He is writing about the parish to be founded in Bak at the request of his father.
Nagy Méltoságú Püspök és Belsö Titkos Tanátsos, Nékem különössen Tisztelt és Kegyelmes Uram![a]
Istenben boldogult Édes Atyámnak szándéka vala Bakkon, a’ hol már régenten Plébánia volt, ujra Lelki Pasztort fundálni;[1] de a szomorú halál Eötet ezen akarattyának végre hajtása előtt tőlünk elragadta –[b] Minthogy pedig Kegyes Anyám a’ Majorátusokat a’ Fiai között felosztotta; nékem a Sors Pölöskei Majoratust, melyhez Bakk is tartozandó, kezemre juttatta. Igy tehát elfelejthetetlen Édes Atyám kivánságát én is szentül akárom tellyesiteni, de mivel ugyan annak végső akarattya vala, hogy az oda helyheztetendő Plébánusnak lelki vigasztalásából ne tsak egyedül a Bakki, hanem a Tüttösi Jobbágyi is, kik az emlitett Majorátusnak is szinté egy részét teszik, részesülhessenek: kivánnám tehát, hogy ezen dolog oly modon intéztetne el, hogy ezen utolsó helység az elsöhöz mint Filialis kapcsoltatna — Bakki keresztényi hívek valami 550, a Tüttösiek 250 Lélekből állanak, igy öszvesen derék egy Plébániát fognak tenni. Ezen oda kaptsolás által a fundálandó Plébania nyerni fog, mert két helység tsak ugyan több munkákat és adozásokat tehet, mintsem egy: de a mostani Plébaniáknak vesztesége sem lesz éreszhetö, mert a’ Csatári akkor is még négy helységböl és valami 1700 Lélekből állana; Tárnoki pedig 1200 Lakosokat nyoltz helységgel tartana meg: azomban leg többet nyernének a’ kérdésben lévő két Helységek hivei, mert most mintegyik az Annyátol 1 ½ orányi messzeségre vagyon, akkor pedig Tüttösiek már fél-oránnyira lelki vigasztalást nyerhetnének.
Hanem ugy láttszatik még is, hogy Bakk és Tüttösnek egyesülése miatt valamelyes, ámbátor nem nagy akadály fogja magát elöl-adni, t. i.[2] hogy az első helység a’ Veszprémi, a’ második pedig a’ Szombathelyi Megyéhez tartozik: azomban tellyes reménységem vagyon az eránt, hogy ezen tárgyat Kegyelmes Uram böltsessége szerént Méltóságos Kurbélyi Eö Nagyságával minden részeknek tellyes be-elégedésére fogja végezni, és ugyan azon okbol Ehhez tellyesen hasonló egy Irást botsájtottam mai nap Veszprémbe is[c] – Mennél elöbb pedig Méltóságtok ezen kérdést elvégeznék, annál jobban szeretném, mert boldog-emlékezetü kegyes Atyámnak utolsó kinyilatkoztatott akarattyát annál elöbb tellyesithetném.
Ezzel betses és kegyes válaszát Nagy Méltóságodnak alázatossan kikérvén (mely Martius végéig az én nevem alatt Bécsbe utasítandó volna, késöbb pedig mivel ez én hol-létem mint Katonáé, nem mindenkor lehet Excellentiád előtt esméretes, leg batorságossabb lészen a leveleket két boríték alatt Sopronba Liebenberg János Directoromhoz utasitani, ki mind a’ hol létemet mindég tudni fogja, mind pedig azon esetre, hogy ha a Sors engemet kedves Hazámból kivinne, annál a’ szükséges intézeteket meg hagyom, hogy azon esetre is ezen dolog haladék nélkül folytathasson) boldogult Édes Atyámat pedig Nagy Méltóságodnak ájtatos emlékezetébe és magamat pedig kegyes jóvoltába ajanlván állandó nagy tisztelettel maradok
Nagy Méltóságodnak
alázatos Szolgája
Gróf Széchényi István[3]
Bécsben 22ik Febr. 1821.
[1] Latin: to establish.
[2] It’s good to know
[3] The letter was written by János Liebenberg; only the signature is in his own hand.
[a] Lipót Somogyi (1748–1822), bishop of Szombathely, ecclesiastical writer, real internal privy councillor.
[b] Count Ferenc Széchényi was careful not to have any patronage obligations implicitly imposed on the manor in connection with the church in Baki. In the spring of 1820, when the parish priest György Pirity of Csatár asked the manor for firewood and meadow, the count gave the parish priest a subsidy of 50 forints. The first step towards the building of a church and the establishment of a parish in Bak was taken by the parish priest József Komáromy in a letter dated 15 November 1818. Széchényi’s religious soul welcomed the matter. The foundation stone of the new church was laid down on 6 May 1822 and completed on 2 March 1824 at a cost of 14,258 forints. On 13 January 1824, the widowed countess deposited 5,600 forints for its maintenance and obliged the owner of the Pölöske manor to spend 5% of this amount for the said purpose. Count István Széchenyi wrote the following on the foundation deed, “I accept with thanks the above order of my good mother, and I will fulfil it perfectly, to which I oblige myself or the next owners of the Pölöske manor. Vienna, 13th January 1824” (findings of the research group Bárány–Spira)
For more on the background to the parish founding, see Cselenkó 2010.
[c] See the letter to György Kurbélyi!
Recommended reference:
István Széchenyi to Lipót Somogy, Vienna, 22 February 1821. Edited and annotated by Szilvia Czinege. Published in Correspondence of István Széchenyi. Digital edition. Edited by Szilvia Czinege and Zoltán Fónagy. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ Abbreviation for further references: SzIL-Digit.