Nagy Méltoságú Püspök és Belsö Titkos Tanátsos, Nékem különössen Tisztelt és Kegyelmes Uram![a] Istenben boldogult Édes Atyámnak szándéka vala Bakkon, a’ hol már régenten Plébánia volt, ujra Lelki Pasztort fundálni;[1] de a szomorú halál Eötet ezen akarattyának végre hajtása előtt tőlünk elragadta –[b] Minthogy pedig Kegyes Anyám a’ Majorátusokat a’ Fiai között felosztotta; nékem a […]
Nagy Méltoságú Püspök és Belsö Titkos Tanátsos, Nékem különössen Tisztelt és Kegyelmes Uram![a]
Istenben boldogult Édes Atyámnak szándéka vala Bakkon, a’ hol már régenten Plébánia volt, ujra Lelki Pasztort fundálni;[1] de a szomorú halál Eötet ezen akarattyának végre hajtása előtt tőlünk elragadta –[b] Minthogy pedig Kegyes Anyám a’ Majorátusokat a’ Fiai között felosztotta; nékem a Sors Pölöskei Majoratust, melyhez Bakk is tartozandó, kezemre juttatta. Igy tehát elfelejthetetlen Édes Atyám kivánságát én is szentül akárom tellyesiteni, de mivel ugyan annak végső akarattya vala, hogy az oda helyheztetendő Plébánusnak lelki vigasztalásából ne tsak egyedül a Bakki, hanem a Tüttösi Jobbágyi is, kik az emlitett Majorátusnak is szinté egy részét teszik, részesülhessenek: kivánnám tehát, hogy ezen dolog oly modon intéztetne el, hogy ezen utolsó helység az elsöhöz mint Filialis kapcsoltatna — Bakki keresztényi hívek valami 550, a Tüttösiek 250 Lélekből állanak, igy öszvesen derék egy Plébániát fognak tenni. Ezen oda kaptsolás által a fundálandó Plébania nyerni fog, mert két helység tsak ugyan több munkákat és adozásokat tehet, mintsem egy: de a mostani Plébaniáknak vesztesége sem lesz éreszhetö, mert a’ Csatári akkor is még négy helységböl és valami 1700 Lélekből állana; Tárnoki pedig 1200 Lakosokat nyoltz helységgel tartana meg: azomban leg többet nyernének a’ kérdésben lévő két Helységek hivei, mert most mintegyik az Annyátol 1 ½ orányi messzeségre vagyon, akkor pedig Tüttösiek már fél-oránnyira lelki vigasztalást nyerhetnének.
Hanem ugy láttszatik még is, hogy Bakk és Tüttösnek egyesülése miatt valamelyes, ámbátor nem nagy akadály fogja magát elöl-adni, t. i.[2] hogy az első helység a’ Veszprémi, a’ második pedig a’ Szombathelyi Megyéhez tartozik: azomban tellyes reménységem vagyon az eránt, hogy ezen tárgyat Kegyelmes Uram böltsessége szerént Méltóságos Kurbélyi Eö Nagyságával minden részeknek tellyes be-elégedésére fogja végezni, és ugyan azon okbol Ehhez tellyesen hasonló egy Irást botsájtottam mai nap Veszprémbe is[c] – Mennél elöbb pedig Méltóságtok ezen kérdést elvégeznék, annál jobban szeretném, mert boldog-emlékezetü kegyes Atyámnak utolsó kinyilatkoztatott akarattyát annál elöbb tellyesithetném.
Ezzel betses és kegyes válaszát Nagy Méltóságodnak alázatossan kikérvén (mely Martius végéig az én nevem alatt Bécsbe utasítandó volna, késöbb pedig mivel ez én hol-létem mint Katonáé, nem mindenkor lehet Excellentiád előtt esméretes, leg batorságossabb lészen a leveleket két boríték alatt Sopronba Liebenberg János Directoromhoz utasitani, ki mind a’ hol létemet mindég tudni fogja, mind pedig azon esetre, hogy ha a Sors engemet kedves Hazámból kivinne, annál a’ szükséges intézeteket meg hagyom, hogy azon esetre is ezen dolog haladék nélkül folytathasson) boldogult Édes Atyámat pedig Nagy Méltóságodnak ájtatos emlékezetébe és magamat pedig kegyes jóvoltába ajanlván állandó nagy tisztelettel maradok
Nagy Méltóságodnak
alázatos Szolgája
Gróf Széchényi István[3]
Bécsben 22ik Febr. 1821.
[1] Latin: alapítani.
[2] tudni illik
[3] A levelet Liebenberg János írta, csak az aláírás saját kezű.
[a] Somogyi Lipót (1748–1822) szombathelyi püspök, egyházi író, valóságos belső titkos tanácsos.
[b] Széchényi Ferenc gróf gondosan ügyelt arra, hogy az uradalomra a baki templom miatt hallgatagon patronatusi kötelezettség ne háramoljék. A midőn 1820 tavaszán Pirity György csatári plébános tűzifát és rétet kért az uradalomtól, a gróf 50 forint segélyt adott a plébánosnak. Arra, hogy Bakon templomot építsenek és plébániát létesítsenek Komáromy József plébános 1818. november 15-i levelével tette meg az első lépést. Széchényi vallásos lelke ez ügyet kedvezően fogadta. Az új templom alapkövét 1822. május 6-án tették le és 1824. március 2-ra készült el, 14258 forintba került. Fenntartásáról az özvegy grófné 1824. január 13-án 5600 forint alapítványt tett le, illetőleg ezen összeg 5 %-ának a mondott célra való fordítására kötelezte a pölöskei uradalom mindenkori tulajdonosát, Széchényi István gróf az alapítólevélre a következőket írta: Tisztelt jó anyámnak fenn kitétetett rendelését elfogadom köszönettel, és azt mindenképpen tökéletesen teljesíteni fogon, mellyre magamat, vagy utánam következő pölöskei uradalomnak birtokosait kötelezem. Bécsben, január 13-dik napján 1824. (Bárány – Spira kutatócsoport kutatása)
A plébánialapítás hátteréről bővebben: Cselenkó 2010.
[c] Lásd a Kurbélyi Györgynek írt levelet!
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Somogyi Lipótnak, Bécs, 1821. február 22. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit