image-default-image
Recipient The Diet
Place of Writing Bratislava
Date 1825. November 8.
Language Hungarian
Tag academy
Location of Preservation MTA KIK Kt Ms 4229/344.
Place of Publication SzIN 2. 711-713., Czinege 2024b 54-56.
Classification In print
Content Summary

Speakers in the Diet argued that the key to the Hungarian nation’s rise and strengthening lay in the development of national consciousness and the Hungarian language. To this end, they proposed the establishment of a national scientific institute (later to become the Hungarian Academy of Sciences) that would serve to cultivate and promote the Hungarian language. Several individuals have offered substantial financial donations to support the initiative and are requesting the monarch’s approval to establish the institute.

The Diet

Felséges Császári Királyi Örökös Fő Herczeg Nádor Ispán, Nagyméltóságú Fő Rendek, Tekintetes Státusok! A jelenlévő Ország Gyülésen, az országosan egyben gyűlt Státusok és Rendek buzgó igyekezettel fáradoznak mindazon akadályoknak feltalálásán, mellyek Nemzetiségünk Ditsőségét, Nagyságát és Boldogságát, hátráltatják; mind pedig azon módoknak meghatározásán, mellyek által azok feltaláltatván el is hárittathatnak; valamint szintén azon segéd eszközöknek kidolgozásán is mellyek által a dícső Magyar Nemzet Országunknak szerentsés fekvése; Polgári alkottatása és Nemes eredeténél fogva méltán reménylhető magosságára, és virágzó boldogságára, eljuthasson. — Császári királyi Fő Herczegségeddel, a Fő-Rendekkel, és tekintetes Státusokkal egy értelemben, a mint az 1791-be,[a] és azolta mindég, de főképen ezen ország gyülése alatt nyilván kijelentetett, álhatatosan azt hisszük mi is, hogy a szunnyadozó Nemzeti léleknek felébresztése, elterjesztése, s erős meg fundálása, egy a fent érintett czélhoz legközelebb vezető utak közzül, — mert ez által közelittetvén a Nemzet Egysége, általa közelítetik a Polgárok Interesséjek egysége is, melly nélkűl a Nemzet sem nagy sem hatalmas, de Nemzet is tsak alig lehet. — Ezen nagy czélnak elősegéllésére ismét hoszszasabban meg vólt már 1790–1-ben mutatva, mintsem hogy abban többé kételkedni lehetne, — hogy a Nemzeti Nyelvnek közönségesebb elterjedése, s tőkélletesedése,[b] egy a legfontosabb, de bizonyosan legelső eszközök közzül. — Meg vagyunk továbbá a felől is győzettetve, hogy midőn Nemzetünk nemzetiségében erősődik, általa mind a közönséges jó Édes Anya a Haza boldogúl, mind az ezzel elválaszthatatlan egyesületben lévő Királyi szék fundamentoma megnem rendithetetlen erősséget nyer. — Mert az egész Császári Királyi Nagy Birodalom, annyira külömböző nemzetei, egy nemzetté soha össze nem olvadhatván, ha külön külön Nemzetiségeket megtarthatják, valamint egy részről Nemzetiségek érzése Nemzetekhez, nemzeti Szokásaikhoz, és a fent álló Rendekhez köti őket, s kiveri fejeikből a világ-polgári rém Ideákat, úgy más részről a testvér Nemzetekben, épen a felébredt nemzetiség fogja költsönösen azon nemes tüzet felgyujtani, és táplálni, mely szerint egymással a béke napjaiban, a mind fentebb és fentebb való nemzeti ki müvelődésben, a szükség idején pedig a Király és a Haza oltárára teendő áldozatok megtételében fognak egymással vetélkedni. — Ezen nemes vetélkedés pedig valamint a nemzeti erőket leginkább kifejtegetheti, — úgy, a minél inkább kifejtődött nemzeti erők viszont a leghasznosabb gyümöltsöket érlelik. — Elhatározánk tehát mi magunkat Felséges Királyunk, és Hazánk egyesitett java iránt lángoló buzgó szívvel, hogy a kitett nagy czél elősegéllésére egy Nemzeti Tudományos Intézetnek tegyük le első fundamentom kövét, mellyben Császári királyi Fő Herczeg Nádor Ispánunk főoltalma alatt, tizenhárom ezúttal az ország gyülése által kiválasztandó férjfiak által, kik ismét előlülőjüket, minden esztendőben maguk közzül, a halál esetében pedig a hazafiak közzül az elholtt helyébe mást szabadon választván; a Nemzeti Nyelvnek tökélletesítése, mind szélesebb és szélesebb kiterjesztése eszközöltessen. — Hogy igy a Tudományoknak, és Mestermüveknek a nyelv által leendő mind szélesebb és szélesebb (kimüvelődése viszont a Tudományok és Mestermüvek szélesebb) kiterjedése által tőkélletesítse és terjeszsze a szeretett anyai szép nyelvet is. — És ezen alkotmánynak első fundamentom kövéül kivántuk mi következő ajánlásainkat tenni: Gróf Széchényi István egy esztendei jövedelmét, Vay Ábrahám nyolcz ezer conventionális értékű forintokat. Gróf Andrássy György tiz ezer conventionális értékű forintokat. — Gróf Károlyi György fél esztendei jövedelmét.[c] — Felséges Császári Királyi Fő-Herceg, Nagyméltóságú Fő-Rendek, tekintetes Státusok! csekély ez az ajánlás a nagy czélhoz képest, de ha Császári Királyi Herczegséged, a Nagyméltóságú Fő-Rendek, és a tekintetes Státusok hazafiúi szokott bőkezüséggel s nemes buzgósággal pártfogások alá veendik, meg vagyunk gyözettetve a felől, hogy az alkotmány sebessen fog az egek felé emelkedni, s közigyekezeteinket, hasznai az édes Hazára eláradván, áldani fogja a háládatos késő maradék is. — Esedezünk annak okáért Cs. Kir.[1] Fő Herczegséged, a Nagyméltóságú Fő-Rendek, és tekintetes Státusok előtt, hazafiúi ajánlásainkat édes atyai kegyességgel elfogadni, oltalmok alá venni, egy országos deputatiót kirendelni, a melly vélünk egyet-értve az intézetnek alkotó Statutumait, s Törvényeit kidolgozza,[d] végre pedig Hazánk jó atyjának Felséges Királyunknak ajánlani, hogy ennek lételét articulussal megerősittetni megengedni, s kegyelmesen apolgatni méltóztasson, méltóztassanak. — Mi pedig hogy ha hazánknak és királyunknak ezen áldozat által hasznára legkissebbet is tehettünk, ennek érzése boldoggá fogja tenni napjainkat, s kellemetessé utólsó óráinkat is. A kik egyszersmind kegyelmekben, gratiájokban, pártfogásokba ajánlottak változhatatlan hiv tisztelettel elhalunk. — Császári Királyi örökös Fő Herczegségednek — a Nagyméltóságú Fő–Rendeknek és tekintetes Státusoknak Pozsonyban November 8-án 1825.

alázatos szolgái

Gróf Széchenyi István

Gróf Andrássy György

Gróf Károlyi György

Vay Ábrahám.


[1] Császári Királyi


[a]   Among the subjects to be discussed by the scientific committee (Deputatio Regnicolaris Litteraria) appointed under Act LXVII of 1790/91 was “the draft of a scientific academy to be gradually established”.

[b]   Act XVI of 1790/91 on the Hungarian language: “His Majesty assures the statuses and orders that no foreign language will be used for any matters; and in order that the Hungarian language may be better spread and improved, a separate teacher of Hungarian language and writing will be appointed at the gymnasiums, academies and Hungarian universities, so that those who do not know this language and wish to learn it, or already know it but wish to become perfect at it, may have an opportunity of improving themselves in it, and may have their wishes fulfilled in either direction; while the matters of the government will still be conducted in Latin”.

[c]  At the district meeting held on 3 November 1825, Széchenyi offered one year’s income for the establishment of a learned society. His offer was followed by others, first by Counts Ábrahám Vay, György Károlyi and György Andrássy. (The offerors are commemorated in Act XII of 1827.) The district meeting was a forum for drafting, so no minutes were taken of what was said there, and therefore the events of the day can be reconstructed from memoirs and diaries. In his diary, Széchenyi merely recorded the following about the day, “In der Zirkul[ar] Sitzung geprochen; und mich mit allen meinen Landleuten verfeindet.” (SzIN 2. 642.) For the method of payment, see his letter to the National Assembly of 19 March 1826.

[d]   At the end of the Diet of 1825/27, on 30 November 1827, Palatine József appointed a committee to draw up the rules of the Hungarian Learned Society. The chairman of the committee was Count József Teleki, and its members were the four founders: Count István Széchenyi, Count Ábrahám Vay, Count György Andrássy and Count György Károlyi. Further members were György Bartal, Ferenc Bene, Ézsaiás Budai, Lajos Bitnicz, József Dessewffy, Gábor Döbrentei, Dániel Ercsey, György Fejér, Izidor Guzmics, Endre Horvát, István Horvát, János Horvát, Miklós Jankovich, Ferenc Kazinczy, János Kis, Sándor Kisfaludy, Sándor Kövi, István Kulcsár, Baron Alajos Mednyánszky, Lajos Schedius, Pál Szemere, and Mihály Vitkovics.

Recommended reference:

István Széchenyi to the Diet, Bratislava, 8 November 1825. Edited and annotated by Szilvia Czinege. Published in Correspondence of István Széchenyi. Digital edition. Edited by Szilvia Czinege and Zoltán Fónagy. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ Abbreviation for further references: SzIL-Digit.

PDF Generation