image-default-image
Címzett Országgyűlés
Írás Helye Pozsony
Dátum 1825. november 8.
Nyelv magyar
Címke tudós társaság
Őrzés Helye MTA KIK Kt Ms 4229/344.
Közlés Helye SzIN II. 711–713.
Minősítés Nyomtatásban
Tartalmi Kivonat

Felséges Császári Királyi Örökös Fő Herczeg Nádor Ispán, Nagyméltóságú Fő Rendek, Tekintetes Státusok! A jelenlevő Ország Gyülésen, az országosan egyben gyűlt Státusok és Rendek buzgó igyekezettel fáradoznak mindazon akadályoknak feltalálásán, mellyek Nemzetiségünk Ditsőségét, Nagyságát és Boldogságát, hátráltatják; mind pedig azon módoknak meghatározásán, mellyek által azok feltaláltatván el is hárittathatnak; valamint szintén azon segéd eszközöknek kigondolásán […]

Országgyűlés

Felséges Császári Királyi Örökös Fő Herczeg Nádor Ispán, Nagyméltóságú Fő Rendek, Tekintetes Státusok! A jelenlevő Ország Gyülésen, az országosan egyben gyűlt Státusok és Rendek buzgó igyekezettel fáradoznak mindazon akadályoknak feltalálásán, mellyek Nemzetiségünk Ditsőségét, Nagyságát és Boldogságát, hátráltatják; mind pedig azon módoknak meghatározásán, mellyek által azok feltaláltatván el is hárittathatnak; valamint szintén azon segéd eszközöknek kigondolásán is mellyek által a dicső Magyar Nemzet Országunknak szerentsés fekvése; Polgári alkottatása és Nemes eredeténél fogva méltán reménylhető magosságára, és virágzó boldogságára, eljuthasson. — Császári királyi Fő Herczegségeddel, a Fő–Rendekkel, és tekintetes Státusokkal egy értelemben, a mint az 1791-be,a és azolta mindég, de főképen ezen ország gyülése alatt nyilván kijelentetett, álhatatosan azt hisszük mi is, hogy a szunnyadozó Nemzeti léleknek felébresztése, elterjesztése, s erős meg fundálása, egy a fent érintett czélhoz legközelebb vezető utak közzül, — mert ez által közelittetvén a Nemzet Egysége, általa közelítetik a Polgárok Interesséjek egysége is, melly nélkűl a Nemzet sem nagy sem hatalmas, de Nemzet is tsak alig lehet. — Ezen nagy czélnak elősegéllésére ismét hoszszasabban meg vólt már 1790–1-ben mutatva, mintsem hogy abban többé kételkedni lehetne, — hogy a Nemzeti Nyelvnek közönségesebb elterjedése, s tőkélletesedése,b egy a legfontosabb, de bizonyosan legelső eszközök közzül. — Meg vagyunk továbbá a felől is győzettetve, hogy midőn Nemzetünk nemzetiségében erősödik, általa mind a közönséges jó Édes Anya a Haza boldogúl, mind az ezzel elválaszthatatlan egyesületben lévő Királyi szék fundamentoma megnem rendíthetetlen erősséget nyer. — Mert az egész Császári Királyi Nagy Birodalom, annyira külömböző nemzeti, egy nemzetté soha össze nem olvadhatván, ha külön külön Nemzetiségeket megtarthatják, valamint egy részről Nemzetiségek érzése Nemzetekhez, nemzeti Szokásaikhoz, és a fent álló Rendekhez köti őket, s kiveri fejeikből a világ-polgári rém Ideákat, úgy más részről a testvér Nemzetekben, épen a felébredt nemzetiség fogja költsönösen azon nemes tüzet felgyújtani, és táplálni, mely szerint egymással a béke napjaiban, a mind fentebb és fentebb való nemzeti ki müvelödésben, a szükség idején pedig a Király és a Haza oltárára teendő áldozatok megtételében fognak egymással vetélkedni. — Ezen nemes vetélkedés pedig valamint a nemzeti erőket leginkább kifejtegetheti, — úgy, a minél inkább kifejtődött nemzeti erők viszont a leghasznosabb gyümöltsöket érlelik. — Elhatározánk tehát mi magunkat Felséges Királyunk, és Hazánk egyesített java iránt lángoló buzgó szívvel, hogy a kitett nagy czél elősegéllésére egy Nemzeti Tudományos Intézetnek tegyük le első fundamentom kövét, mellyben Császári királyi Fő Herczeg Nádor Ispánunk főoltalma alatt, tizenhárom ezúttal az ország gyülése által kiválasztandó férjfiak által, kik ismét előlülőjüket, minden esztendőben maguk közzül, a halál esetén pedig a hazafiak közzül az elholtt helyébe mást szabadon választván; a Nemzeti Nyelvnek tökéllétesítése, mind szélesebb és szélesebb kiterjesztése eszközöltessen. — Hogy igy a Tudományoknak, és Mestermüveknek a nyelv által leendő mind szélesebb és szélesebb (kimüvelődése viszont a Tudományok és Mestermüvek szélesebb) kiterjedése által tőkélletesítse és terjeszsze a szeretett anyai szép nyelvet is. — És ezen alkotmánynak első fundamentom kövéül kivántuk mi következő ajánlásainkat tenni: Gróf Széchényi István egy esztendei jövedelmét, Vay Ábrahám nyolcz ezer conventionális értékű forintokat. Gróf Andrássy György tiz ezer conventionális értékű forintokat. — Gróf Károlyi György fél esztendei jövedelmét.c — Felséges Császári Királyi Fő–Herczeg, Nagyméltóságú Fő–Rendek, tekintetes Státusok! csekély ez az ajánlás a nagy czélhoz képest, de ha Császári Királyi Herczegséged, a Nagyméltóságú Fő–Rendek és a tekintetes Státusok hazafiúi szokott bőkezűséggel s nemes buzgósággal pártfogások alá veendik, meg vagyunk gyözettetve a felől, hogy az alkotmány sebessen fog az egek felé emelkedni, s közigyekezeteinket, hasznai az édes Hazára eláradván, áldani fogja a háládatos késő maradék is. — Esedezünk annak okáért Cs. Kir.1 Fő Herczegséged, a Nagyméltóságú Fő–Rendek, és tekintetes Státusok előtt, hazafiúi ajánlásainkat édes atyai kegyességgel elfogadni, oltalmok alá venni, egy országos deputatiót kirendelni, a melly vélünk egyet-értve az intézetnek alkotó Statutumait, s Törvényeit kidolgozza,d végre pedig Hazánk jó atyájának Felséges Királyunknak ajánlani, hogy ennek lételét articulussal megerősíttetni megengedni, s kegyelmesen apolgatni méltóztasson, méltóztassanak. — Mi pedig hogy ha hazánknak és királyunknak ezen áldozat által hasznára legkissebbet is tehettünk, ennek érzése boldoggá fogja tenni napjainkat, s kellemetessé utólsó óráinkat is. A kik egyszersmind kegyelmekben, gratiájokban, pártfogásokba ajánlottak változhatatlan hiv tisztelettel elhalunk. — Császári Királyi örökös Fő Herczegségednek — a Nagyméltóságú Fő–Rendeknek és tekintetes Státusoknak Pozsonyban November 8-án 1825.

alázatos szolgái

Gróf Széchenyi István

Gróf Andrássy György

Gróf Károlyi György

Vay Ábrahám.

1 Császári Királyi

a Az 1790/91. évi LXVII. törvénycikk értelmében kirendelt tudományi bizottság (Deputatio Regnicolaris Litteraria) megvitatásra tűzött tárgyai közé tartozott: „egy fokozatosan fölállítandó tudományos akadémia tervezete.”

b Az 1790/91. évi 16. törvénycikk a magyar nyelvről: “Ő szent felsége biztositja a karokat és rendeket, hogy bármiféle ügyekre nézve idegen nyelv nem fog használtatni; hogy pedig a magyar hazai nyelv jobban terjedjen és csinosodjék, a gymnásiumokon, akadémiákon és a magyar egyetemen a magyar nyelv- és irástan számára külön tanár fog beállittatni, hogy azok, a kik e nyelvet nem tudják s meg akarják tanulni, vagy a kik azt már tudják, magukat tökéletesiteni kivánják benne, alkalmat nyerjenek bármelyik irányban kivánságuk teljesedésére; a kormányszéki ügyek pedig most még latin nyelven lesznek tárgyalandók.”

c Széchenyi az 1825. november 3-án tartott kerületi ülésen ajánlotta fel egy évi jövedelmét egy tudós társaság felállítására. Felajánlását mások is követték, elsőként Vay Ábrahám, Károlyi György és Andrássy György grófok csatlakoztak hozzá. (Az ajánlatot tevőknek állítanak emléket az 1827. évi 12. törvénycikkben.)

A kerületi ülés törvényelőkészítő fórum volt, így az itt elhangzottakról nem készült jegyzőkönyv, ezért visszaemlékezésekből, naplókból rekonstruálhatóak az aznapi események. Széchenyi naplójában pusztán ennyit jegyzett le erről a napról: “In der Zirkul[ar] Sitzung geprochen; und mich mit allen meinen Landleuten verfeindet.” (SzIN 2. 642.) Ezért az országgyűlésnek és a nádornak tett kötelező nyilatkozatai az első Széchenyitől származó említései felajánlásának.

A fizetés módjára lásd az Országgyűléshez címzett 1826. március 19-i levelét.

d Az 1825/27. évi országgyűlés végén, 1827. november 30-án József nádor bizottságot küldött ki a magyar Tudós Társaság rendszabásainak kidolgozására, amelynek elnöke Teleki József gróf lett, tagjai a négy alapító: Széchenyi István gróf, Vay Ábrahám gróf, Andrássy György gróf, Károlyi György gróf, továbbá: Bartal György, Bene Ferenc, Budai Ézsaiás, Bitnicz Lajos, Dessewffy József gróf, Döbrentei Gábor, Ercsey Dániel, Fejér György, Guzmics Izidor, Horvát Endre, Horvát István, Horvát János, Jankovich Miklós, Kazinczy Ferenc, Kis János, Kisfaludy Sándor, Kövi Sándor, Kulcsár István, Mednyánszky Alajos báró, Schedius Lajos, Szemere Pál, és Vitkovics Mihály voltak.