Rettenetes napokat élt át. Párizs előtt álltak, s vissza kellett vonulniuk, egy sor jelentéktelen baleset és élelem hiány miatt. A csapatok egészen Colombay sur deux Eglisesig vonultak vissza. A fővezér innen ment Chaumontba, a szövetséges uralkodók udvari szállására, őt is magával vitte, de azzal a céllal, hogy tovább küldje Blücherhez, akit végül a Marne partján talált meg, ahol éppen hidakat veretett átkelni készülő serege számára. A fősereg semmit sem tudott Blücher mozdulatairól. A városon túl rábukkant Witzingerode és Bülow tábornokok csapataira, amelyek Blücherrel egyesülve 120 ezer főre rúgnak. Meauxnál hagyta el a Blücher ellen vonuló franciákat. Híreit szerencsésen megvitte Schwarzenberg főhercegnek, aki időközben sikeres ütközetet vívott itt, s nyomon követi az ellenséget. Ma bizonyára Troyesig nyomulnak előre.
Geschrieben in Bar sur Aube[a] den 3ten März 1814.[1][b]
Wie manichfaltig[2] sind die Schickungen der Vorsicht, und wie unverkennbar zeigt sich, im den wiedrigsten[3] Augenblicken des Lebens selbst, die Güte, und die Gerechtigkeit der Allmacht. – Mein guter Vater! – eine schreckliche Zeit habe ich durchlebt; nicht mein Glück, meine Existenz nicht; das Versiegen1 so unendlicher Aufopferungen, es war so nah’ daran, sind die Qualen die ich ausgestanden habe –. Mein Leben gehört meinen Vaterlande, und der gerechten Sache, den ich’s weihte; dessen Verlust, könnte ich nie fühlen, den[4] ich sehe es als mein Eigenthum nicht mehr an – – das seelige Ende aber diesen schrecklichen Begebenheiten, so nahe gehabt zu haben, und in der Möglichkeit zu sein – sie lange – oder ganz aufgeschoben zu sehen, kosteten jeden, dessen Freund ich bin, und der meiner Freundschaft werth seyn kann, manche Thräne. – Wir waren vor Paris, unbedeutende Unglücksfall, die der tapfere Kriegsmann nie verhehlen soll, und ein großer Mangel an Lebensmitteln, zwangen uns, eine Rückgangige Bewegung zu machen, — durch ihre schnelle Bewegung – und wegen der Zusammensetzung so vieler Nationen, war es ein gewagtes Spiel, und bloß der denkende Theil, vertrauend auf seinen Feldherrn, konnte – aus allen den, was vorfiel, sich künftige noch glücklichere Resultate idealisiren, die für den größeren Theil, nach einen Rückzug, unmöglich schienen. – Dieser große Theil,1 war uns gefährlich, und riß auch viele Denkende,[5] wie ein Strom den nichts wiederstehen kann, mit sich fort. — — — Nachdem unsere Truppen bis in die Gegend von Colombay sur deux Eglises[c] zuruckgegangen waren, hielt unsere arrieregarde auf 2 Stunden von hier fest: der Feldmarschall[d] blieb einen Augenblick hier – um dann nach Chaumont,[e] in das Hoflager der Monarchen abzufahren – ich sollte mit ihn. — ich wurde aber bestimmt zum Blücher,[f] mit den wir in keiner Vereinigung mehr waren, geschickt zu werden. — Mit Gottes Hülfe, nachdem ich tausend Begebenheiten hatte, von denen franzöischen Soldaten sowohl als Bauern, wie ein Hase in Athem gesetzt, bald zu Pferd bald auf denen unglücklichen Beinen kam ich endlich, in der unglaublichsten Geschwindigkeit nach Fere Champenoise[g] – keine Seele wußte wo Blücher mit seiner Armee stehen könne — Gott als Leiter meiner Schritte anflehend zog ich in Nacht und Nebel, durch unzählige verbrannte Dörfer – geplünderte Schlößer – und begegnete nicht eine Seele — bloß der Mond, dessen Glanz schwach durch die Wolken auf mich und mein Ross schimerte –[6] schien mich begleiten, beschützen zu wollen, bis zu den Morgen gieng‘s so fort, bis ich endlich auf Soldaten und so weiter auf die ganze Armée des FM.[7] Blücher stieß, der von uns ganz abgezogen, die gerade Strasse nach Paris einschlug, und durch seinen sehr gewagten, aber unglaublich geschwinden Marsch, die große franzöische Armée, die uns rasch auf den Fuß war, auser Stand setzte ihn früh genuch[8] zu folgen. – Ihm selbst fand ich an denen Ufern der Marne, deren Brücken in die Luft gesprengt, durch Ihren schnellen Lauf – unsern Marsch, in die Hauptstadt von der sie 12 Stunden entfernt, fließt auszuhalten schien: in zwey Stunden waren aus nichts durch die Mühe allein des Menschen5 drey Brücken geschlagen — und in der Überzeugung, das[9] Napoleon sich mit ganzer Macht auf uns werfen werde – gieng die Bewegung mit Ordnung aber schnell – und zu unsern Glück war bey den letzten Strahl der Sonne, dessen warmen Schein unsere Stellung zu billigen schien, auch der letzte Mann schon über den hartnäckigen Fluß – von diesen Marsch wußte unsere Armée die von ihr[h] namlich von der Armée des FM.8 Blücher.[10] etwa auf 38 Lieus[i] entfernt war nicht das mindeste — ich gieng also um schnell und sicher zu kommen über Chalons[j] – und fand da schon überall die Vorposten des G.[11] Vinzingerode[k] und Bülow,[l] mit denen Blücher vereinigt 120 m[12] Mann wenigstens ausmacht, und auch die ganze franzöische Armée, die gegen den Blücher zog, den ich in Meaux[m] verließ, und der in schöne Stellung und fest wie ein Felsen – auf seine Ankunft hart,[13] – Dieß brachte ich den Fürst Schwarzenberg, der indessen eine glückliche Affaire hier hatte,[n] und der den Feind auf dem Fuß folgt – heute geht‘s wohl bis Troyes.[o]
Und hiemit den Segen bittend, auch den meiner guten Mutter — Gott befohlen.
[1] Széchenyi aláhúzása hullámos vonallal.
[2] mannigfaltig
[3] widrigsten helyett
[4] denn helyett
[5] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[6] Törölve egy szó.
[7] Feldmarschalls
[8] genug
[9] daß helyett
[10] Utólag betoldva.
[11] Grafen
[12] mille
[13] harrt helyett
[a] Francia város az Aube jobb partján, Chaumonttól nyugatra.
[b] Az előző levél kelte óta eltelt három hét alatt a Napóleon elleni koalíció seregei több kudarcot is elszenvedtek, s a beállott változások Széchenyi korábbi derűlátását is megsemmisítették. A február 5-én Chatillonban összeült fegyverszüneti és békekonferencia még a szövetségesek sikereinek jegyében kezdődött meg. A francia külügyminiszter február 9-én kijelentette: Franciaország a forradalom előtti határok elismerésére is hajlandó az előzetes békekötés érdekében. Az ezután következő harctéri események alapvető változást hoztak a béketárgyalások menetében. A Marne felé forduló Napóleon február 10. és 14. között három ütközetben legyőzte Blüchert, aki ennek hatására kénytelen volt visszavonulni Chalonsig, majd a Párizs előterébe érkezett Schwarzenberget is megverte február 17-18-án. A szövetségesek főserege Troyesig hátrált. A francia sikerek hatására most már a szövetségesek is hajlottak a békekötésre, sőt Schwarzenberg egyoldalúan beszüntette a harcot, és Troyesból Bar sur Aube felé vonult vissza, minek folytán Troyes újra a franciák kezére került. Az ellenségeskedések miatt megszakadt chatilloni béketárgyalások tovább folytatódtak, míg a fegyverszünettel kapcsolatos teendőkről Lusignanban kezdődtek tanácskozások. A számára előnyös helyzetet Napóleon úgy is igyekezett kihasználni, hogy különbéke megkötésére próbálta rávenni apósát, I. Ferenc osztrák császárt és magyar királyt. Ajánlata nem maradt titokban, és a szövetség megőrizte egységét. A chatilloni béktárgyalásokat március 1-jén beszüntették, csak Caulaincourt francia külügyminiszter kérésére hosszabbították meg március 10-ig, mivel azonban a francia fél nem terjesztett elő új javaslatot, az alkudozások március 19-én végleg megszűntek. Hasonló sorsra jutottak a lusignani tárgyalások. Eközben újabb fordulat állott be a hadszíntéren. Blücher a porosz király és az orosz cár beleegyezésével visszavonult az Aube és a Marne mögé, ott egyesült Bülow és Witzingerode hadtestével, s a francia balszárnyat fenyegetve Párizs ellen indult. A február 25-én megkezdődő hadművelet magára vonta Napóleon főerőit, mire Schwarzenberg is előrenyomult a Szajna felé. Széchenyi ezekben a napokban rendkívül megerőltető futárszolgálatot teljesített. Jelen levelében február 25. és március 2. közötti expedícióját írja le, melynek célja az volt, hogy a haditanács február 25-i határozatát és Schwarzenberg ebből adódó rendelkezéseit közölje Blücherrel.
[c] Colombey sur les deux Eglises, francia város a Marne mellett Bar sur Aube közelében.
[d] Karl Schwarzenberg herceg (1771–1820) tábornagy.
[e] Chaumont, francia város Colobeytől keletre.
[f] Gebhard Leberecht von Blücher báró (1742–1819) porosz lovassági tábornok.
[g] Fere Champenoise, francia város Párizstól keletre a Szajna és a Marne között.
[h] T. i. Blücher seregének mozgásáról.
[i] Lieue – régi francia hosszmérték, 1 lieue = kb. 4,5. km.
[j] Chalons sur Marne, francia város a Marne folyónál.
[k] Ferdinand von Witzingerode gróf (1770–1818) lovassági tábornok, az 1813-14. évi hadjáratban orosz szolgálatban. Ekkor a Blücher hadseregében harcoló orosz csapatok parancsnoka.
[l] Friedrich Wilhelm von Bülow gróf (1755–1816) porosz altábornagy, Blücher seregében a porosz a porosz hadtest parancsnoka.
[m] Meaux, francia város a Marne mellett, Párizs közelében.
[n] Schwarzenberg február 27-én Bar sur Aubenál legyőzte a francia sereget, amelynek vissza kellett vonulnia a Szajnáig.
[o] Szajna parti város Franciaország északkeleti részén.