Napokban kapta meg Schwarzenberg rendeletét, aki szárnysegédnek akarja őt kinevezni maga mellé. Nem akarja elfogadni az állást, mert egyrészt sok pénzt költött a századparancsnoki tiszt miatt, másrészt nevetségessé válik bajtársai előtt és magyarázkodhat is, miért fut el az ezredétől és kullog a táborkar után. Ezért úgy határoz, ezredénél marad. Három nappal korábban leesett lováról, igyekszik eljutni Bécsbe, ahol kigyógyíttathatja magát, s így talán sértődés nélkül vissza tudja utasítani Schwarzenberg ajánlatát.
Reméli, hamarosan találkozhat szüleivel. Kéri apját, hogy járjon közbe Rumpelmayer útján Coudenhove szabadon bocsájtásában, akit Stahremberg lopása miatt börtönöztek be.
Geschrieben in Castiglione[a] den 29 April 1815[1]
Dieser Tagen bekam ich samt meines lieben Vaters Brief[b] auch die Verordnung von F.[2] Schwarzenberg[c] — Wie mich dieser Antrag unglücklich macht können Euer Gnaden gar nicht glauben, und meine beiden guten Schwestern werden sich gedacht haben, der Himmel weiß, wie es mir angenehm sein wird diese Anstellung zu erhalten, indessen ich ganz decidirt bin und fest entschlossen sie nicht anzunehmen. Ich bin erst zum Regiment gekommen: habe für die Escadron die ich nun besitze, da ich suppernumeraire war. eine wirklich lächerlich theuere Convenzion gemacht[d] – habe Pferde für dem dreifachen Preis angekauft — und war den[3] so hiemit für dem ersten Augenblick gedeckt und zufrieden. Nun kömmt diese Auszeichnung mich mit dem Herr v.[4] Atzél[e] et Comp. zum hochen Gallopin machen zu wollen, der das Gelächter der Armée, der Plastron, vom Obristen Paar[f] etz. und in sich selbst ein wirklich unglückliches bedauerungswürdiges Geschöpf ist, indessen ich in der[5] Mitte meiner Escadron mit der ich in Italien beinahe immer detachirt bin, nicht gerne um einen Generals Titel tauschen wollte.[g] F.[6] Schwarzenberg soll mich zum Flügel Adjut.[7] zu sich nehmen, so habe ich doch vor der Welt eine excuse, den3 es gefällt mir nicht jede Campagne von der Trupp weg zu laufen und in einer suite langsam nach zu trotteln, – und wenn ich sonst nur eine Bequemlichkeit einsehen könte — da wollte ich noch einwilligen, denn ich muß gestehen, daß mich der Krieg so eckelt, und daß ich ihm so gegen meinem Herzen mit mache, daß ich um den Preis noch gerne etwas opfern wollte. — Und darum mein guter Vater bleibe ich beim Regiment.
Nun hat sich aber noch der unglückliche Fall ereignet, daß ich mir durch einen Pferde Sturz so weh gethan habe, und meine Gesundheit schon früher so sehr geschwächt war, daß ich vor 3 Tagen meine Escadron verlaßen mußte, und nach diesen 3 erschrecklich schmerzhaften Tagen heute erst im Stande bin Euer Gnaden zu antworten.
Ich gehe morgen weg und werde mit der Post meine Escadron auch wieder einhohlen da dieser Tagen gewiß eine Affaire statt haben wird. Auf jedem Fall komme ich auch nach Wien, um mich da ganz couriren zu laßen, da meine Gesundheit sehr verdorben ist — kann ich dann diesen Antrag ohne zu beleidigen ausschlagen, gut, wo nicht, so werde ich andere Maaßregeln ergreifen.
Mir ist zu Übel um meinen lieben guten Eltern alle meine Gründe zu detailliren — und hoffe daß die Campagne hier so bald zu Ende, und ich so schnell in denen Armen mein Theuresten befinden werde,5 daß ich alles nun auf das Wörtliche[8] verschiebe. —
Indessen bitte ich also mir gar nichts zu kaufen — da ich ohnehin schon so viel Geld ausgab und noch so viel auszugegeben haben werde…[9]
Allen meinen Brüdern und Schwester Schwägerinnen, tausend Küße. –
Von meinen lieben bitte ich den Seegen.
Meiner lieben guten Mutter aber noch extra einen Handkuß. Steph
„Mein Symbol1 ..9 Der Wau Wau hat uns recht in die confusion gebracht. „
Ich habe übrigens dem Paar bereits geschrieben.
Übrigens bitte ich noch eins um Gottes willen „ – durch den Rumpelmayer[h] zu machen, daß der arme Coudenhoven[i] der aus der Ursache daß der Stahremberg[j] in der letzten Campagne so viel gestohlen hat, bereits 8 Monathe nun in Mailand eingesperrt sitzt, alle Menschen nun seine Unschuld einsehen. ihm bedauern, endlich herausgelaßen werde;5 aber man vergißt nun ganz auf ihm und er will sich nun schon todschießen. — Es ist auch um zu verzweifeln nehmen sich Euer Gnaden etwas um ihm an. ich bitte recht sehr dafür.
[1] Széchenyi aláhúzása hullámos vonallal.
[2] Fürsten
[3] denn helyett
[4] von
[5] Utólag beszúrva.
[6] Fürst
[7] Adjutant
[8] Széchenyi aláhúzása vastag vonallal.
[9] Széchenyi pontozása.
[a] Olasz város a pápai állam területén, közel az Adriai tengerhez.
[b] A levél nem ismert.
[c] Karl Schwarzenberg herceg (1771–1820) tábornagy. Itt következő szemrehányásai és ellenvetései némiképpen igazságtalanok, mert hiszen a Nápolyi Királyság elleni hadjárat kezdete óta több levélben is kérte a családját azért, hogy befolyásukat latba vetve intézzék el áthelyezését. Az osztrák sereg főparancsnoka, Schwarzenberg herceg Széchenyi nővéreinek közbenjárására döntött úgy, hogy őt nyolc napon belül Bécsbe vezényli a vezérkarhoz, amint azt Széchényi Ferenc gróf április 16-án kelt levelében tudatta Liebenberggel, és nyilván fiával is.
[d] Az előző levélben említett megegyezésre céloz, arra ugyanis, hogy pénzen vásárolta meg magának Horváth kapitánytól a századparancsnoki beosztást.
[e] Atzél István (1748–1815) királyi személynök, valóságos belső titkos tanácsos. Széchenyi nővérei valószínűleg az ő segítségével intézték el, hogy öccsüket az itáliai hadszíntérről, kívánsága szerint, Bécsbe helyezzék át.
[f] Johann Karl von Paar gróf (1772–1819) ezredes, Schwarzenberg tábornagy főhadsegédje.
[g] Gúnyos utalás Napóleon franciaországi partraszállására és annak következményeire.
[h] Martin Joseph Rumpelmayer, az udvari haditanács titkára, a futárszolgálat felügyelője.
[i] Edmund von Coudenhove gróf (1777k.–1853) lovassági tiszt a porosz hadseregben, 1812-ben lépett az osztrák seregbe, az 1813-1814. évi hadjárat során főhadnagy a császári királyi hadseregben.
[j] Anton Gondakar von Starhemberg gróf (1776–1842) ekkor tábornok, a Mária Terézia rend lovagja, a Murat ellen harcoló osztrák sereg azon dandárjának parancsnoka, amelyhez Széchenyi ezrede is tartozott. Az itt említett eset még az 1813-14. évi hadjárat végén történt, amikor is Stahremberg az osztrák csapatok által elfoglalt Livorno helyőrségi parancsnokaként egy hadi- és élelmiszerekkel megrakott hajót zár alá vett, s a rakományt, valamint az annak részleges eladásából befolyt összeget katonáinak felszerelésére és élelmezésére fordította. Az osztrák kormány ezért vizsgálatot és eljárást indított ellene, valamint szárnysegéde, Edmund von Coudenhove főhadnagy ellen. A hadbíróság a szabálytalan eljárásért mindkettőjüket várfogságra Ítélte, rangjuk és kitüntetésein meghagyásával.