Magyar fordítását közli:
Kovács-Körmendy-Mázi-Oplatka 27-28.
Végre tető van a feje fölött, toll a kezében, és asztalon írja levelét. Szörnyű eseményeken esett át, s további kellemetlenségek várnak rájuk. Ha ezeket is oly szerencsésen vészeli át, mint az eddigieket, akkor igazán hálát adhat a Mindenhatónak, aki eddig is megoltalmazta. Többször is alkalma volt kiérdemelnie a tábornagy bizalmát és baj társai szeretetét. Nem tudja, meddig maradnak itt. Apja levelét már itt találta, miután némi késedelemmel követte a főhadiszállást, mert egy időre beosztották Blücher tábornagyhoz. Nagyon köszöni azt az 1861 forintot, amelyet apja átutalt Ballabenéhez. Isten a tudója, mennyire rászorult, mert embereivel együtt úgy néznek ki, mint a koldusok, lovai pedig sánták és betegek. Ma valószínűleg sor kerül egy kisebb ütközetre, mert a franciák elsáncolták magukat Hochheimnél, de a szövetségesek valószínűleg el fogják foglalni a táborukat.
Geschrieben in Frankfurt[a] den 6 9ber 1813.[1]
Endlich wieder ein Dach, ein Tisch, und eine Feder — und, keine Gefahr —
Lieber guter Vater, eine gräßliche, eine schreckliche Zeit vorüber.[b] – Gott lob, auch überstanden: — noch ist das Werk aber nicht vollbracht, es erwarten uns noch unangenehme Augenblicke; kann ich alles Künftige so gut wie bis her und so glücklich überstehen so danke ich unsern Allmächtigen Gott. der mich bis jetzt wunderbar beschützte. In diesen schrecklichen 2 Tägen bey Leiptzig[2] wo den 2000 Kanonen[3] gegen ein ander spielten, und wo beynahe kein Mensch ist der nicht ein Ungluck und zugleich Glück hatte, geschah mir gar nichts als daß mein Pferd erschoßen wurde, und daß ich bey einer Attaque, wo der arme Schlick[c] so infam durch einen Russen in’s Gesicht gehauen[4] einen tüchtigen NB[5] flachen Hieb auf den Rücken bekam (nichts zu sagen, eine hübsche blessur[6]). Übrigens bin ich froh einige Gelegenheit auch gefunden zu haben, mir das Zutrauen meines FM.[7][d] und die Liebe meiner Kameraden zu erwerben.
Wie lange wir hier bleiben werden, das weiß der liebe Himmel, ich hoffe. nicht sehr lange, denn obwohl ich für mein individuelles Glück gerne einige Zeit in diesen Capua[e] zubringen möchte, so glaube ich daß es besser für die allgemeine gute Sache sey allso gleich über den Rhein zu gehen — und dorten einen schönen Frieden[8] machen: den[9] diese Art Kriege sind wirklich zu dumm barbarisch, kann man sagen, als daß der tollste Mensch auf diesen Erdboden daran einen Wohlgefallen haben könnte; der Weg von Leiptzig bis hierher ist so gräßlich da wenigstens 15.000 Leichen und 10,000 Pferde auf den Straßen liegen – so daß man weder reiten noch fahren kann, ohne auf todte Menschen zu tretten: kein Dorf in der ganzen Gegend welches nicht abgebrannt oder ausgeplündert wäre: es ist wirklich so gräßlich daß man sich keinen Begriff machen kann.[f]
Euer Gnaden Ihre Briefe habe ich hier gefunden, da ich selbst etwas späther hierher gekommen bin, wie das ganze Hauptquartier, da ich für meine Person bey den FM.[10] von Blücher8[g] auf einige Zeit zugetheilt war:[h] ich danke tausendmal für die 1861 fl.[11] welche Euer Gnaden an Ballabene[i] geschickt haben Gott weiß wie nöthig ich Sie hatte da ich und meine Leute wie Bettlers aussehen.[j] und alle meine Pferde krum und krank sind: ich kann wirklich meine Dankbarkeit nicht bezeigen, den9 es kam mir so unverhoftt, daß ich diese Liebreiche Gnade meines Guten Vaters nie vergessen werde.
Heute werden wir vermuthlich wieder ein kleines Gefecht haben da die franzosen noch ein verschanztes Lager bey Hochheim8[k] haben, welches wir Ihnen aber vermuthlich entreißen werden.
Nun Lieber Vater bitte ich um den Segen, wie auch den meiner einzig geliebten Mutter
Stepherl
[1] Széchenyi aláhúzása hullámos vonallal.
[2] Törölve egy betű.
[3] Utólag beszúrva.
[4] hiányzó szó: wurde. Ugyanitt törölve egy szó.
[5] Nota bene, latin: jól jegyezd meg!
[6] Francia: sebesülés.
[7] Feldmarschalls
[8] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[9] denn helyett
[10] Feldmarschall
[11] florins
[a] Szabad állam státusát élvező német város a Majna partján, ekkor a Rajnai Szövetség tagja.
[b] Lásd az előző, 1813. október 22-i levelet.
[c] Franz Heinrich Schlick gróf (1789–1862) császári-királyi lovassági tábornok, az osztrák császár parancsőrtisztje. A lipcsei csata első napján végrehajtott lovasrohamban valószínűleg Széchenyi szeme láttára történt vele az a baleset, hogy egy kozák lovas az elkerülhetetlen tülekedésben, vagy, mert ellenségnek vélte, kardjával végigvágott a fején, minek folytán egyik szemére megvakult.
[d] Karl Schwarzenberg herceg (1771–1820) tábornagy.
[e] A sok nélkülözés és szenvedés után olyannak látja a háború viszontagságaitól viszonylag megkímélt Frankfurtot, mint amilyen az ókorban a kényelemszerető és elpuhult polgárairól híres Capua lehetett.
[f] Széchenyi helyzetképe aligha túlzó, hiszen a „népek csatájában” a szövetségesek 60 000, a menekülő franciák 100 000 embert veszítettek.
[g] Gebhard Leberecht von Blücher báró (1742–1819) porosz lovassági tábornok.
[h] 1813. október 22-től november 6-ig szolgált Blücher táborkarában.
[i] Karl Balabene (1786–?) prágai bankár.
[j] Lásd erre az augusztus 31. és október 13. között kelt leveleket!
[k] Porosz város a Rajna jobb partján.