Széchenyi honosította meg Magyarországon az angliai utazásai során megismert gentleman club intézményét, de a hasonló itáliai egyletektől kölcsönzött kaszinó elnevezés alatt. A klub alapításával egyrészt a tágabb értelemben vett, politikán kívüli közélet élénkítését kívánta elérni, másrészt a társadalmi és műveltségi elitet akarta Pestre vonzani. A Kaszinót az igényes szórakozás (olvasás, zenehallgatás, bálok) és az az építő eszmecserék színhelyének szánta.
Széchenyi az 1825–27. évi országgyűlés idején Pozsonyban patrióta klubot létesített, amit utána Pestre helyezett át, hogy a haladás erőit a fővárosban egyesítse. Az elitklub számára Pest egyik legreprezentatívabb Duna-parti palotájának, a kereskedőtestület székházának első emeletét bérelte ki. Arra törekedett, hogy a klub a művelt tehetősek minél nagyobb hányadát – az arisztokrácia mellett a pesti polgárság legtekintélyesebb tagjait is – egyesítse soraiban.
A pesti Kaszinónak az 1830-as években már több mint ötszáz tagja volt. Működése hatással volt a politikai és társadalmi élet egészére. Mintája nyomán szerte az országban alakultak kaszinók, amelyek nem a szórakoztatást tekintették egyedüli céljuknak, hanem inkább a nyelv és nemzetiség előmozdítását. Bár Metternich félelme, miszerint a kaszinók politikai klubokká „fajulnak”, túlzónak nevezhető, kétségtelenül fontos szerepet játszottak a liberális reformeszmék elterjesztésében, miként a nemzeti jellegű kulturális kezdeményezések támogatásában is.