Esterházy Károly

Daß auch Du[a] nicht einen Tag opfern konntest,[b] um endlich eine nützliche Anstallt in[1] deinem Vaterlande[2] zu begründen schmerzt mich sehr, und gewiß mehr als du glauben kannst. Wenn aber solche Leute, wie du bist nicht jede Gelegenheit ergreifen, um ihrem Lande irgend in einer Sache nützlich zu seyn, so muß man bey Gott, weinen, daß man ein Ungar geworden ist. ect.

[1] Törölve egy szó Széchenyi által.

[2] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.

[a] Viszota Gyula szerint „Vincének öccse, Széchenyinek még az 5. huszárezredben kapitánytársa.” (SzIN 2. 236.) Viszont Esterházy Vince Károly öccse 1815-ben elhunyt. Az I. Ferencnek 1822. január 31-én benyújtott emlékiratot két Esterházy Károly is aláírta, kettejük közül az egyik ifjabbként. Az idősebb Esterházy Károly gróf (1756‒1828) Esterházy Vince apja, az ifjabb Esterházy Károly gróf (1799‒1856) Széchenyi barátja, Pozsony vármegyében Szered birtokosa, Tolna vármegye (1837‒1845), majd Győr vármegye főispánja (1845‒1848). A levél címzettje valószínűleg az utóbbi.

[b] Nem jelent meg a lóverseny ügyében hirdetett értekezleten, amit január 14-én tartottak. SzIN 2. 234.

Ajánlott hivatkozás:

Széchenyi István Esterházy Károlynak, Bécs, 1822. január 18. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit