A német részek magyar fordítását közli: Bácskai–Nagy 338–339.
[…]
[A főherceg azt mondta, hogy] a telket a magyar színház céljára, nem pedig a vármegye vagy a város részére akarta szentelni.
Széchenyi kérdezi, hogy Ezt továbbítva hivatkozhat-e a nádorra.
A nádor azt felelte, minden aggály nélkül, és odaadja a Szépítő Bizottmány e tárgyban írt levelét is.
[…]
Posony Novemb 4ikén 1835[1]
Barátom, ma esik tudtomra Fáy And.[a] által kinek Jankovich[b] irt (’s ekkép nem tudom igaz e, nem e, a dolog) hogy, az utolsó Ülésében a Szinházi Deputátionak,[c] a Városi követek (szeretném tudni kik ezek?) illyest decláráltak[2] ”Ö Hgsége[3] mint a Decoratoria Commissio[d] Praesesse,[4] a Magyar Théatrum épitésére a Városnak[5] Börzéje által ellenében lévö egy Puszta fundust irásban[6] resolvált,[7][e] és azon a Város csupán maga költségén Magyar Theátromot épiteni eltökéllet, mellynek épitésében és kormányozásában idegen jurisdictiobéli[8] befolyást nem engedhet.” Ezzel tüstént a Hghez mentem, – ki csudálva és indignatioval[9] hallá ezeket. Ugyan is Ö ”Ich habe diesen Fond ’für das ungr.[10] Theater, für den Zweck – – aber weder dem Comitat[11] noch der Stadt, noch irgend einer Parthey resolvirt ~ aber ausschlüsslich für die Sache.” Én ’Darf ich das weiter sagen, davon Gebrauch machen, mich auf E. K. H.[12] provociren?’ Ö: ”Ohne Anstand — ich gebe Inhen sogar die Copie dessen, was ich in der Hinsicht der Verschönerungs Commission geschrieben – – aus der die Sache klar hervorgehet &&&” — Azon Copiát[13] ide mellékelve küldöm. Illy impostorságok után, igen elérthetni Pest Vármegyének lépéseit – — Tegyen most, mit legjobbnak gondol. Ijessze meg a két Városi követet; mert a Hg.’ …[14] kinek ideje nem volt haragudni — mert diálogusunk után6 tüstént Bécsbe indult, igen felingerlett. — Rám bizta a dolog – – elrendelését, de én innend most nem távozhatok. Menne tán Jankovichhoz — Földvárihoz[f] tán magához &&& Én alkalmasint – Petitiot irok a Vármegyére — mert jó és fontos okoknál fogva nem mehetek a 17iki közgyülésre, és valaki által, megkérem a Vármegyét, Petitiomnak elolvasása engedelmét.
A Városnak – – én bizony inkább akasz—fát[15] – – mint Szinházi fundust[16] kértem volna a Hgtül, És majd mást mondok – 10,000 pengöt anyi kajánság és gazság után! —
Ha minden részek nem tartanak együtt – – akkor én visszavonom magam. A Rom Istennek[g] én még most,5 nem áldozok.
Novemb. 1sö levelét[h] vettem, mellyet Zichy F.[i] hozott. — Mindeneknek hasznát veszem — ’s mindent elrendelendek.
Ha Andrássy György[j] ide jönne 4 hétre, bizonyosan kivinnénk a hidat — Istenem! Olly közel vagyunk a diadalhoz – – és félek – igen félek, minden eldül. Sok másban is csudákat lehetne müvelni! Károlyi Gy.[k] tudja az Ördög – – hol van – csak felénk se jő. Wess[17] — nem csak magát ölte meg – de ..14 közbenjárása is halál — Mondhatom — lelkem beteg, egészségem is rosz evégett. – Nékem nincs időm; de irjon Ön A.nak[18] szivre ható levelet ”hogy maga magát vádolni fogja egykor, ha nem jő — most lehet jót tenni — nehány holnap után – többé nem — lesz aztán idö pihenésre &&& —
Ha nem is jő — megtettük kötelességünket – – –!
Széchenyi
Dessewffy A.[l] Pest-Budán van már
[1] Széchenyi aláhúzása hullámos vonallal.
[2] Latin: kinyilatkoztat.
[3] Hercegsége
[4] Latin: elnök.
[5] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[6] Utólag beszúrva.
[7] Latin: elhatároz.
[8] Latin: igazságszolgáltatás.
[9] Latin: felháborodás.
[10] ungrisches
[11] Javított szó.
[12] Euer kaiserliche Hoheit
[13] Latin: másolat.
[14] Széchenyi pontozása.
[15] Értsd: akasztófát.
[16] Latin: telek.
[17] Wesselényi
[18] Andrássynak
[a] Fáy András (1786‒1864) író, a Kisfaludy Társaság igazgatója (1837‒1841), a Tudós Társaság tiszteleti tagja, 1845-től az igazgatótanács tagja.
[b] Valószínűleg Jankovich Izidor (1789‒1857) királyi kamarás, táblabíró, a Nemzeti Casino tagja.
[c] A színház ügyében kiküldött vármegyei és városi bizottság.
[d] A Szépítő Bizottmányt József nádor hozta létre 1808-ban azzal a céllal, hogy az új építkezésekkel egységes városkép alakuljon ki, a Bizottmány építészeti tanácsadója Pollack Mihály volt. A Bizottság 1857-ig működött.
[e] A nádor 1835. október 15-én azt a határozatot hozta, hogy a Duna partján a készülő Ullmann-ház előtt és a kereskedők épületével szemben egy telket különítettek el a felépítendő színház számára. Lásd a Tasner Antalnak és Lunkányi Jánosnak 1835. október 15-én írt leveleket is!
[f] Földváry Gábor (1787–1854) Pest vármegye alispánja (1832–1836). Részt vett a pesti Nemzeti Színház, valamint a vakok intézetének létrehozásában. 1832 őszétől a Játékszíni Küldöttség elnöke, amellett volt, hogy a színházat Pest vármegye építtesse meg a Grassalkovich-telken. 1834-ben 1000 forintot ajánlott fel a Nemzeti Színház céljaira. Fáy András mellett szerepe volt az első takarékpénztár létrehozásában is. 1843 és 1846 között Csongrád vármegye főispánja, 1847-ben Pest vármegye adminisztrátora. 1848-ban visszavonult birtokára.
[g] Utalás Vörösmarty Mihály A rom című elbeszélő költeményéből.
[h] A levél nem ismert.
[i] Zichy Ferenc gróf (1774–1861) császári királyi kamarás, bihari főispán (1825–1836), királyi főlovászmester (1830–1837), főajtónálló (1838–1848).
[j] Andrássy György (1797‒1872) Széchenyi barátja. Gömör–Kishont vármegye főispáni helytartója (1838–1842), Sáros vármegye főispánja (1842–1848). Később királyi főpohárnokmester (1861–1872), és országbíró (1863–1865).
[k] Károlyi György gróf (1802‒1877), Széchenyi barátja, politikus, mecénás, a Tudós Társaság alapító tagja, 1839-től Szatmár vármegye főispánja.
[l] Dessewffy Aurél (1808–1842) író, politikus, 1833-tól a Tudós társaság levelező tagja, 1836-ban a Kisfaludy Társaság alapító tagja. A „fontolva haladó” konzervatív politikai irányzat szellemi atyja, haláláig vezető politikusa. Dessewffy József fia, Dessewffy Emil bátyja.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Tasner Antalnak, Pozsony, 1835. november 4. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.