Pozsony Nov. 10ikén 1835 Igen tisztelt Barátom[a] — Sokan azt hirdetik ”hogy én csak azért avatkozom a’ magyar játékszín dolgába, mert azt ekkép könnyebben megakaszthatom” Én tehát egészen visszavonulok a’ tárgytul. Declaratio helyett ím e’ Jelentést küldöm. Kérlek, tisztelt Barátom, tartsad foglalatját titokban, ne olvastasd küldöttségi ülésben, de légy annyi türödelemmel ’bevárni azon időpontot, midőn […]
Pozsony Nov. 10ikén 1835
Igen tisztelt Barátom[a] — Sokan azt hirdetik ”hogy én csak azért avatkozom a’ magyar játékszín dolgába, mert azt ekkép könnyebben megakaszthatom” Én tehát egészen visszavonulok a’ tárgytul. Declaratio helyett ím e’ Jelentést küldöm. Kérlek, tisztelt Barátom, tartsad foglalatját titokban, ne olvastasd küldöttségi ülésben, de légy annyi türödelemmel ’bevárni azon időpontot, midőn a’ Rendek vagy jobban mondva az Elnökség a’ szinházi dologrul kezdend tanácskozni; — akkor — ’s ez a’ dolog formája – felkelsz, a’ praesidiumnak benyujtod Jelentésemet, és kéred a’ Rendeket, ”engednék elolvasását annak, mit szóval mondani — egyéb dolgaim miatt — szerencsém nem lehete.” Földváryra[b] tán lehetne hatni, hogy a’ játékszíni a dolgot ne hagyná akkorra, midőn már eloszlottak a’ Rendek.
Barátom, Becsületemet kezeid közzé állítom. Jelentésemet Tasner nyitva adandja Néked át; olvassad, ’s aztán nyomjad pecsétemet rá, mellyet Tasnernek megküldék.[c]
Látni fogod belőle, hogy csatát vívni én többé nem akarok. 1834nek határozatától, mellyben bona fide[1] bíztam – eltávoztak. Volt ülés ugyan, én is meg valék híva, de nem hittem hogy őszkor más határozatot tegyen a’ vármegye a’ szinház dolga iránt – ’s illyest velem, ki az 1834ki határozatnak eszközlője voltam, ne is közöljön.
1834nek gyülésében jobb vagy más telket ugyan nem igértem, ’s előre azzal nem pajkoskodtam, de dolgoztam emberségesen. Jobb telek van is 1836nak tavasza előtt, ’s tán nálam nélkül nem volna.[d] Én tehát tisztán állok a’ hon ügyében, az Isten előtt, mit a’ Pesti Rendekrül mondani nem lehet, mert ők szegték meg azt, mit köztük és köztem becsületi szerződésnek lehet és kell nevezni.
A’ Jelenkor, és nem tudom ki engedelmével, ’s kinek meghagyásábul már kürtöli, hogy én a’ főherczegi telekre 10,000 pengő forintot ajánlottam, ’s több másokkal 30,000nél többet.[e] A’ versfutásnak ugyan nagy barátja vagyok, de egy olly igen esztelen és ostoba versengésben, mint 2 magyar theatrum közti versenyfutás volna, részesülni ugyan nem fogok, ’s nem csak egy garast sem adok, illy eldiribolt és szenvedélyes erölködésekre, de szót sem akarok hallani felőle.[f]
Egészségem változó, kedvem csügged, ’s naprul napra jobban látom, milly meghasonlási átok nyomja Hazánkat.
Barátom, ne vedd rosz néven, ha soraimmal untatlak, ’s gondold, hogy midőn Becsületemrül a’ szó, Benned legtöbb a’ bizodalmam. Széchenyi István s. k.[2]
[1] Latin: jóhiszeműen.
[2] saját kezűleg
[a] Ráday Gedeon gróf (1806–1873) 1826-tól Pest vármegye jegyzője, táblabírója. 1837-ben egy közgyűlési beszéde miatt perbe fogták és hűtlenségi pert indítottak ellene. Az 1843–44. évi országgyűlésen követként vett részt. 1848-ban Nógrád vármegye főispánja, 1848-49. évi szerepvállalásáért várfogságra ítélték. Később országgyűlési képviselő (1861, 1865–67), a Dunamelléki Egyházkerület Főgondnoka (1867–1870).
[b] Földváry Gábor (1787–1854) Pest vármegye alispánja (1832–1836). Részt vett a pesti Nemzeti Színház, valamint a vakok intézetének létrehozásában. 1832 őszétől a Játékszíni Küldöttség elnöke, amellett volt, hogy a színházat Pest vármegye építtesse meg a Grassalkovich-telken. 1834-ben 1000 forintot ajánlott fel a Nemzeti Színház céljaira. Fáy András mellett szerepe volt az első takarékpénztár létrehozásában is. 1843 és 1846 között Csongrád vármegye főispánja, 1847-ben Pest vármegye adminisztrátora. 1848-ban visszavonult birtokára.
[c] Lásd a Tasner Antalnak szintén november 10-én írt levelet!
[d] A színház építésére már rendelkezésre állt a Grassalkovich-telek, amikor a nádor Széchenyi közbenjárására átengedte az Ullmann-házzal szemközti telket erre a célra. Lásd Széchenyi 1835. október 14-i levelét József főhercegnek!
[e] Jelenkor, 1835. november 7. (4. évf. 89. sz. 705.)
[f] Az építkezéshez végül a Grassalkovich-telken kezdtek hozzá, a színház 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pesti Magyar Színház néven.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Ráday Gedeonnak, Pozsony, 1835. november 10. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.