image-default-image
Címzett Tasner Antal
Írás helye Pozsony
Dátum 1835. december 10.
Nyelv magyar
Címke Lánchíd színház
Őrzés helye MNL OL R 196 No. 74.
Közlés helye Majláth 2. 203–205.
Minősítés Eredeti
Tartalmi kivonat

Barátom, Decemb. 7ik levelét vettem.[a] Auspitznek[b] méltóztasson az ide mellékeltet átadni. Ez ugyan szép árát akarja adni 1836iki gyapjunknak – t. i.[1] 130 f[2] és 1 # — mint Ön olvashatta — mi köztünk maradjon —, de még is várni akarok még inkább. — Ma elvégezték a Hid dolgát a kerületi ülésekben. Mint mondám – […]

Tasner Antal

Barátom, Decemb. 7ik levelét vettem.[a] Auspitznek[b] méltóztasson az ide mellékeltet átadni. Ez ugyan szép árát akarja adni 1836iki gyapjunknak – t. i.[1] 130 f[2] és 1 # — mint Ön olvashatta — mi köztünk maradjon —, de még is várni akarok még inkább. —

Ma elvégezték a Hid dolgát a kerületi ülésekben.

Mint mondám – ~ ’az én előadmányom – 1 és 2ik pontja fel kiáltással ment át a 3ik Voxok[3] többsége által.

A 4ik pont is átment Voxolással[4] de a ”nem csak igazságos de illő kárpotlást is nyer’ – – ez jött hozzá ”a törvények értelmében’ ‒

5ik 6ik pont felkiáltással fogadtatott el ‒ a

7ik ellenben egészen ki maradt.

8ik ismét cum acclamatione.[5][c]

Havas[d] ugy viselte magát, mint gaz vagy Ostoba ember. Én ez utolsót gondolom. Nagy B.[e] igen okosan, mert egyetlen egy szót sem szólt.

Minden ember azt hiszi: nincs már kétség a dologban. Bécsbül lejőn Károlyi Gy.[f] és Ist.[g] Ester. M.[h] és Károly,[i] &&& mind mellettem! ‒ ‒

Leg többet dolgozott pro ’Aczél Antal!!![j]

A Hget[6] meg kérik a Magyar nyelv iránt ’Intermediatio[7] végett – — ’s szinte bizonyos — mint mondják — a Magyar lesz a dirimens![8] Hunnia többé nem kell![k] Annál jobb. — Semmi esetre Januar előtt — mint most látom — az O.[9] gyülésnek nincs Vége. Egészen köztünk, — már 18 Vármegyének van hatalma 400,000 pengőt a Dunaparti Szinházra ajánlani,[l] 6, usque[10] 8 hét alatt már itt lesz Parisbul a Plánum,[m] 1000 francba tellik circiter.[11] Mind ez szorosan köztünk. Szinte látom a kerepesinek öröki romját! Ha ha ha! — De most még[12] csak magamba nevetek.

Bravo Robitsek![n] — Gr.[13] Péchy Emanuel[o] — ki nagyon tetszik — e napokban – aláirja az itteni, kezemben lévö ivet. Fanschmied[p] és Kubinyi[q] aláirták magukat. Nem sokára ismét ujjj Candidatokkal jövök, már munkában vannak. —

Cz.[r] leg nevetségesb rollát[14] jádzik. Er ist der Niemand, blasst sich aber ungemein auf!

A Magyar nyelv iránti szollásomat igen rosszul vették Bécsben.[s] A Staatsrathban sokáig tanácskoztak, nem kellene tölem elvenni a Dunai biztosságot?[t] — Welche Strafe!

Igen jól tette Rau Hnek[u]levelet adni Ghyczy I.[v] számára. Well done old fellow!

Mi a hid iránti irományinkat illeti – ‒, az egész csomobul csak azt vették ki, ”hogy az expropriationak[15] van e helye és szüksége” ‒ mi mint mondám

37[16] Voxsal[17] favorabiliter[18] eldűlt, 3 absens,[19] 3 nem szavazó, és 7 ellenes ellen! —[w]

Minden egyébre – – csak az én előadmányom szolgált!!! — Szeretem, ha Glückswerthet[x] felkeresi —. Ez irt nékem.[y] Köszönje nevemben. Beszélje néki ezeket —. Igen mulatna ha tudhatnám Kol–b[z] & Co[20] most mit müvel! ‒ ‒ Irjon ezekrül mit meg tudhat. Egyébiránt, még mindig nem fujom meg a diadalmi tárogatót – -, mert még több csatát kelletik vivnunk; — és megnyernünk.

A Hid Országos küldöttség[aa] – – – dicsö (!) Jegyzőjével eggyütt – – – kezdi szégyenleni – – hogy – – az én gyenge[21] szavacskám — mellyet Ö nem pártolt — annyi kedvezéssel talált az Ország előtt. — Ismét ’s ismét

Allah Kherim[22]

Sz. I.[23]

Posony Decemb. 10ik 1835

Januar Casino gyülésre alig mehetek. Már most21 kellene errül gondoskodni. Pregárdtnak[bb] éppen most irok ez iránt.[cc]

Az Academia mit müvel? Heinrich[dd] megjött? S hát Mayerfy?[ee] És a gyep?

A Kerepesi Szinház[ff] most is12 épül? Tán nem volna rossz – – lassan lassan terjeszteni – – hogy 400,000 pengöt ád az Ország a Dunapartira! — Én semmit nem akarok tudni az egész tárgyrul &21


[1] tudni illik

[2] forint

[3] Voksok helyett

[4] voksolással helyett

[5] Latin: éljenzések között. 

[6] herceget

[7] Latin: közvetítés.

[8] Latin: érvénytelenítő.

[9] Ország

[10] Latin: egészen.

[11] Latin: körülbelül.

[12] Utólag beszúrva.

[13] Gróf

[14] Régies: szerep.

[15] Latin: kisajátítás.

[16] Törölve egy szám.

[17] vokssal helyett

[18] Latin: tetszéssel.

[19] Latin: távollévő.

[20] et Compagnie

[21] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.

[22] Török: Allah mindenható.

[23] Széchenyi István


[a] A levél nem ismert.

[b] Auspitz Lázár (1772–1853) brünni gyapjúkereskedő.

[c] Az 1835. december 10-én tartott kerületi ülésen tárgyalták Széchenyi hídvámmal kapcsolatban kifejtett 8 pontos november 15-i jelentését. A pontokról röviden: 1. vámtarifa meghatározása, 2. a hidat egy társaság építi fel, a végrehajtás országos küldöttségre bizatik, 3. az árjegyzéket törvény biztosítja, 4. kárpótlás Pest-Budának, 5. mindenki vámot fizet, amíg a tőke örök fenntartásra nem elegendő, 6. ha ez a tőke összejön, a híd felszabadul, 7. híd feletti törvényhatóság létesítése, 8. az országos küldöttség az országgyűlésnek jelentéssel tartozik. Széchenyi jelentését közli: Irományok 1832–1836, 6: 96–99.  

[d] Havas József (1796–1878) ügyvéd, tanár a pesti királyi egyetemen jogi karán (1821–1827), a jogi kar dékánja (1827–1830), Pest szabad királyi város alügyésze (1824–1826), főjegyzője (1829–1829), főügyésze (1829–1831), tanácsosa (1831–1842). 1839-től a Helytartótanács tanulmányi, valamint könyvvizsgáló bizottságának ülnöke, 1845-től tanácsosa. Az OMGE és a Pesti Hengermalom alapító tagja.

[e] Nagy Benedek (vásárhelyi, 1777–1855) ügyvéd, Buda szabad királyi főváros tanácsosa (1821–1849), követe az 1825–27. és 1832–36. évi országgyűléseken.

[f] Károlyi György gróf (1802‒1877), Széchenyi barátja, politikus, mecénás, a Tudós Társaság alapító tagja, 1839-től Szatmár vármegye főispánja.

[g] Károlyi István gróf (1797–1881) Károlyi György bátyja, katonai és diplomáciai pályájáról 1821-ben vonult vissza, mecénásként támogatta Széchenyi kezdeményezéseit.

[h] Esterházy Mihály gróf (1794‒1866) Széchenyi katonatársa, barátja.

[i] Esterházy Károly gróf (1799‒1856) Széchenyi barátja, Pozsony vármegyében Szered birtokosa, Tolna vármegye (1837‒1845), majd Győr vármegye főispánja (1845‒1848).

[j] Atzél Antal József Éliás (1789–1868) több vármegye táblabírája, Arad vármegye követe az 1832–36. évi országgyűlésen. Békés vármegye főispáni helytartója (1836–1842), Torna (1842–1845) és Csanád vármegyék főispánja (1845–1848).

[k] Széchenyi Stadium című műve folytatásaként vetette papírra a magyar nyelv helyzetéhez kapcsolódó gondolatait Hunnia címmel, amelynek megjelentetését ez időtájt tervezték, de az országgyűlés alakulása miatt mégsem jelent meg.

[l] Széchenyi a színházat a nádortól kapott dunaparti telken szerette volna felépíttetni. Lásd a nádornak 1835. október 14-én, valamint a Lunkányi Jánosnak és Tasner Antalnak október 15-én írt leveleket!

[m] Széchenyi Apponyi Antal párizsi követet kérte meg arra, hogy küldjön neki tervrajzot egy működő párizsi színházról. Széchenyi 1835. október 22-i levelét lásd fentebb! Apponyi Antal válasza: Párizs, 1835. november 17. MNL OL P 626–1.–1835.

[n] Robicsek József pesti választott polgár, nagykereskedő. A Nemzeti Casino tagja (1836–1848).

[o] Péchy Manó (Emánuel) gróf (1817–1889), Abaúj vármegyei tisztviselő.

[p] Zsedényi (Pfannschmidt) Eduárd (1804–1879) Szepes vármegye alügyésze (1829–1835), követe az 1832–36, 1839–40. és 1843–44. évi országgyűléseken. Titkár a Magyar Udvari Kancellárián (1836–1841), tanácsos a Helytartótanácsnál (1841–1845), majd a Magyar Udvari Kancellárián (1845–1848, 1860–1861). Deák-párti képviselő az országgyűléseken 1865 és 1879 között. 1835-től Széchenyi egyik bizalmasa, 1836-tól haláláig a Nemzeti Casino tagja.

[q] Kubinyi Ferenc (1796–1874) Nógrád vármegye főszolgabírája (1828–1842), országgyűlési követe a reformországgyűléseken. 1824-ben Pest városi polgárjogot kapott. 1841-től a Magyar Tudós Társaság levelező tagja.

[r] Cziráky Antal gróf (1772‒1852) császári és királyi kamarás, tárnokmester (1825–1828), majd országbíró (1828–1839), a Magyar Tudományos Akadémia alapító és igazgató tagja. 1828 és 1835 között a Nemzeti Casino tagja.

[s] 1835. november 30-án a felső táblán a magyar nyelv kérdése volt napirenden, amelyhez Széchenyi is hozzászólt. Beszédében a magyar nyelv erőszakos terjesztése ellen szólalt fel, de támogatta a rendek álláspontját, hogy a magyar legyen a hivatalos nyelv. A nádor nem hagyta szó nélkül a beszédet, egyetértett ugyan a feliart megújításával, de elutasította az egyoldalú megváltoztatását. Völgyesi 2025, 106–108.

[t] Széchenyit 1833. július 2-án nevezték ki az Al-Duna szabályozás királyi biztosává.

[u] Heinrich Joseph Rau (1807–1883) hajóskapitány a Duna Gőzhajózási Társaság alkalmazásában.

[v] Valószínűleg Ghyczy Ignác (1799–1870) mezőgazdász, ügyvéd. A bábolnai kincstári uradalom ügyésze, majd 1827-től az Esterházy grófok tatai és gesztesi uradalmának gazdatisztje. Az OMGE egyik alapítója.  Ghyczy Kálmán bátyja. 

[w] A híd kisajátítása arra vonatkozik, hogy az a jövőben nem Pest és Buda városok tulajdona, hanem az országé, ezért a két város kárpótlást kap. Az Országgyűlési Tudósítások szerint 38 szavazat érkezett a kisajátítás helybenhagyására, 8 ellene. KLÖM 5. 300., Bácskai–Nagy 316.

[x] Glückswerth Mihály (1765 k. ‒1844) pesti nagykereskedő.

[y] A levél nem ismert.

[z] Kolb János, a pesti választott polgárság szószólója.

[aa] Az országgyűlésen 1833 júliusában állítottak fel országgyűlési bizottságot a híd ügyében, amelynek feladata volt a meglévő terveknek és adatoknak a vizsgálata. Elnöke Keglevich Gábor lett. Kovács–Körmendy–Mázi–Oplatka 230. 1. lábjegyzet 1835. februártól Széchenyi ennek keretén belül folytat tárgyalásokat Buda és Pest város tanácsaival. Lásd még az év során a városokhoz intézett leveleket!

[bb] Pregardt János pesti gyógyszerész, választott polgár. 1833-ban ő írta ki először magyarul a patikára a gyógyszertár nevet, valamint látta el a gyógyszereket magyar névvel. A Nemzeti Casino igazgatóságának tagja (1834–1836).

[cc] A Pregardt Jánosnak írt 1835. december 10-i levelet lásd fentebb.

[dd] Heinrich Nepomuk János nyugalmazott császári-királyi huszárkapitány, 1825-ben egyike volt az első lovagló intézet alapítóinak, Széchenyi budai ingatlanainak gondnoka.

[ee] Mayerffy Ferenc (1776‒1845) sörfőzőmester, szőlész, az 1827-ben alakult Magyar Lovaregylet alapító tagja.

[ff] A Kerepesi úton (ma Rákóczi út) található Grassalkovich-telken elkezdődött a színház építése.

Ajánlott hivatkozás:

Széchenyi István Tasner Antalnak, Pozsony, 1835. december 10. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.   

PDF Generálása