Tasner Antal

Posony Decemb 19^ikén 1835

Barátom, Földváry Ferenczet[a] K.[1] Tábla assesorát[2] ajánlom Casinoi Részvényesnek.[3] Reméllem e fötül[4] talpig becsületes ember ki nem marad. — Jó pillanat van Casinonkra nézve nem kell elszalasztani Gyertyánffy,[b] Csepcsányi,[c] Jacabfalvi[d] követek is bizonyosak már, ‒ de még nem kell ki függeszteni. Földvary’t azonban lehet. —

Aczél Antal[e] 400 pengőt fog Önnél lefizettetni — mellyet én téritek itt vissza ‒. Adjon errül rendes Nyugtatványt ‒ és vegye Számadásiba. ‒

20^ikán reggel

Decemb. 17^ik levelét vettem. – Már magam is nyughatatlan vagyok – – megtudni mi lesz – – a Pesti Polgárok Véghatárzata, a hid iránt. Allásom a Városhoz, valamint Vármegyéhez — mit a Jelenkornak[f] desavouirozása[5] is ujra bizonyit — felette kellemetlen. Rám nézve ugyan nem, mert mit bánom én ‒ de bizonyosan a köz ügyre. – De kiben a hiba? – Ha engedek az elsőnek valamint a másodiknak, und ich mich für sie[6] complaisant bezeige[7] se hid, se Dunaparti Szinház.[g] Most pedig ”a’ hid meglehetősen áll – – és a Dunaparti Szinház iránt’ 400,000 pengö’ — igy létez e pillanatban 4 Vármegye ellene, 4 kétes – – de jóakaratú, és a leg rosszabb esetben ’halgató’ 24 pro! ‒ Két Vármegyének egyenes Instructioja, ’Engemet proponalni[8] azon küldöttség elnökének, melly Országosan ki fog neveztetni. Ez szorosan köztünk,⁶ mert én ugy látszom e dologban mintha messzirül sem akarnék szót hallani felőle. — Már ha ez a kettő elsül —, akkor mindent el fogok követni a[9] megbékülés iránt; már sikerrel e, az más kérdés. De hogy nem én vagyok oka e két ”habornnak” azt mindenki mondani köteles, ki — a dolgok fektét ismeri, és tudja, milly önmegtagadással ’s ki nem mondható türelemel viseltettem, Földváry[h] és Kolb[i] iránt; de az ügyet fel nem áldozhattam. Én is szeretném nagyon ha Pregardt[j] Igazgató maradna – -; de F‒[k] helyett bizony jó Volna Szapary Josefet[l] probálni meg. Pr.^j ellen sokat beszélnek a Pénz dolga iránt. Menne Ön egyszer – – – Praznowskyhoz[m] – – – en visite[10] – – kérdezze nevemben ”Mennyi a Pénz a Cassában, mennyi a Restantia[11] – – – és ezt irásban kérje — ha Ön betoppan⁶ hozzá – – – a képén meg fogja látni – – – Nem assignált[12] e Pre.^j valami nagyobb sommát, amire tán nem kellett volna? Es thut einem Weh” solche Maßregeln ergreifen zu müssen, ‒ aber da es sich um das Ganze und nicht Einzelne handelt, so kann man es⁴ — besonders in Ungarn, nicht vermeiden.

Halbauert[n] ki nem kell fizetni, mig mondom. ‒ ‒ Kérem Önt, gazdálkodjon tehetsége szerint. Nem kapott most Ön 500 pengöt? És még azon kivül lesz 1835^nek végeig 800 pengöre szüksége ? Irja meg ezt tüstént.

Nehány nap alatt 500 # küldök Önnek, gr.[13] Keglevich Gábor számára⁴ ‒ de le vonom belöle a 80 pengőt, mellyet Ö az eladott pony,ért⁶ tartozik. Hogy is hijják emberét? ’S ugy e Önnek átadtam …[14] e ló iránti Nyugtatványát?

God bless you

Széchenyi

---

[1] Királyi

[2] Latin: ülnök.

[3] Javított szó.

[4] Utólag beszúrva.

[5] Francia: tagad, helytelenít.

[6] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.

[7] Utólag betoldva.

[8] Latin: kilátásba helyez.

[9] Törölve egy szó.

[10] Francia: látogatóba.

[11] Latin: hátralék.

[12] Latin: utalványoz.

[13] gróf

[14] Széchenyi pontozása.

---

[a]  Földváry Ferenc (1790–1842) Heves vármegye másod- (1824–1828), majd első alispánja. Később a Királyi Tábla ülnöke (1832–1842).

[b] Gyertyánffy Dávid (1794–1878) Torontál vármegye főjegyzője (1829–1831), másodalispánja (1831–1835), első alispánja (1835–1845), követe az 1832–1836. országgyűlésen, főispáni helytartója (1845–1848).

[c] Csepcsányi Tamás (1790–1851 után) 1818-tól Békés vármegye táblabírója, követe az 1832–36. évi országgyűlésen. A Nemzeti Casino tagja (1836–1848).

[d] Jakabfalvay András (1804–1859) Torna vármegye al-, majd főjegyzője (1828–1837), követe az 1832–36. évi országgyűlésen. A Nemzeti Casino tagja (1836–1837). Abaúj vármegye másodalispánja (1848–1849).

[e]  Atzél Antal József Éliás (1789–1868) több vármegye táblabírája, Békés vármegye főispáni helytartója (1836–1842), Torna (1842–1845) és Csanád vármegyék főispánja (1845–1848).

[f] Jelenkor 1832 és 1848 között Pesten megjelenő politikai lap, amelynek szerkesztője Helmeczy Mihály (1788‒1852) volt.

[g] A dunaparti színházra lásd a József főhercegnek 1835. október 14-én, a Lunkányi Jánosnak és Tasner Antalnak október 15-én írt leveleket!

[h] Földváry Gábor (1787–1854) Pest vármegye alispánja (1832–1836). Részt vett a pesti Nemzeti Színház, valamint a vakok intézetének létrehozásában. 1832 őszétől a Játékszíni Küldöttség elnöke, amellett volt, hogy a színházat Pest vármegye építtesse meg a Grassalkovich-telken. 1834-ben 1000 forintot ajánlott fel a Nemzeti Színház céljaira.  Fáy András mellett szerepe volt az első takarékpénztár létrehozásában is. 1843 és 1846 között Csongrád vármegye főispánja, 1847-ben Pest vármegye adminisztrátora. 1848-ban visszavonult birtokára.

[i] Kolb János, a pesti választott polgárság szószólója.

[j] Pregardt János pesti gyógyszerész, választott polgár. 1833-ban ő írta ki először magyarul a patikára a gyógyszertár nevet, valamint látta el a gyógyszereket magyar névvel. A Nemzeti Casino igazgatóságának tagja (1834–1836).

[k] Fáy András (1786‒1864) író, a Kisfaludy Társaság igazgatója (1837‒1841), a Tudós Társaság tiszteleti tagja, 1845-től az igazgatótanács tagja.

[l] Szapáry József gróf (1799‒1871) politikus, a reformországgyűlések jelenlévő főrendi tagja, az 1839‒40. évi országgyűlésen Torontál vármegye követe. Az Állattenyésztő Társaság tagja, a Nemzeti Casino tagja (1834‒1865).

[m] Praznovszky József a Pesti Casino pénztárnoka.

[n] Halbauer János György pesti kereskedő, a Nemzeti Casino tagja (1835‒1848).

Ajánlott hivatkozás:

Széchenyi István Tasner Antalnak, Pozsony, 1835. december 19. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.