febr.[1] 4ikén 1835 Posony Barátom, febr. 2ikán irt levelét most vettem. Igen jó izüt nevettem Gloser,[a] Reissig[b] et Co.[2] okvetlen következö zavarján. – Reznek[c] részét el adom 17,500 C.P.[3], ha 3 holnap alatt kifizetik. Máskép nem. Ich müsste ein Narr seyn — zu warten, bis die Sache entschieden ist; denn ist Sie so bleibt dann […]
febr.[1] 4ikén 1835
Posony
Barátom, febr. 2ikán irt levelét most vettem. Igen jó izüt nevettem Gloser,[a] Reissig[b] et Co.[2] okvetlen következö zavarján. –
Reznek[c] részét el adom 17,500 C.P.[3], ha 3 holnap alatt kifizetik. Máskép nem. Ich müsste ein Narr seyn — zu warten, bis die Sache entschieden ist; denn ist Sie so bleibt dann immer Ziel ”einen vortheilhaftere Handel zu machen.”
Ich nehme 17,500 fl.[4] C. M.[5] blos um Zeit zu gewinnen und, wegen der dubium litis & eventum.[6]
Bizonyosan nemtudom mikor megyek Bécsbe; tán még elöbb Czenkre rándulok.
Igen fogok örülni, ha Hildel[d] egy egész Plánumot készitend Ön. Egy uttal radicaliter megkellene vizsgálni ’s elhatározni ”A Mesalinákkal[e] mi történjék?”
Széchenyi
Most itt maradok – mig[7] el nem megyek!!!![8]
Én is azon értelemben vagyok ”Legjobb lesz[9] Gyapjunkat eladni, ha Lajos és Pál Batyám eladták, — hogy basisunk[10] legyen. Az által hogy Csokonyai gyapjunk elmarad, ugy hiszem 20 percent. többet ér gyapjunk, mint az elött (Nem de nem?) Az idén nagy Ovakodással kell az eladásában lennünk – denn ein angenommener Preis,8 wirkt sodann immer wohltätig oder nachtheilig, je nachdem er établirt wurde; – – was vielmehr Gewicht in unseren Verhaltnissen hat, ~~ wie wo anders! —
[1] Dátum javítva.
[2] Compagnie, francia: társaság.
[3] Conventiós Pénz
[4] florins
[5] Conventionsmünzen
[6] Dubius litis eventus est, latin: kétséges a per kimenetele.
[7] Széchenyi aláhúzása két vonallal.
[8] Széchenyi aláhúzása hullámos vonallal.
[9] Törölve egy szó.
[10] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[a] Zala vármegyei település, amely a Széchényi család birtokában volt, de Széchényi Ignác gróf (1712–1777) eladta. A Széchényi család vissza akarta szerezni a birtokot, amit végül pereskedés útján 1846-ban sikerült elérni. Lásd még Széchenyi 1831. május 3-án, 1832. május 12-én és 1833. április 5-én Széchenyi Lajoshoz, 1831. október 13-án, 1832. július 18-án, 1835. január 22-én és február 2-án Lunkányi Jánoshoz írt leveleit!
[b] Gloser Antal, Széchényi Lajos jószágigazgatója. 1833-ban kapott címeres nemeslevelet Muray előnévvel.
[c] Reiszig Lajos Keresztély (Christian Ludwig Reissig, 1784–1847) császári királyi kapitány, Vas vármegyei birtokos, 1836-ban honfiúsították. Felesége Bernáth Mária Karolina (1785–1832) volt. A Széchényi család a Bernáth családdal állt perben Reznek miatt. Bernáth János 1830-ban fiú nélkül hunyt el, így a vagyont testvérének unokája, Mária Karolina örökölte.
[d] Hild Ferdinánd (1803 k.–1874) soproni építész, ő tervezte és építtette a nagycenki kastély emeletes oldalszárnyát (1834–1840).
[e] A szó eredete ismeretlen, Széchenyi a tetőszoba megnevezésére használta leveleiben és naplójában. A tetőszobákat, ahol később a személyzetet szállásolták el, 1834-ben alakították ki a kastély középső részének magasabb tetőszerkezete alatt.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Lunkányi Jánosnak, Pozsony, 1835. február 4. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.