Pest December 22kén 1830. Kedves Barátom! Mindenek elött kérdésem van, mellyre kérlek, felelj mindjárt. Az esztendőre meg lessz e határozva azon kanczák árra, mellyek az Erdélyi Dijért futhatnak. P. o.[1] ”To Be sold for ’s. a. t.. Nékem azt mondták 400 #-ért oda kell adni a’ Győzőt.[2] Már ezt nem csak én, hanem mások is […]
Pest December 22kén 1830.
Kedves Barátom!
Mindenek elött kérdésem van, mellyre kérlek, felelj mindjárt.
Az esztendőre meg lessz e határozva azon kanczák árra, mellyek az Erdélyi Dijért futhatnak. P. o.[1] ”To Be sold for ’s. a. t.. Nékem azt mondták 400 #-ért oda kell adni a’ Győzőt.[2] Már ezt nem csak én, hanem mások is kivánják jó időben tudni, mert e szerint félvérü kanczájinkat készitetni fogjuk vagy nem. Ha a’ dolog ugy marad, még ez egyszer[3] a’ mint eddig volt, ugy én is a’ gyepre lépek, Brunettel[a] – melly magamnak is 600 # ban van – ha pedig változás történne, akkor nem is készitetem. W. Lichtenstein,[b] Löwenberg[c] és más többen az én esetemben vannak, és nem tudják mihez tartani magukat. Nékem ugy látszik, legigasságosabb és józanabb volna, ha az esztendöre az ó rend még megmaradna — és mindjárt a’ versenyezés után adatnék az uj rend3 a’ községnek tudtára. Igy senki nem panaszolkodhatna, hogy disapointálva3,[4] van, és hijába téve készittési költségeit. Én teszem, csak rövidebb idö elött ütöttem ki 600 #at, mellyet Brunette-ért ajánlottak — abban a’ reménységben, hogy az Erdélyi–Díjt én nyerem; most pedig kevés napok elött azt hallám, de nem hivatalosan csak beszélgetés közt” hogy csak olly Kanczák léphetnek a’ gyepre, mellyektül megválnia kell a’ gyöztesnek, – és igy én némü némüképpen megcsalattam. Illyen esetben mások is lehetnek. Azonban nem mondom, hogy tán részrehajlás nélkül nem látnám a’ dolgot, mert, ugy hiszem, ”Enyim leszen az Erdélyi–Dij, ha az Ó rendben most még változás nem esik.” És igy Barátom végezd a’ dolgot tellyes akaratod szerint; én mindenben meg fogok nyugodni, csak arra kérlek, tudósits minél elöbb, hogy lessz már a’ dolog?3 hogy én pénzemet hijába ne költsem, és kanczámat használhassam, és másoknak is, a’ kiket a’ dolog illet, a’ tárgy mibenlétét annak idejében közölhessem.
Ma reggel jöttem az Ország Gyülésérül; a’ vége igen igen érdeklö volt; dobogott szivem örömérzéstűl. Három elegyes Gyülésben, midőn a concertatio[5] folyt immár sok szép discussio hallatott – és Magyar szó is zengett elegendő; elegendő volt mostoha állapotunkhoz képest. Két ugyan jó Articulust[6] hoztunk haza – mellyek kivált–képpen azért olly jók gondolatom szerint, mert meg kellet vivni értek. Többet az idő rövide miatt nem irhatok. Vesém, hasam dagadt, de mind a’ mellett bibor szinben látom Honnunkra nézve a’ jövendőt. Mások sokkal egésségesebbek nálomnál, azt sötéten látják; bár volna nékem igazam.
Szándékom, versenyfutás utánig itt maradni. Deputálva vagyok a’ Nádor által, kis Királyukat Bétsben februar közepén lakodalmazni;[d] ha lehet, elkerülöm. A’ télen valami egészen uj munkát kivántam rendbe szedni. De most hasznosabbnak hiszem a’ közjóra nézve, Desewffy Taglalatját eligazitni;[e] a’ mit minden keserüség nélkül, magamrul elfelejtvén, csak a’ közhasznot tekintvén fogok tehetségem szerint eszközölni. Lessz alkalmatosságom a’ Cassino – Gyeptár felül bövebb világositást adni, egyébb elöitéleteket végképpen kiszakitni. A’ jó lelkű látjuk Taglalatjábul, soha nem tudta vagy nem akarta fáradozásink magasabb czélját elérteni. Ezt azonban, kérlek, tartsad titokban, mert meg lehet, hogy még elöbb fogok a’ dunai–utamrul és még előbb Magyar Szinjátékrul gondolatimat közrebocsájtni.[f]
Isten erösitsen Barátom, köszöntsed édes Anyádat legmélyebb tisztelettel, és emlékezz rólam szives indulattal
Széchenyi István
[1] Példának okáért
[2] T. i. a nyertest
[3] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[4] Angol: csalódott
[5] Latin: versengés.
[6] Latin: törvénycikk.
[a] Széchenyi lova.
[b] Liechtenstein Vencel herceg (1767‒1842) tábornok, Széchenyi barátja.
[c] B. Löwenberg parndorfi lótulajdonos, a pesti lóversenyek résztvevője.
[d] A trónörökös, Ferdinánd főherceg (1793–1875) 1831-ben vette feleségül I. Viktor–Emánuel piemonti király lányát, Mária Anna hercegnőt (1803–1884).
[e] Széchenyi a Hitel folytatásán dolgozott, készülő művének a Bírói Zálog címet adta. Ez azonban Dessewffy József gróf (1771‒1843) író A hitel cz. munka taglalatja (Kassa, 1831) című műve miatt félbemaradt, mivel Széchenyi erre válaszként egy új munka megírásába fogott, ami 1831-ben Világ címen meg is jelent. A Bírói Zálog cím alatt összegyűlt anyagát a Stádiumban dolgozta fel. SzIN 4. LXXI.
[f] Magyar Játékszínrül. Pest, 1832.