Posony Febr. 23ikan[1] 1836 Ez köztünk. Mai Conferenziaban …[2] ebül állott a 400,000 forintnyi Szinház![a] Félek elbukik a Mágnásoknál. De a Rendek — erősen állnak. Mi részünk halgatott —– Es ist entsetzlich — hogy egy lépést sem tehetünk ..2 baj és akadály nélkül. ‒ Én halgattam — de fogok beszélni annak idejében …2 E fö […]
Posony Febr. 23ikan[1] 1836
Ez köztünk. Mai Conferenziaban …[2] ebül állott a 400,000 forintnyi Szinház![a] Félek elbukik a Mágnásoknál. De a Rendek — erősen állnak. Mi részünk halgatott —– Es ist entsetzlich — hogy egy lépést sem tehetünk ..2 baj és akadály nélkül. ‒ Én halgattam — de fogok beszélni annak idejében …2 E fö tábla némi tagjai — rosszabbak, kajánabbak, mint a ’Szomszéd’ leg aljasbja! – – – Ezeket semmi nem viszi jobb utra …2 mint …2 a ’Végbiró’ t. i.[3] a halál! —
Felejtém mondani hogy a gyep miatt igen ”Angelegentlich” beszéltem Keglevichel.[b] Szögénivel[c] is akartam — de részint kifogytam az időbül …2 részint K. ugy biztatott ”hogy erre nincs szükség; — de én nem alhatok el.[4] Mondja mindezt Heinrichnek[d] – – ’s hogy jó volna Keglevichel szollnia. Ugyan volt e ez utolsó – – Lörinczin? God bless you! ‒
Pazziazi[e] lefordítá ..2 a Társalkodoi Czikkeket.[f] Most még bele lehetne tán csusztatni, az Ocskay[g] féléket. Küldené ezeket meg, minél előbb.
A Szinház dolga — ha csuda nem lesz elbukik. Fő argument[5] ez ellene. ”Hiszen ugy is épitenek egyet a kerepesi uton már”[h] ‒ ‒. Én reményimet e részben elvesztém ~ mind ez köztünk ~~ de azért mindent elkövetek.
[1] Utólag beszúrva.
[2] Széchenyi pontozása.
[3] tudni illik
[4] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[5] Javított szó.
[a] Széchenyi színházépítési javaslata a nádortól kapott dunaparti telken.
[b] Keglevich Gábor gróf (1784‒1854) 1806–tól a Helytartótanács tisztviselője (1809-től titkár, 1818-tól tanácsos), Nógrád vármegye főispánja (1827–1848), 1833-tól a Magyar Udvari Kamara alelnöke, 1836-tól elnöke, tárnokmester és hétszemélynök (1842‒1848). A Magyar Tudós Társaság igazgatótanácsának tagja.
[c] Szőgyény–Marich László (1806–1893) Pest vármegye jegyzője (1826–1829), majd főjegyzője (1829–1832). A Magyar Udvari Kancellária titkára (1832–1846), alkancellár (1846–1848), a Királyi Táblán ítélőmester (1837–1841). A Központi Könyvbírálati Hivatal elnöke (1841–1847). 1855-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja. 1860–1861 újra alkancellár, majd 1865-ben Fejér vármegye főispánja.
[d] Heinrich Nepomuk János nyugalmazott császári-királyi huszárkapitány, 1825-ben egyike volt az első lovagló intézet alapítóinak, Széchenyi budai ingatlanainak gondnoka.
[e] Paziazzi Mihály az Aurora–kör tagja, Széchenyi Hitel és Világ című művét fordította németre. Később kancelláriai titkár, majd tanácsos.
[f] Széchenyi Néhány szó a Dunahajózás körül címmel publikált cikksorozatot 1834 augusztusától a Társalkodó hasábjain, amelyeket Paziazzi fordított németre.
[g] Ocskay Antal (1795–1848) nagyváradi kanonok (1827–1838), 1832-től a Helytartótanács tanácsosa, kassai püspök (1839–1848).
[h] Földváry Gábor (1787–1854) Pest vármegye alispánja (1832–1836), 1832 őszétől a Játékszíni Küldöttség elnöke támogatásával a Grassalkovich hercegtől kapott Kerepesi úton (ma Rákóczi út) lévő telken indult el a színház építése.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Tasner Antalnak, Pozsony, 1836. február 23. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.