Barátom Károlyi – Stakesben[a] én a második dijt nyertem, t. i.[1] 100 #. Pénz helyett azonban csak assignatiót[2] nyertem. Szerencsénk nagy nincs, azért azon kicsit kell tisztelni[3], melly ránk szállott. Még ezek nem fizettek az említett Dijra. Tököly Péter[b] — 25 # Ortzy Lajos[c] — 10 # — István[d] — 10 Wenkheim Béla[e] — 10 […]
Barátom
Károlyi – Stakesben[a] én a második dijt nyertem, t. i.[1] 100 #. Pénz helyett azonban csak assignatiót[2] nyertem. Szerencsénk nagy nincs, azért azon kicsit kell tisztelni[3], melly ránk szállott.
Még ezek nem fizettek az említett Dijra.
Tököly Péter[b] — 25 #
Ortzy Lajos[c] — 10 #
— István[d] — 10
Wenkheim Béla[e] — 10
Kray János[f] — 10
Orczy György[g] — 15
Andrássy György[h] — 10
90
Edelsbacher Mátyás[i] 5
Németh János[j] — 2
Almásv Alois[k] — 15
Festetich Vincze[l] — 3
Pejacsevich Peter[m] — 30
145
Ezekbül szedessen bé menyit lehet, és tartsa magánál, mig Pestre megyek.
Liechtenstein Ferencz[n] meg fizette a 20 # tandem aliquando.[4]
Ma érkeztem 5 orakor reggel Bécsbül.
Dewarnak[o] felesége alkalmasint Pesten van már, és Önhez Visit-kartyámát hozta. Legyen gondja körülötte.
Isten Velünk
Széchenyi István
Posony April 27ikén 1835
[1] tudni illik
[2] Latin: nyugta.
[3] Javított szó.
[4] Latin: végre valahára.
[a] Károlyi-tételverseny ezer aranyos díj, amelyet Károlyi István gróf (1797–1881) alapított 200 arannyal nyitva meg az aláírást 12 évre.
[b] Tököly Péter (Petar Tekeli, 1784–1844) Csanád vármegye szolgabírója, majd első alispánja, később főispáni helytartója (1832–1837). Királyi tanácsos. A Nemzeti Casino tagja.
[c] Orczy Lajos báró (1804–1855) császári királyi kamarás. A Nemzeti Casino tagja.
[d] Orczy István báró (1806–1848) a Nemzeti Casino tagja.
[e] Wenckheim Béla báró (1811–1879) Békés vármegye aljegyzője (1831–1832), táblabírója (1832–1837), második alispánja (1837–1840). Békés vármegye követe az 1839–40. és 1843–1844. évi országgyűléseken, az 1847–48. évi országgyűlés felső tábláján az ellenzék egyik vezéralakja. Békés vármegye főispánja 1848. áprilistól, majd újra 1860. novembertől 1867-ig. Később belügyminiszter (1867–1869), 1875-ben néhány hónapig miniszterelnök, majd 1878-ban ismét belügyminiszter két hónapig. A Békés megyei Gazdasági Egyesület és a Magyar Földhitel Intézet elnöke.
[f] Kray János báró (†1852) topolyai földbirtokos, az elsők között tenyésztett angol lovakat, a Pesti Casino tagja.
[g] Orczy György báró (1788–1871) császári királyi kamarás. Az Állattenyésztő Társaság tagja, később az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke. A Nemzeti Casino tagja.
[h] Andrássy György (1797‒1872) Széchenyi barátja. Gömör–Kishont vármegye főispáni helytartója (1838–1842), Sáros vármegye főispánja (1842–1848). Később királyi főpohárnokmester (1861–1872), és országbíró (1863–1865).
[i] Edelsbacher/Edelspacher Mátyás (1779–1860) a napóleoni háborúk idején nemesi felkelő sereg tagja, majd beállt katonának, a nádor huszárezredben ezredesként, később altábornagyként szolgált. A Nemzeti Casino tagja.
[j] Valószínűleg: Németh János császári királyi százados, táblabíró, a Nemzeti Casino tagja.
[k] Almásy Alajos gróf (1788–1850) császári királyi kamarás.
[l] Festetics Vince gróf (1788–1851) császári királyi kamarás, a Nemzeti Casino tagja.
[m] Pejacsevich Péter gróf (Petar Pejačević, 1804–1887) politikus, császári királyi kamarás, később Körös vármegye főispáni helytartója (1845–1848), Verőce vármegye főispánja (1869–71), horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter (1871–1876).
[n] Liechtenstein Ferenc herceg (1802–1887) tábornok.
[o] George Dewar angol tengerész, akit Széchenyi 1834. március végén vett alkalmazásba, hogy segítségére legyen az al-dunai munkálatokban a robbantásoknál és a gépekkel.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Tasner Antalnak, Pozsony, 1835. április 27. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.