Kedves földim! Azon 60 piotza mellyet 4 héttül fogva lépemre rakott két Angol Orvos,[a] anyira helyre hozta testemet[1] — mert egésségrül1 még nem szóllhatok, — hogy végképen ezen holnap 14ikén lora ülök, és — hazafelé indulok. – 14 nap, mostani gyenge állapotunkhoz,[2] – mérve[3] mert egy sints köztünk erőben — aligha nem lesz szükséges, Semlinig[b] […]
Kedves földim!
Azon 60 piotza mellyet 4 héttül fogva lépemre rakott két Angol Orvos,[a] anyira helyre hozta testemet[1] — mert egésségrül1 még nem szóllhatok, — hogy végképen ezen holnap 14ikén lora ülök, és — hazafelé indulok. – 14 nap, mostani gyenge állapotunkhoz,[2] – mérve[3] mert egy sints köztünk erőben — aligha nem lesz szükséges, Semlinig[b] elérhetésünkhez; ott meddig fognak tartani, nem bizonyos –; onnand 3, 4 nap alatt3 pedig csak elérkezünk Pestre. Waldsteint[c] itt ütötte ki a hideg – de Orvos, szer és minden alkalom kéznél lévén, – 14 nap, nyavalájábul ki lábult. Beszédes[d] is igen gyenge; és hazáján kün lévén, minden tehetsége és activitása elhagyván őtet, semmi nem interessálja és csak othon ül, mint egy lelketlen párna.
Fejem mindig tiszta, – és mondhatom 5 hét itt létemben anyi adatokat szereztem, hogy szinte lehetetlen ’kereskedés de kivált a többi élökkel2 való közösülés végett, egy és más hasznos vizsgálatim és észrevételeimbül hazánkra ne háromoljon.
Két Angol Doctorom azt mondja, minden bajom ’Hyperstenia[4] – és ha minden évben vagy 100 piotzával meg higitanám testemet, vagy inkább ”Testem vérét” Egésség, jó kedv, & anyi volna bennem, hogy börömben nem férnék. Ez meg vallom nem ártana, mert most inkább ’kötelesség érzésbül teszek mindent, a mi keveset teszek, mint ’szivesen és jó kedvbül. Ha tudná Balog[e] ezen methodust, mellyet proponálnak,[5] bizonyosan irtozna, — azomban ha átgondolja az Ember, a homeop.[6] és a közönséges methodust, – ámbár az elsön kételkedni nem lehet — ugy fogja találni végre, ha a Világban forgolodnia kell, és nem ülhet oda haza mint egy Remete vagy egy Zsák, hogy jóval jobb, nem is élni, mint homeopathice élni —.
Reméllek Semlinben Önrül tudositást találni. ’S hát a Conversatio Lexicon[f] megyen e elöre? Teleki[g] hol és mikép van? Dessewffy megczáfolása elhagyta e már a sajtót? A Dieta mint megyen? Károlyi ki jött e Parisbul? –
Mind ezeket ugyan szeretném tudni.
Most pedig szivesen köszöntőm Önt és kérem hazafíui Barátságomrul soha ne kételkedjen
Széchenyi
Sept. 10ikén Constantinápol
1830
[1] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[2] Széchenyi aláhúzása két vonallal.
[3] Utólag beszúrva.
[4] Latin: túlingerlés
[5] Latin: javasol.
[6] homeopátia
[a] Naplója szerint a két orvos: Magafog és Mackarty. SzIN 4. 112–113.
[b] Zimony német neve, egykor önálló város volt, ma Belgrád része.
[c] Waldstein-Wartenberg János gróf (1809‒1876) bölcseleti és jogi doktor, műgyűjtő, Széchenyi útitársa az al-dunai hajóúton, a Tudós Társaság igazgatótanácsának tagja.
[d] Beszédes József (1787‒1852) mérnök, műszaki író, aki elkísérte Széchenyit al-dunai hajóútjára.
[e] Almási Balogh Pál (1794‒1867) Széchenyi homeopata orvosa.
[f] Döbrentei részt vett az első magyar nyelvű enciklopédia, a Közhasznú Esmeretek Tára című lexikon elkészítésében, amely 1831 és 1834 között 12 kötetben jelent meg Pesten. A kiadás alapjául a Lipcsében 1796 és 1808 között Conversations-Lexikon mit vorzüglicher Rücksicht auf die gegenwärtigen Zeiten címen kiadott német nyelvű enciklopédia szolgált. (A kötet teljes címe: Közhasznú esmeretek tára. A’ Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva.)
[g] Teleki József (1790‒1855) az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Tudós Társaság első elnöke 1830-tól haláláig, 1842 és 1848 között Erdély kormányzója.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Döbrentei Gábornak, Konstantinápoly, 1830. szeptember 10. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit