Fábián Gábor

Tisztelt hazámfia[a]

Igen kellemes ajándéka felettei örömmel lepett meg. Sok dolgaim közt — megvallom — nem is sejditém ”milly közel állunk Osian[b] magyar forditásának birásához, melly nem csak literaturánkra de nemzeti kifejlődésünkre nézve[1] is valodi nyereség; ’s így nem mondhatom, milly jól esett ama három igen csinos és valóban angolnak vélt kötetekben honunk szavait szemlélni.

Ha visszás utakon akartuk előmozditni nemzetünk kifejlését eddig elé; — tán az vala leg visszásb, hogy csábjainkat varázsinkat nem elég izléssel — tán éppen semmivel se — ruháztuk fel – – ’s igy nem sokat tudánk magyarositni.

Az emberek csak felsöbségnek engednek, és ez azon vágyon alapulhat, melly mindenben a leg nagyobban, mint a leg kisebben ’s mindenütt, a jobbat, szebbet, jobb izlésűt szomjazza.

Osiannak mellyel megbecsüle most csak külsejérül szolhatok; foglalatosságim eddig nem engedék belső érdemirül itélnem, – de velem utaz Angliába – hova nehány nap alatt indulok –— ’s tudom, sok kellemes pillanatoknak lesz varázsloja.

Vegye azért még egyszer valodi hálám bébizonyitását ’s éljen azon édes öntudatnak örömiben, hogy hazafi társainak tiszteletét még érdemlé. Éljen boldogul.

Széchenyi István

Pest Novem. 14[2] – 1833

[1] Utólag beszúrva.

[2] A másolati könyvben november 12-i dátummal. MTA KIK Kt K 210/1.76.

[a] Fábián Gábor (1795–1877) ró, költő, műfordító, Arad vármegye követe az 1847/48. évi országgyűlésen. 1832-ben a Tudós Társaság levelező, majd 1835-ben rendes tagja. 1862-től a Kisfaludy-társaság tagja.

[b] Fábián fordításáról van szó, ami Osian énekei. Az eredeti gael mértéken fordította. címmel jelent meg Budán 1833-ban.

Ajánlott hivatkozás:

Széchenyi István Fábián Gábornak, Pest, 1833. november 14. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.