Tisztelt Barátom,[a] Oct. 21iki levelét tegnap vettem,[b] éppen a nap midőn tiz 24 órai fogság után a Schuppaneki[c] Vesztegházban testi szabadságomat ismét meg nyerém. Minél többet gondolkozom a Budapesti Játékszin[d] ügye felöl — melly igen fekszik szivemen — annál szebb szinben tünik elöttem fel a tárgy körülti jövendő. Azon veszedelem, mellyben ezen ügy van, fogja […]
Tisztelt Barátom,[a]
Oct. 21iki levelét tegnap vettem,[b] éppen a nap midőn tiz 24 órai fogság után a Schuppaneki[c] Vesztegházban testi szabadságomat ismét meg nyerém.
Minél többet gondolkozom a Budapesti Játékszin[d] ügye felöl — melly igen fekszik szivemen — annál szebb szinben tünik elöttem fel a tárgy körülti jövendő. Azon veszedelem, mellyben ezen ügy van, fogja megszerezni szükséges pártfogóit. Mig személyesen fel nem megyek azonban, iránta semmit nem tehetek; részint mert körülötte sokkal többet szólni és tenni is mint irni lehet, részint pedig egyenesen megvallva ”Mert nincs egész Budán Senkim,[1] vagy jobban mondva Senkink,1 ki e tárgy iránt elég szivvel, ésszel és tehetséggel is birna.
Mikor megyek fel, nem tudom még.[e] Novemb. 3ikán Pesten akartam lenni; de most, minekutána török biztos rendeltetett Constantinápolybul ide,[f] velem a Dunai szirtekrül értekezendö, öt itt bevárnom annál inkább kötelesség, mert ezen egybejövetelnek legszebb hasznát reméllem aratni. S’ igy meglehetne, hogy ha kivált még egyszer Widdinbe[g] is menni és azután egy isméti tiz nap tartó veszteglést kiállni kénytelenitetném,[h] Novemb. vége, Decemb. eleje elött alig lehetnék Pesten, sem a megyei, sem a Tudomány-Társosági gyülésben[i] részt nem vehető.
Dolgaim tenger sokasága miatt részletesen, de még világosan sem fejezhetvén magamat ki, ami a Szinház dolgát illeti, azokon kivül mik végett Pesten felszóllitám Önt, csak arra kérem ”hozza azt a lehetö legnagyobb zavarba, de gerjessze egyébiránt a közönségnek szánakozását is körülte minden módon. A többin majd elmegyünk Isten segitségével, ’s könnyebb lesz a nagy zavarban elrendelni a dolgot, mintha a zavar és baj még éretlen volna. — A T.[2] Társoság iránt pedig akár[3] Költsei[j] akár Schedel[k] lesz titkár mindegy, csak senki más.1[l] A mi a többi választást illeti, legyen Ön ébredt, rendelje el embereit, ’s reméllem a jók gyözve jókat fognak választani megint. Ami illeti végre taval nyert diadalmunkat a T.2 Társoság czélirányosb elrendelése körül, az ezentul csak az Igazgató tanács előtt3 lesz felveendő, mellyre Teleki[m] tán csak bevárand.
A pesti rendekhez benyujtani akartam és minap emlitettem, Kinyilatkoztatást sok okbul nem küldöm.
Legöszintébb barátsággal nyujtom jobbomat
hü barátja
Széchenyi István
Orsova Oct. 29ikén
1834[4]
[1] Széchenyi aláhúzása hullámos vonallal.
[2] Tudós
[3] Utólag beszúrva.
[4] A levés saját kezű fogalmazványa: MTA KIK Kt K 201/100. 35–36. és egykorú másolata: MTA KIK Kt K 210/103.
[a] Fáy András (1786‒1864) író, a Kisfaludy Társaság igazgatója (1837‒1841), a Tudós Társaság tiszteleti tagja, 1845-től az igazgatótanács tagja.
[b] A levél nem ismert.
[c] Jupalnic (Schupanek, Zsupanek) község Orsova közelében a Román-bánsági határőrezred területén, ami vesztegzár-helyként funkcionált.
[d] A magyar nyelvű színház megszervezésére már 1808-ban Pest vármegye egy küldöttséget nevezett ki. Ugyanakkor a Magyar Tudós Társaságon belül is alakult később, 1833-ban egy Játékszini Bizottság. Széchenyi 1832-ben adta ki Magyar játékszinrül című munkáját, ekkor tervezik színház építését is, amelynek költségeire Széchenyi lotteria játékot akar szervezni. Lásd a Szőgyény–Marich Lászlónak 1834. szeptember 6-án írt levelet!
[e] December 17-én indult haza, 19-én érkezett meg Pestre. SzIN 4. 509–510.
[f] Mehmed Niazi bej, a Török Birodalom megbízottja.
[g] Vidin város Bulgária északnyugati részén.
[h] A bukaresti látogatását követően a hatályos egészségügyi előírásoknak megfelelően tíz napot kellett karanténban töltenie, ha újra odautazik, ismét karanténba kell vonulnia.
[i] A Tudós Társaság nagygyűlését 1834. november 3. és 12. között tartották meg, ezen nem tudott részt venni.
[j] Kölcsey Ferenc (1790‒1838) költő, politikus, a Tudós Társaság tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja.
[k] Toldy (Schedel) Ferenc (1805‒1875) irodalomtörténész, 1831–1835 a Magyar Tudós Társaság segédjegyzője és levéltárnoka, 1835 és 1861 között a Magyar Tudós Társaság, majd Akadémia titoknoka. A Kisfaludy Társaság igazgatója és másodelnöke (1841–1861). Vezetéknevét 1847-ben változtatta meg hivatalosan.
[l] Döbrentei Gábort tartományi albiztosnak nevezték ki, azzal a feltétellel, ha lemond titkári állásáról a Tudós Társaságnál. Utódjaként felmerült Kölcsey Ferenc és Toldy Ferenc, Széchenyi inkább Kölcseyt szerette volna a titoknoki tisztségben látni, de Toldytól sem zárkózott el. Kölcsey visszalépvén a jelöltségtől 1835. szeptember 12-én Toldy Ferencet választották meg a Tudós Társaság titkárának.
[m] Teleki József gróf (1790‒1855) az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Tudós Társaság első elnöke 1830-tól haláláig, 1842 és 1848 között Erdély kormányzója.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Fáy Andrásnak, Orsova, 1834. október 29. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.