Méltóságos Gróf![a] Martius 27én irt sorait tegnap vettem,[b] érzékeny részvétellel olvastam, ’s azokra röviden valaszolni — a’ mennyire sok foglalatosságim engedik – kellemetes kötelességemnek tartom. A’ Nagy Országos Deputatiónak[c] Tagja nem vagyok, ’s igy az operatumokrul én is csak hallomásbul tudok egyet ’s mást, de bizonyost semmit; nem is tellyesithetem ezen ok miatt kivánságát, mert […]
Méltóságos Gróf![a]
Martius 27én irt sorait tegnap vettem,[b] érzékeny részvétellel olvastam, ’s azokra röviden valaszolni — a’ mennyire sok foglalatosságim engedik – kellemetes kötelességemnek tartom. A’ Nagy Országos Deputatiónak[c] Tagja nem vagyok, ’s igy az operatumokrul én is csak hallomásbul tudok egyet ’s mást, de bizonyost semmit; nem is tellyesithetem ezen ok miatt kivánságát, mert a’ mint Mélt.[1] Úr tán tudja a’ Deputatiónak munkálódási eddig se sajtó, se más mód által publicitásra nem kaptak. Mende monda ’s pletyka után itélni pedig nem szokásom, ’s tudom, hogy Mélt.1 Úr nem olly felvilágositást kér tőlem, mellynek alapja nincs.
Legyen szabad egyébiránt Mélt.1 Úrnak igazi magyar ’s hazafiui érzési iránt, mellyeket becses Levelében tapasztalok, minden tiszteletemet itt bémutatni. Szent források azok, mellyekbűl Hazánk igaz diszére ’s valódi javára[2] reméllem sőt hiszem sok áldás fog áradni; kivált ha szép érzései, tudomány, utazás kiművelt eszüekkel való társalkodás, ’s élet tapasztalás által azon megérettséget fogják nyerni, melly a’ 19ikszázadban conditio sine que non,[3] hogy az ember más tetteit ’s cselekedeteit józanul birálhassa, ’s honjának valóságosan szolgálhasson is.
Mélt.1 Úr nyiltszivüséggel járult hozzám; erősebben illy szép ajándékért nem köszönhetek, mint nyiltszivüséggel. ’S ime nem átallom ismeretlen, de azért tisztelt Földi Uramnak azt kijelenteni, hogy én a’ szabadságot éppen annyira imádom, mint a’ féktelenséget gyülölöm – nem hiszem hogy Robotra, ’s a’ paraszt szolgaságára volna alapitva Alkotmányunk, ’s boldogságunk, sőt hogy mindaddig, mig honunk legszámosabb lakosi minden emberhez illő polgári jusokkal élni nem fognak, mindaddig Hazánk elaljasodásábul — mellyben higyje el Mélt.1 Gróf többnyire magunk hibái által helyeztetve van — dicsőbb állásra soha nem fog emelkedni. ’S csak ennyit is röviden a’ Levele velejére.
Mélt.1 Gróf tudom még nem látott sokat a’ világon. Mért sánczolja el magát szük hazánkban? Azt hiszi, hogy az, ki csak honában ül, arrul is itélhet a’ mit soha nem látott, ’s hogy igazságos itéletre elég: nehány itthon magokat hizlaló, penészes Öregek okoskodásaira támogatódzni, kikben a’ fő character vonás tudatlanság, hiuság, és gőg? Nem Mélt.1 Gróf, nem illy oszlopokon nyugszik az igazság! Mélt.1 Gróf fiatal, jó egészségű, jó birtoku, forogjon a’ világban, ’s szerencséltesse egykor hazánkat bőven nyert tapasztalásival.
Közelít a’ 4k Tavasz, hogy, legfőképp hazánkfiai össze gyülése végett Versenyfutásokat állitottunk,[d] ’s tartani fogunk itt hazánk közepén. Számos hazafiak fognak össze gyülni, ismerkedni, ’s egy szívvel ’s lélekkel hazánk ügyérül tanácskozni. ’S mért nem jött eddig is Méltósága honunk fő városába közibünk, mi nagy dolgok tartották oda haza? Ha annyira szivén van az Ország java, – a’ mirül megvagyok győződve, – mért nem nézi a’ haza közép pontját, s’ az ott tanácskodókat közel ’s önszemeivel? Vagy tán Abaúji a’ Gróf ’s nem Magyar? ’S csak egy, vagy egy két vármegye érdekli Méltóságodat, bár bomoljon is a’ többi?
Nem hihetem. – ’S azért kérem jöjjön közibünk. Május 15kén már számosan lesznek itten. Ha lelke tiszta ’s szive ép, ’s nem hiuság ’s csak önhaszna után való szomj mozditja legbelsejét; — fog találni köztünk tüstént[4] hív Barátokat kész szolgákat, ’s akkor majd leszen időnk ’s módunk arrul szóval ’s hosszasan tanácskozni minden ágazatiban, a’ mirül írni nehéz, ’s tán egyikünknek sincs ideje.
Vegye Kedves Gróf ezen sorokat nyájas kegyességgel ’s higyje, hogy ha mondásim ’s cselekvésim nem tetszenek is mindenkinek, bizonyára tiszta kutfőbül erednek, ki vagyok mély tisztelettel. Pesten Apr 4én 1830.
[1] Méltóságos
[2] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[3] Latin: elengedhetetlen feltétel.
[4] Utólag beszúrva.
[a] Fáy István gróf (1809–1862) zeneszerző, műgyűjtő.
[b] Fáy István levele Széchenyi Istvánnak, 1830. március 27. MTA KIK Kt K 204/71.
[c] Az 1790–91. évi országgyűlés végén kilenc országos bizottságot (regnicolaris deputacio) neveztek ki, hogy a függőben maradt kérdésekben törvényjavaslatot dolgozzanak ki. A magyarországi bizottságok 1792–1793 folyamán, az erdélyiek 794–1795 során elkészültek a munkálatokkal (operátumok), amelyeket a soron következő országgyűlésen kellett volna megvitatni. Ez azonban elmaradt, az operátumok a kancelláriai irattárba kerültek. Az 1825–27. évi országgyűlésen döntöttek a munkálatok felülvizsgálásáról, ebből a célból egy újabb országos bizottságot neveztek ki, amely 1828 és 1830 között végezte a munkáját. Széchenyi erre a bizottságra, és ennek munkálatira utal levelében.
[d] Az első pesti lóversenyt 1827. júniusban rendezték meg. Széchenyi rövid élménybeszámolóját lásd az Eszterházy Vincénének 1827. június 18-án írt levelében!
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Fáy Istvánnak, Pest, 1830. április 4. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit