Tisztelt Barátom![a] Kötelességem szerint, teljes nyiltszivűséggel irányzom ezen sorokat hozzád. – Nem tudok ’s nem tudunk többen bámúlásunkból felébredni, hogy Te tisztelt Barátom, legutolsóbb Igazgató Ülésinknél fogva „a Tudománytár[b] kinyomtatását rendelted.” Valljon mi volt nevezetesb egész tanácskozásunkban mint e’ kérdés „Legyen e’ Tudománytár vagy ne legyen”[1] – ’S ugyan mi végeztetett? „Hogy ebben csak a’ […]
Tisztelt Barátom![a]
Kötelességem szerint, teljes nyiltszivűséggel irányzom ezen sorokat hozzád. – Nem tudok ’s nem tudunk többen bámúlásunkból felébredni, hogy Te tisztelt Barátom, legutolsóbb Igazgató Ülésinknél fogva „a Tudománytár[b] kinyomtatását rendelted.”
Valljon mi volt nevezetesb egész tanácskozásunkban mint e’ kérdés „Legyen e’ Tudománytár vagy ne legyen”[1] – ’S ugyan mi végeztetett? „Hogy ebben csak a’ nagy gyűlés tehet propositiót”1 – – ’S ennek végre mi a’ természetes Conclusiója? „Hogy a’ dolognak függőben kell maradni”1 – – mig a’ dolog azon forum által eldöntve nincs, mellyre relegálta azt az Igazgató Tanács. – –[c]
Ezen értelemben vettem én a’ dolgot – vették azok a’ dolgot, kikkel közlöttem e’ tárgyat. – –
És ennek következésében, ne hogy izetlenségekre adjunk alkalmat . .[2] tegnapi heti űlés által – – provocáltattam az egész nagy Gyűlésnek tagjait „Tennének a’ dologrúl annak idejében javaslatokat” …2 Mert hogy vagy mellékesen1 tudják meg, hogy őket illeti ezen kérdés (’s illy féle kérdések) eldöntése – – vagy készűletlen1 kérdeztessenek meg a’ tárgy iránt – akkor az egész semmi nem egyéb mint Comédia.
Foglalatosságim nem engedik, hogy mind ezekről bővebben írjak. Schedel[d] által megkapod nehány nap alatt a’ heti ülés’ jegyzőkönyve’ kivonatját;[e] én pedig rövid idő alatt, személyesen fogom tenni Nálad tiszteletemet, hól szóval értekezhetendűnk.
Ajánlom malasztidba magamat ’s további szivességedért esedezvén maradok legvalódibb tisztelettel barátod ’s szolgád G.[3] Széchenyi István Pest Febr. 26n 1833.[f]
[1] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[2] Széchenyi pontozása.
[3] Gróf
[a] Teleki József (1790‒1855) az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Tudós Társaság első elnöke 1830-tól haláláig, 1842 és 1848 között Erdély kormányzója.
[b] Az új külföldi tudományos eredményeket ismertető, évente két alkalommal megjelenő folyóiratot 1833-ban indították útjára. Első szerkesztője Toldy Ferenc volt. A folyóirat történetéről bővebben: Viszota 1910a és 1910b
[c] Széchenyi az 1833. február 4-i igazgatótanácsi ülésen indítványozta, hogy a Társaság ne indítson kritikai folyóiratot, de ennek eldöntését a nagygyűlésre bízták, és amíg az meg nem születik, felfüggesztették a nyomtatást. MTA KIK Kt K 1303. A nagygyűlés novemberben tárgyalta az ügyet, a lap kiadását jóváhagyták azzal a kitétellel, hogy nem tartalmaz kritikát. Bővebben: Viszota 1909a.
[d] Toldy (Schedel) Ferenc (1805‒1875) irodalomtörténész, 1831–1835 a Magyar Tudós Társaság segédjegyzője és levéltárnoka, 1835 és 1861 között a Magyar Tudós Társaság, majd Akadémia titoknoka. A Kisfaludy Társaság igazgatója és másodelnöke (1841–1861). Vezetéknevét 1847-ben változtatta meg hivatalosan.
[e] A kisgyűlést február 25-én tartották Széchenyi elnökletével. MTA KIK Kt K 1389.
[f] Teleki József válasza: 1833. március 3. MTA KIK Kt K 209/7. Közli: Viszota 1910b 427., Czinege 2024. 101.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Lunkányi Jánosnak, Pest, 1833. február 26. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit