Mélyen tisztelt kegyes Barátom,[a] November elején Pesten lenni remélltem;[b] de most, midőn egy Konstantinápolybul kiküldött vagy csak kiküldendő (?) bíztossal kell a’ dunai szirtekrül tanácskoznom,[c] ki nincs még itt, ’s tán csak Viddinig[d] jő, hová menvén visszatértemkor 10 napot kell veszteglenem itt – most valóban nem igen határozhatom, December eleje előtt Pozsony- és Bécsben lehetek […]
Mélyen tisztelt kegyes Barátom,[a]
November elején Pesten lenni remélltem;[b] de most, midőn egy Konstantinápolybul kiküldött vagy csak kiküldendő (?) bíztossal kell a’ dunai szirtekrül tanácskoznom,[c] ki nincs még itt, ’s tán csak Viddinig[d] jő, hová menvén visszatértemkor 10 napot kell veszteglenem itt – most valóban nem igen határozhatom, December eleje előtt Pozsony- és Bécsben lehetek e vagy sem.
Engedd azért tisztelt Barátom, hogy midőn e’ sorokkal egyszersmind emlékezetedbe ’s jó akaratodba ajánlanám magamat, Téged némiekre figyelmeztetni bátorkodjam, mik iránt tudom Magadnak is leszen elég gondod, mik azonban azon nagy aggódásnál fogva, mellyel a’ tud. Társaság előhaladása iránt viseltetem, még is nyughatatlanítanak némileg.
Most tartandó pesti nagy gyülésnek[e] főbb tárgya, azt hiszem, a’ titkár ’s némi más tagok választása leszen. A’ mi az elsőt illeti, mindent fontolóra vévén akár Kölcsey[f] akár Schedel[g] lesz, itéletem szerint mindegy, csak más ne legyen, vagy Döbrentei[h] ne maradjon, ki mint hallom, ez iránt lépeseket tesz, és két tisztséget egyeztetni törekszik.[i] Ugy van e vagy sem, nem tudom, de mondják, és ő, noha sok tekintetnél fogva becsülöm és szeretem e’ helyre valóban már nem való. A’ másikat illetőleg, nyugodtan várom bé a’ történendőket, tudván, hogy vezérlésed alatt a’ jók csak jókat fognak magok közé választni ismét. Ha szegény Kállayn[j] lehetne valami mód segítni, ugyan rá férne a’ néhány garas!
E’ nagy gyülés mind azon szerkezetünk körülti modificatiokat, természetesen kérdésbe többé venni nem fogja, mellyeken taval estünk át, ’s mellyek az igazgató ülés elé tartozandók. De ezt ugyan hol ’s mikor fogod tartani, és boldogult Végh István[k] helyett kit szándékozol Igazgatóul választatni?
Nem gondolod, őszintén legyen kérdve, ha ez ülés tartására bevárnál, Magadnak is kellemesb volna; mert alig fogtok ugy is elég számmal egybegyülni; a’ provisoriumnak[1] pedig, melly már sokáig tart, néhány hétteli hosszabbítása sem ronthat az ügyön; és végkép tán nehezen esnék Neked, távullétemben hozni végitéletet olly modificatiokrul, mellyeknek javaslatát jobbadán én eszközlém. Ha Neked tehát mindegynek lenni látszik, igen háladó szívvel venném, ha igazgató ülést akkor tartanál Pozsonban, mikor én ott megjelenhetek; a’ mi, ha Isten éltet és segít, ezen esztendőben még mindenesetre megtörténendik.
Oláhországban volt dolgaim miatt veszteglőbe csukatván, onnan csak tegnap szabadultam.[l] A’ Duna nagyon rossz vala gőzösinknek az idén, de ellenben ugyan jó volt itteni dolgainkra nézve.[m] Számos szirt nincs is már többé.
Isten veled kegyes Barátom, tartsad magad jó erőben, nekünk hazánknak. Tisztelt anyádat[n] legőszintébb tisztelettel köszöntöm. Hű barátod Széchenyi. Orsova October 29. 1834.[2]
[1] Latin: ideiglenes állapot.
[2] A levél saját kezű fogalmazványa: MTA KIK KRKGY K 201/100. 36‒37.
[a] Teleki József gróf (1790‒1855) az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Tudós Társaság első elnöke 1830-tól haláláig, 1842 és 1848 között Erdély kormányzója.
[b] Széchenyi december 19-én érkezett vissza Pestre. SzIN 4. 491‒510.
[c] Mehmed Niazi bej, a Török Birodalom megbízottja.
[d] Vidin város Bulgária északnyugati részén.
[e] A Tudós Társaság nagygyűlését 1834. november 3. és 12. között tartották meg.
[f] Kölcsey Ferenc (1790‒1838) költő, politikus, a Tudós Társaság tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja.
[g] Toldy (Schedel) Ferenc (1805‒1875) irodalomtörténész, 1831–1835 a Magyar Tudós Társaság segédjegyzője és levéltárnoka, 1835 és 1861 között a Magyar Tudós Társaság, majd Akadémia titoknoka. A Kisfaludy Társaság igazgatója és másodelnöke (1841–1861). Vezetéknevét 1847-ben változtatta meg hivatalosan.
[h] Döbrentei Gábor (1785‒1851) költő, a Tudós Társaság titoknoka (1831‒1835), színházigazgató (1833‒1835), tartományi albiztos, majd 1841-től főbiztos.
[i] Döbrentei Gábort tartományi albiztosnak nevezték ki, azzal a feltétellel, ha lemond titkári állásáról a Tudós Társaságnál. Utódjaként felmerült Kölcsey Ferenc és Toldy Ferenc, Széchenyi inkább Kölcseyt szerette volna a titoknoki tisztségben látni, de Toldytól sem zárkózott el. Kölcsey visszalépvén a jelöltségtől 1835. szeptember 12-én Toldy Ferencet választották meg a Tudós Társaság titkárának.
[j] Kállay Ferenc (1790‒1861) jogász, a Tudós Társaság rendes tagja.
[k] Végh István (1762‒1834) királyi biztos, Baranya vármegye főispánja, a Tudós Társaság igazgatótanácsának tagja.
[l] A bukaresti látogatását követően a hatályos egészségügyi előírásoknak megfelelően tíz napot kellett karanténban töltenie. Lásd a Suppaneki vesztegházból írt levelekben!
[m] A Duna alacsony vízállása miatt a hajók olykor lassabban tudtak közlekedni a homokpadok miatt, viszont a folyószabályozási munkálatok éppen emiatt gyorsabban haladtak. Lásd az 1834-es al-dunai út alatt József nádornak írt leveleket!
[n] Özvegy gróf Teleki Lászlóné báró Mészáros Johanna (1784‒1844), Mária Dorottya hercegnő udvarhölgye, a magyar irodalom pártfogója.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Teleki József, Orsova, 1834. október 29. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.