Elnézést kér a késői válaszért, csak két napja kapta kézhez Anderson levelét. Úgy gondolja, hogy egész jól megérti a régi gőzgép problémáit, de ezekről nem akar hosszan írni. Reméli, egyszer alkalmuk lesz megbeszélni, mi mindent látott és érzett Anderson Magyarországon és Erdélyben. Sajnálatát fejezi ki, amiért nem találkoztak Nagycenken, amikor Anderson ott járt. Érdektelen helynek nevezi a falut, de a vizek szabályozatlanságáért és az öntözőrendszerek hiányáért nem vállal felelősséget: mint írja, Magyarországon minden lecsapolással vagy öntözéssel kapcsolatos dologhoz engedélyt kell kérni a szomszédtól vagy a megyei főbírótól, mielőtt az ember bármihez hozzáérne, ő maga pedig egyelőre sikertelenül győzködte őket. Reméli, hogy Anderson még nem hagyja el Bécset, és találkozni fognak ott. Idén nem fog Konstantinápolyba menni, október végén készül Pozsonyba és Bécsbe.
Dear Anderson,[a]
It is very awkward, and I don’t know how it happened, but I got your letter of the 9th Septemb.[b] only the day before yesterday. Take my sincerest thanks for the kindness of your recollection. – Yes, yes, I am proud and conceited enough to believe, that I have got a pretty clear insight in the obstructions and decadencies of our old Engine! It would be too long to write about them, and I hope, we shall once overtalk all what you saw and felt, when in Hungary and Transylvania, as I don’t yet despair to visit your country.
I am very sorry not to have been at Zinkendorf, when you were there. It is a very indifferent place altogether, but as far as the irregularity of the waters and the absence of irrigation goes, I am quite innocent, as you dare in Hungary not touch any thing, in purpose of draining, watering, irrigating, without the consent of your neighbour and of the county-sheriff, and I never could make them yet understand their and my best in that as in many other respects.
You don’t tell me any thing of your leaving Vienna, and therefore I will hope that you shan’t do it now for the advanced season’s sake, and I shall still have the pleasure of meeting you there. I don’t go to Constantinople this year most decidedly, and hope to be at Presburg and Vienna at the end of October.[c]
Sans prendre congé je medis en attendant votre bien sincèrement dévoué le C. S. Sz.[1]
Orsova the 24 September, 1834.[2]
[1] Comte Etienne Széchenyi
[2] A levél saját kezű fogalmazványa: MTA KIK Kt K 201/100. 18–19.
[a] William Anderson észak-amerikai mérnök, elkísérte Széchenyit al-dunai hajóútjára 1834. júniusban.
[b] William Anderson Széchenyi Istvánnak, Bécs, 1834. szeptember 9. MTA KIK Kt K 202/10.
[c] Csak december 17-én indult haza, 19-én érkezett meg Pestre, ahonnan december 25-én indult tovább Bécsbe, majd onnan Pozsonyba. SzIN 4. 509–512.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István William Andersonnak, Orsova, 1834. szeptember 24. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.