[…] Igazán be kell gyakorolni.
Mellékelve küldi a kért levelet.
A vasút miatt beszélniük kell.
Febr. 22ik Posony[1] 1836
Barátom, ma reggel 6 orakor itt voltam. A fö Hg.[2] igen jól van. Az Intermediationak[3] tökéletes sikere lön! A Magyar a dirimens![4] Ez által biztositva nemzetünk léte ‒ csak mi[5] el ne alugyunk! A generalis kisajátitás keresztül megy mindenütt,[6] ma volt conferenzia nálunk! Ha némi rosz emberek mindent egybe nem zavarnak ~ haza viszünk husvétre Io Urbarium 2o Magyar nyelv, 3o Pesti hid 4o Expropriatioi[7] törvény, 5o plana successio[8] és rövid5 Executio[9] — 6o Az Alimentatioi[10] kérdés alapja – – -! ~ Ha Szegedrül jönne levél, nyissa, ki, – – ha ember, rendelje el. ‒
Mint a dolgok állnak, igen fél Dubraviczky[a] hogy a Pesti Febr. 29iki gyűlésbe ‒ F—-[b] & Co[11]El fog rontani mit csak lehet 1o Magyar Szinház, 2o Hid, 3o Expropriatio! Beszéljen errül Gr. D. Aurele’l[c] kit igen köszöntök.
A FH.[12] igen restelli ezen gyülést, ‒ és ő is fog tenni ~~ nehogy confusiot[13] tegyen F.b …[14] de állása szerint felette csinyán ez hát köztünk6 — Dnek kellene tenni és Pronay A.[d] Raday G.[e] Lisovenyi,[f] Patay,[g] Orczy Gy.[h] Dercsényi,[i] Teleky S.[j] Öccse Marczel & Man sollte sich recht ”Einüben” sich im voraus nicht der Scheißen, Einer nachdem andern —
Hier beigebogen sende ich Ihnen den verlangten Brief ‒ in einer Form zwar – – aber abscheuliche Form; ist’s nicht gut, so schreibe ich einen anderen.
Wegen den Eisenbahnen müssen wir reden ‒
in Eile
Széchenyi
Ezt Puthonnak kelle vala irnom.[15]
Ullmann[k] magára vette az Uj konyha eligazitását. A Belsö elrendelése ennek – – ránk marad – – Sparr Herd &&& ‒ Az elsőt igen kell sürgetni – – a második iránt pedig – – a házi Mesterrel, ki palir is egyszersmind értekezni. Ö csinyálja – Eszközölje ezt; ’s irja mibe tellik. Lakatos & Munka &&&?: szóval: minden mi hozzá való. Az Istálló és kocsis szoba elrendelése volna másik mit sürgetni kellene.
A Testamentumomat[16] csak tartsa magánál.
Sietve
Széchenyi[l]
[1] Széchenyi aláhúzása hullámos vonallal.
[2] Herceg
[3] Latin: közvetítés.
[4] Latin: érvénytelenítő.
[5] Utólag beszúrva.
[6] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[7] Latin: kisajátítás.
[8] Latin: utódlási tervek.
[9] Latin: végrehajtás.
[10] Latin: ellátás.
[11] et Compagnie
[12] Főherceg
[13] Latin: rendetlenség.
[14] Széchenyi pontozása.
[15] A bekezdés mellé baloldalra jegyezve.
[16] Latin: végrendelet.
[a] Dubraviczky Simon (1791–1849) Pest vármegye alszolgabírája (1818–1825), főszolgabírája (1825–1829), második alispánja (1829–1832), első alispánja (1832–1845), majd a Helytartótanács tanácsosa (1845–1848), a Nemzeti Casino tagja. A híd és a színház ügyében Széchenyi támogatója.
[b] Földváry Gábor (1787–1854) Pest vármegye alispánja (1832–1836). Részt vett a pesti Nemzeti Színház, valamint a vakok intézetének létrehozásában. 1832 őszétől a Játékszíni Küldöttség elnöke, amellett volt, hogy a színházat Pest vármegye építtesse meg a Grassalkovich-telken. 1834-ben 1000 forintot ajánlott fel a Nemzeti Színház céljaira. Fáy András mellett szerepe volt az első takarékpénztár létrehozásában is. 1843 és 1846 között Csongrád vármegye főispánja, 1847-ben Pest vármegye adminisztrátora. 1848-ban visszavonult birtokára.
[c] Dessewffy Aurél (1808–1842) író, politikus, 1833-tól a Tudós társaság levelező tagja, 1836-ban a Kisfaludy Társaság alapító tagja. A „fontolva haladó” konzervatív politikai irányzat szellemi atyja, haláláig vezető politikusa. Dessewffy József fia, Dessewffy Emil bátyja.
[d] Prónay Albert báró (1801‒1867) 1840-től az Akadémia igazgatótanácsának tagja (nagybátyja, Prónay Sándor helyére választották), 1846-tól a Hétszemélyes Tábla tagja, belső titkos tanácsos.
[e] Ráday Gedeon gróf (1806–1873) 1826-tól Pest vármegye jegyzője, táblabírója. 1837-ben egy közgyűlési beszéde miatt perbe fogták és hűtlenségi pert indítottak ellene. Az 1843–44. évi országgyűlésen követként vett részt. 1848-ban Nógrád vármegye főispánja, 1848-49. évi szerepvállalásáért várfogságra ítélték. Később országgyűlési képviselő (1861, 1865–67), a Dunamelléki Egyházkerület Főgondnoka (1867–1870).
[f] Lissovényi László pesti ügyvéd.
[g] Patay József Pest vármegyei táblabíró.
[h] Orczy György báró (1788–1871) császári királyi kamarás. Az Állattenyésztő Társaság tagja, később az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke. A Nemzeti Casino tagja.
[i] Dercsényi Pál báró (1797–1843) 1831-től a gödi birtok ura, ahol 1837-ben cukorgyárat alapított. Széchenyi 1831-ben és 1832-ben is járt a báró birtokán.
[j] Teleki Sámuel gróf (1819‒1882)
[k] Ullmann Móric János (1782–1847) pesti nagykereskedő és bankár. 1841-ben megalapította a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, amelynek első elnöke, majd elnökhelyettese lett.
[l] Széchenyi e levelének német nyelvű kivonatát Sedlnitzky jelentéséhez csatolva közli: SzIN 4. 704–705.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Tasner Antalnak, Pozsony, 1836. február 22. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.