image-default-image
Címzett Wesselényi Miklós
Írás helye Cenk
Dátum 1831. augusztus 26.
Nyelv magyar
Címke utazás kolera társasági élet
Őrzés helye MNL OL Mf. 8768. doboz
Közlés helye Majláth 1. 192–194., SzIN 4. 201–203., Barta 1959. 158–160., SzIVM 1. 388–390., Kovács–Körmendy–Mázi–Oplatka 120–121.
Minősítés Eredeti
Tartalmi kivonat

Czenk Augustus 26kán 1831 Kedves Barátom! Azóta hogy nem láttalak igen összehalmozták magokat a’ legkülönszinüebb tárgyak. Julius 13kán hagytam el Pestet, azóta Bécsben voltam néhány napig, ’s most itt vagyok; akartam Néked életjelet adni, ’s Töled is csak azt kérem. Ezen Megye egy küldöttséget rendelt, mellynek én is Tagja vagyok,[a] ’s mellynek tisztje ’s kötelessége […]

Wesselényi Miklós

Czenk Augustus 26kán 1831

Kedves Barátom!

Azóta hogy nem láttalak igen összehalmozták magokat a’ legkülönszinüebb tárgyak. Julius 13kán hagytam el Pestet, azóta Bécsben voltam néhány napig, ’s most itt vagyok; akartam Néked életjelet adni, ’s Töled is csak azt kérem. Ezen Megye egy küldöttséget rendelt, mellynek én is Tagja vagyok,[a] ’s mellynek tisztje ’s kötelessége az egészségre felügyelni. Gondolhatod, hogy sokat fáradoztunk, ’s lehet mondani némi sikerrel, mert eddig Egyeden ’s Höfleinon kivül az egész Megyénk cholerátul még ment. Azonban most látszik Hazánknak gyengesége legjobban. Mint egy eldarabolt test alig mozog ’s csak haldoklik, ha legkisebb baj éri. Se pénz, se Egyetértés, se engedelmesség ’s a’ t hanem annál több parancsoló, projectans, maga feje szerint élő stb. Ebbül mi lesz, azt tudja az Isten, ’s ha az nem segit, honunknak sorsa igen kaján leend, mert valóban honi intelligentiánk felette sokat segítni nem fog. Azonban minden reménységem még el nem mult, ’s lehet, hogy éppen az, a’ mi az országot vég veszélybe hozni látszik, előmenetelének legfőbb oka fog lenni, mert nem lehetetlen söt hihető hogy a’ cholera, dosiáda[b] ’s ebbül eredő panica vén Pedantainkat ’s rosdás Rabulistáinkat[1] felébredésre, józan látásra, concessiókra stb. birandják. Még van idő Mindenre, de nekem ugy látszik, már hosszura kimérve többé nincs, ’s ha közelebbrül nem teszünk egyet ’s mást, bizonyos hogy a’ cséplő, kasza, balta ect. fog tenni, ’s nem csak azt, a’ mit kell, hanem azon tul is eleget! Pál Bátyám egész házi népével Genfi tóhoz közel fekvö régi várban vonódott, Lajos mindenestül Ischlben van. Mind a’ kettő lamentabilis[2] leveleket ir, és a’ képzelettül kinoztatván,[3] jobban retteg mint mi, de visszajőni nem mer. Esterházy Mihály[c] Tallóson szorult; azt irja nem sokára Bécsbe indul, és a’ 21 napi contumaciát[4] akkor akarja ki állni, mikor még a’ hideg bé nem áll! — — — Sándor[d] Schweitzba futott. Károlyi György már alkalmasint Pesten lesz; ezen ment által három napot itt töltvén. Károlyi Lajos[e] Ischlben van, ’s szegény magát felette nevetségessé tette; mint Administrator nagy hangon hirdette ”Mit fog ő tenni Megyéjében — igen köpdöste markát, ’s aztán nyakra főre Triestbe futott, most Ischlben ül. Andrássytul[f] ezekben a’ napokban vettem levelet Augustus 13kán irtat.[g] Még akkor jól volt – Pestrül keveset hallok, mi lesz a’ Tudós Társaságbul, Casinóbul, Versfutásbul, azt nem tudom; de még azt sem, magam mit teendek. A’ Hazábul, mig a’ veszélyek nem csillapodnak vagy legalább pihennek, nem megyek — sőt azt hiszem, jószágimat megtekintvén December táján Pesten fogok lenni. Most is lerándoltam volna, legalább nehány napra, de Megyénk 10 napi contumaciát állított, ’s ekép nem tudnék ide könnyen visszajőni, a’ mi nagy baj volna, mert illy esetek közt falu helyen lakni, akár ki mit mond, még is legkellemetesb. Ha azt tekintjük: mennyi történt csak három hónap lefolyta alatt, ugy hiszem November, Decemberig többet fogunk tudni. Hazánknak, a’ nagy közönségnek, törvényes Fejedelmünknek most van idő szolgálni, most vagy soha sem! Ország gyülése legsürgetöbb szükséginkhez való ’s a’ t. Mind ezekrül értekezni kellene. Kérlek irjál; tudom, hogy jelenléted jószágidon ’s Erdélyben felette hasznos, de olly egy embert mint Téged nem egy táj nem egy vidék, hanem az egész Ország jóvolta illeti; most van idő megmutatni, hogy a’ független gondolkozók ’s cselekvők a’ hiv jobbágyságnak érzelmit is jobban ki tudják practice fejteni, mint mind azon hiábavaló Igenesek ’s félénk fejhajtók, kik abban helyeztetik legfőkép a’ Fejedelemhez való hivségöket, ha a’ dolgok valódi mibenlétét titkolják, csak kellemeteseket mondanak, és igy a legigazságosb Fejdelmet is olly helyzetbe teszik, mellyben a’ dolgok valódi fekvését nem ismervén, a’ legbölcsebb is csak balul ’s igazságtalanul itélhet. Az ország pedig végre át fogja látni, hogy nem[5] a’ hizelkedők ’s nem azok, kik buta hevökben azt kiáltják ”Nincs cholera, nincs mitül félni, boldog a’ köznép ’s a’t. szolgálják a’ hont becsületesen, hanem a’ kik azt mondják: ”van cholera”, de azt gátolják is; ”lesznek zendülések”, de annak elejét venni törekednek; ”égbe kiáltó sok privilegiáltnak kegyetlensége”, de a’ törvények józanabb kifejtését eszközleni iparkodnak.

Nincs magamrul nagy ideám, de ha5 a’ többieknek velünk egy rendüeknek nyomorultságit át gondolom, kezdek magamban bizni. Rajtad és rajtam a’ sor, hazánkat boldogítni. Nem vesződöm én többé kirekesztöleg a Casinóval, Versenyfutással ’s a’ t. nagyobb tárgy van elöttünk. Értekeznünk kell. Intézd dolgaidat kérlek, hogy hosszasb időre jövő télen Pestre jöhessél; én, ha jössz, bizonyosan ott leszek. Legyen szent barátságunk nagy, merész ’s nemes tettek által dicsőitve!

Széchenyi István[h]


[1] Latin: az igazságot kicsavaró.

[2] Latin: panaszos.

[3] Javított szó.

[4] Latin: vesztegzár.

[5] Utólag beszúrva.


[a] Sopron vármegyében bizottságot állítottak fel a kolera ügyében, ennek Széchenyi is tagja lett.

[b] Valószínűleg egy szláv kifejezés, ami a kolerajárvány miatt kirobbant parasztfelkelésekre utal az északkeleti megyékben. Kovács–Körmendy–Mázi–Oplatka 120. 1. lábjegyzet

[c] Esterházy Mihály gróf (1794‒1866) Széchenyi katonatársa, barátja, a Pozsony vármegyei Tallós birtokosa.

[d] Sándor Móric gróf (1805‒1878) császári királyi kamarás, híres lovas („ördöglovas”), 1835-ben Metternich kancellár lányát vette feleségül.

[e] Károlyi Lajos gróf (1799–1863) Csongrád vármegye adminisztrátora (1830–1837), később Abaúj vármegye (1841–1845), majd Nyitra vármegye főispánja (1845–1848). Széchenyi barátja.

[f] Andrássy György gróf

[g] A levél nem ismert.

[h] A levél saját kezű fogalmazványa: MTA KIK Kt K 226 125v–127v

Ajánlott hivatkozás:

Széchenyi István Wesselényi Miklósnak, Cenk, 1831. augusztus 26. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit

PDF Generálása