A lehető legrosszabb hangulatban van. Rettenetesen megfázott, s nagyon rosszul van, emiatt Prágába vitték, reméli, hogy 10-14 napon belül visszatérhet a hadsereghez. Tudósít a hadi fejleményekről is: nem tudták bevenni Drezdát, Napóleon pedig, aki semmit sem tudott hadmozdulataikról, és Bautzen előtti állásaiban maradt, 26-án délben, egész seregével bevonulhatott Drezdába. Erőfeszítéseik kárba vesztek, 6000 embert veszítettek ezen a napon. 27-én hajnalban folytatódott a csata, amiben ő lázasan vett részt. Minthogy a katonák ekkor már három napja nem ettek, a vezérkar úgy határozott, hogy a sereget Peterswaldén át visszavonja Csehországba. 29-én Napóleon úgy határozott, hogy Kulmnál elvágja a még Szászországban álló erők visszavonulási útvonalát, támadását azonban minden ponton visszaverték. Azóta is tartanak a csatározások, döntő csatára azonban a szembenálló seregek kimerültség e folytán aligha kerülhet sor két héten belül. Az ütközetben elveszett legjobb lova, a nyeregzsákban maradt poggyásza és pénze, összesen tíz forintja van. Már korábban kölcsönzött 100 dukátot a törzsorvostól ló vásárlása céljából. A vételár felét kifizette, így most száz dukáttal tartozik Sachs doktornak, ötven dukáttal Appel kapitánynak, akitől a lovat vette. 1000 forintot szándékozik felvenni Ballabene bankártól. Néhány nap múlva megírja, milyen címre küldjék szülei a 150 dukátot és az 1000 forintot.
Geschrieben in Prag den 31 August 1813[1]
Liebe Eltern!
Da bin ich den[2] wieder in der traurigsten Stimmung von der Welt.[a] — Ich war so unglücklich meinen Mantel zu verlieren – und war 14 Tage so zu sagen. ganz ohne Bedeckung: habe mich rasend erkältiget, und bin miserable krank: hätte der Feldmarschall nicht so viel Gnade für mich gehabt, ich hätte’s beynahe nicht aushalten können: er war aber so gut für mich zu sorgen, und mich hierher transportiren zu lassen. – Seit gestern bin ich hier, und befinde mich schon besser, und hoffe höchstens in 10 oder 14 Tagen zur Armée zuruckkehren zu können. ~~ Wir alle haben erschrecklich viel ausgestanden – die ganze combinirte Armee,1 die in der Gegend von Schlan[b] 2 posten von Prag die revue passirt ist von da in 8 Tagen. über die Gränze und hat alle Defilees in einer wunderbaren Geschwindigkeit hinüber gesetzt – so daß wir den 25 August vor Dresden1 standen[c] – Leider war das Clima gegen uns, denn nicht eine Minutte hörte der Regen auf – und alle unsere Kanonen blieben in denen Hohlwegen stecken: und wir konnten Dresden nicht nehmen: und Napoleon, der von unserer Bewegung nichts wußte und noch immer in der Position vor Bautzen[3][d] blieb rückte mit seiner ganzen Armee den 26ten zu Mittag in Dresden ein ~~~ Alle unsere Mühe gieng verlohren — 6000 Mann unserer brawsten Truppen wurden das Opfer dieses Tages – und wir bekamen Dresden nicht — Den 27 in aller Früh giengs wieder an — ein merkwürdiger Tag für alle, besonders aber für mich unvergeßlich ~ das Wetter war so kalt — wie in Winter und dabey regnete es so, daß man auf 10 Schritte nichts sehen konnte — und ich hatte von früh bis auf den Abend Fieber – was ich ausgestanden kann sich kein Mensch vorstellen. Enfin.[4] das resultat dieses Tages war daß Barclai dy tollÿ3[e] die Befehle von Schwarzenberg1[f] nicht befolgte der den Feind bey Pirna angreifen hätte sollen,[g] und wir in unser alten Stellung geblieben sind, aus den uns der Feind trotz seines Bemühens nicht bringen konnte. – Die Bedenklichkeit kam uns aber im Wege, daß unsere Truppen seit 3 Tagen gar nicht gegessen haben, und es war beschloßen,[h] bey Peterswalde1 sich nach Böhmen zuruckzuziehen. Der Regen dauerte immerfort – unsere Armée hat unendlich viel ausgestanden – und wurde vom Feinde allmählich verfolgt ~~ Den 29ten war beynahe schon alles über die Päße — da wollte Napoleon die Passage bey Kulm3[i] forcieren und wäre’s ihm gelungen – so hätten wir einen großen Theil unserer Armée verlohren – doch wurde er mit rasenden Verlust überall zuruckgeschlagen – – Meine Gesundheit wurde immer bedenklicher und meine Schwäche erlaubte mir nicht zu reiten, so daß ich auf dem Befehl des Feldmarschalls – mich hierher transportiren ließ. — Nun werden wohl alle Tage Gefechte vorfallen – keine entscheidende Schlacht glaube ich aber kann. wegen Abmattung beyder Arméen vor 14 Tagen nicht geliefert werden. — Ich hoffe alles — doch glaube ich, daß uns die Uneinigkeit3 viel schaden wird.
Am Tage der Schlacht wurde mein bestes Pferd gefangen – ich hatte meinen Mantelsack darauf wo ich mein bischen Bagage und Geld hatte. und so sitze ich den2 hier mit 10 Gulden Schein. — Schon früher nahm ich von Staabs-Artz Sachs1[j] 100 Ducaten zu leihen – um mir ein Pferd zu kaufen – ich fand auch eins eben um das Geld konnte aber nicht ohne allen Geld bleiben – und bezahlte daher nur 30 — und so sind meine Schulden bis jetzt 100 Ducaten den Doctor Sachs3 – 50 Ducaten[5] den Rittmeister Appel:3[k] und da ich gar kein Geld habe, und mich mein Sejour in Prag doch einiges kosten wird – so will ich von Banquier Balabenes3[l] 1000 Gulden aufnehmen: mit den ich dann schon aus kommen werde.[6] Meine guten Eltern verzeihen mir – daß ich so frey bin alles dieß zu verlangen. In ein paar Tägen werde ich schon schreiben, wo ich diese 150 Ducaten und 1000 Gulden hin adressiren werde –
Den größten Verlust den[7] wir gemacht haben, ist, daß der Armee Moreau3[m] seine beyden Füße, den 27ten verlohren hat. noch lebt er, und der Arzt der ihm behandelt hofft an seiner Genesung: dan ist der General Andrassÿ3[n] und Marriasÿ[o] todt geschossen worden – Gyulai[p] und Frierenberg[q] blessirt.
Übrigens ist unser Verlust viel geringer als der der Franzosen.
Liebe gute Eltern vergeben mir, daß ich nichts en detail schreibe ich kann aber nicht mehr – und bitte um den Segen.
Stepherl
[1] Széchenyi aláhúzása hullámos vonallal.
[2] denn helyett
[3] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[4] Francia: végül.
[5] Utólag beszúrva.
[6] Javított szó.
[7] Törölve két betű.
[a] Széchenyi a Drezda elleni támadás alkalmával meghűlt, lázas lett, augusztus 29-én már nem volt képes lóra ülni; Schwarzenberg herceg tábornagy parancsára Prágába vitette magát. Itt augusztus 30. óta az úgynevezett Vörös házban volt ápolás alatt.
[b] Város Prágától északnyugatra.
[c] A drezdai ütközet augusztus 26-án és 27-én folyt le.
[d] Szászországi város a Spree mentén.
[e] Michael Andreas Barclay de Tolly gróf (1761–1818) orosz gyalogsági tábornok.
[f] Karl Schwarzenberg herceg (1771–1820) osztrák tábornagy.
[g] Ez a kérdés nincs teljesen tisztázva. Úgy látszik, hogy Sándor cár rendelt el támadást a francia sereg balszárnya ellen, de ez a pirnai út érdekében történt. Nincs tisztázva az sem, hogy Sándor cár herceg Schwarzenberg tudtával rendelte-e el a támadást. Kétségtelen, hogy a felelősség súlya Sándor cáron van. Barclay azonban a cár rendeletére előterjesztetette észrevételeit, s ez Moreau szerencsétlen esete alkalmával érkezett meg. A zavarban Sándor cár megfeledkezett az intézkedésről, s ügy Barclay nem hajtotta végre. Igaz azonban az, hogy Barclay a visszavonulás meneteben torlódást, zavart idézett elő. Itt viszont a véletlen segítséget nyújtott, mert a támadó Vandamme seregének ellent tudtak állni.
[h] A franciák a szövetségesek balszárnyat megkerülve elvágtak. Mesko hadosztálya fogságba esett, ezért el kellett rendelni az általános visszavonulást. Napóleon Vandamme tábornokot bízta meg azzal, hogy a visszavonulás főútvonalát szállja meg és akadályozza meg a megvert sereg visszavonulását.
[i] Falu Teplitz közelében, Csehországban. 1813. augusztus 29-én és 30-án Eugen württenbergi herceg vezérlete alatt az oroszok, Colloredo altábornagy alatt az osztrákok és Kleist tábornok vezérlete alatt a poroszok itt ejtettek fogságba Vandamme francia marsallt. A főparancsnok Barclay de Tolly orosz gyalogsági tábornok volt.
[j] Sachs József (1761–1839) törzsorvos, ebben az időben az osztrák hadsereg egészségügyi szolgálatának vezetője.
[k] Báró Appel Keresztély (1785–1854) ez időben másod kapitány és parancsőrtiszt a táborkarban, a lipcsei csatában soron kívül első kapitány lett. 1822-ben őrnagy, 1826-ban Ferenc császár és király fő hadsegéde. 1834-ben tábornok, s mint lovassági tábornok halt meg.
[l] Karl Balabene (1786–?) prágai bankár.
[m] Jean Victor Moreau (1761–1813) előbb francia szolgálatban marsall lett, de Napóleon ellenfelet látva benne, 1804-ben elfogatta, majd száműzte. 1813-ban Sándor cár meghívására a szövetségesek táborában volt, a drezdai csatában harcolva elesett.
[n] Andrássy Dávid báró (1762–1813) vezérőrnagy, 1810-ben a Mária Terézia rend vitéze, 1812-ben tábornok, 1813. augusztus 27-én elesett a drezdai csatában.
[o] Máriássy András báró (1759–1846) 1809-ben tábornok, a drezdai csatában súlyosan megsebesült (de nem halt meg), a lipcsei ütközetben a csatatéren altábornaggyá neveztek ki. Mint táborszernagy halt meg.
[p] Gyulay Ignácgróf (1763–1831) 1797-ben császári királyi tábornok, 1800-ban altábornagy, valóságos belső titkos tanácsos, Horváth-, Szalvón- és Dalmátország bánja. 1809-ben Olaszországban harcolt, a drezdai, lipcsei csatában részt vett, 1813-ban táborszernagy, 1823-ban Csehországban vezénylő tábornagy, 1830-ban a császári királyi udvari hadi tanács elnöke lett. Gyulay ekkor mint táborszernagy a 3. hadtest parancsnoka a drezda csatában augusztus 26-án a tartalék sereg parancsnoka s az ütközetben kilőtték lovát alóla s ez alkalommal erősen megsérült.
[q] Wenzel Frierenberg (1759–1823) 1813-ban tábornok. Schwarzenberg táborkarában tüzérségi parancsnok, a drezdai csatában súlyosan megsebesült.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Széchényi Ferencnek és Széchényi Ferencnének, Prága, 1813. augusztus 31. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit