A lehető legrosszabb hangulatban van. Rettenetesen megfázott, s nagyon rosszul van, emiatt Prágába vitték, reméli, hogy 10-14 napon belül visszatérhet a hadsereghez. Tudósít a hadi fejleményekről is: nem tudták bevenni Drezdát, Napóleon pedig, aki semmit sem tudott hadmozdulataikról, és Bautzen előtti állásaiban maradt, 26-án délben, egész seregével bevonulhatott Drezdába. Erőfeszítéseik kárba vesztek, 6000 embert veszítettek ezen a napon. 27-én hajnalban folytatódott a csata, amiben ő lázasan vett részt. Minthogy a katonák ekkor már három napja nem ettek, a vezérkar úgy határozott, hogy a sereget Peterswaldén át visszavonja Csehországba. 29-én Napóleon úgy határozott, hogy Kulmnál elvágja a még Szászországban álló erők visszavonulási útvonalát, támadását azonban minden ponton visszaverték. Azóta is tartanak a csatározások, döntő csatára azonban a szembenálló seregek kimerültség e folytán aligha kerülhet sor két héten belül. Az ütközetben elveszett legjobb lova, a nyeregzsákban maradt poggyásza és pénze, összesen tíz forintja van. Már korábban kölcsönzött 100 dukátot a törzsorvostól ló vásárlása céljából. A vételár felét kifizette, így most száz dukáttal tartozik Sachs doktornak, ötven dukáttal Appel kapitánynak, akitől a lovat vette. 1000 forintot szándékozik felvenni Ballabene bankártól. Néhány nap múlva megírja, milyen címre küldjék szülei a 150 dukátot és az 1000 forintot.
Geschrieben in Prag den 31 August 18131
Liebe Eltern!
Da bin ich den2 wieder in der traurigsten Stimmung von der Welt.a — Ich war so unglücklich meinen Mantel zu verlieren – und war 14 Tage so zu sagen. ganz ohne Bedeckung: habe mich rasend erkältiget, und bin miserable krank: hätte der Feldmarschall nicht so viel Gnade für mich gehabt, ich hätte’s beynahe nicht aushalten können: er war aber so gut für mich zu sorgen, und mich hierher transportiren zu lassen. – Seit gestern bin ich hier, und befinde mich schon besser, und hoffe höchstens in 10 oder 14 Tagen zur Armée zuruckkehren zu können. ~~ Wir alle haben erschrecklich viel ausgestanden – die ganze combinirte Armee1, die in der Gegend von Schlan 2 posten von Prag die revue passirt ist von da in 8 Tagen. über die Gränze und hat alle Defilees in einer wunderbaren Geschwindigkeit hinüber gesetzt – so daß wir den 25 August vor Dresden1 standenb – Leider war das Clima gegen uns, denn nicht eine Minutte hörte der Regen auf – und alle unsere Kanonen blieben in denen Hohlwegen stecken: und wir konnten Dresden nicht nehmen: und Napoleon, der von unserer Bewegung nichts wußte und noch immer in der Position vor Bautzen3 blieb rückte mit seiner ganzen Armee den 26ten zu Mittag in Dresden ein ~~~ Alle unsere Mühe gieng verlohren — 6000 Mann unserer brawsten Truppen wurden das Opfer dieses Tages – und wir bekamen Dresden nicht — Den 27 in aller Früh giengs wieder an — ein merkwürdiger Tag für alle, besonders aber für mich unvergeßlich ~ das Wetter war so kalt — wie in Winter und dabey regnete es so, daß man auf 10 Schritte nichts sehen konnte — und ich hatte von früh bis auf den Abend Fieber – was ich ausgestanden kann sich kein Mensch vorstellen. Enfin4. das resultat dieses Tages war daß Barclai dy tollÿ3 die Befehle von Schwarzenberg1 nicht befolgte der den Feind bey Pirna angreifen hätte sollen,c und wir in unser alten Stellung geblieben sind, aus den uns der Feind trotz seines Bemühens nicht bringen konnte. – Die Bedenklichkeit kam uns aber im Wege, daß unsere Truppen seit 3 Tagen gar nicht gegessen haben, und es war beschloßen,d bey Peterswalde1 sich nach Böhmen zurückzuziehen. Der Regen dauerte immerfort – unsere Armée hat unendlich viel ausgestanden – und wurde vom Feinde allmählich verfolgt ~~ Den 29ten war beynahe schon alles über die Päße — da wollte Napoleon die Passage bey Kulm3e forcieren und wäre’s ihm gelungen – so hätten wir einen großen Theil unserer Armée verlohren – doch wurde er mit rasenden Verlust überall zuruckgeschlagen – – Meine Gesundheit wurde immer bedenklicher und meine Schwäche erlaubte mir nicht zu reiten, so daß ich auf dem Befehl des Feldmarschalls – mich hierher transportiren ließ. — Nun werden wohl alle Tage Gefechte vorfallen – keine entscheidende Schlacht glaube ich aber kann. wegen Abmattung beyder Arméen vor 14 Tagen nicht geliefert werden. — Ich hoffe alles — doch glaube ich, daß uns die Uneinigkeit3 viel schaden wird.
Am Tage der Schlacht wurde mein bestes Pferd gefangen – ich hatte meinen Mantelsack darauf wo ich mein bischen Bagage und Geld hatte. und so sitze ich den2 hier mit 10 Gulden Schein. — Schon früher nahm ich von Staabs-Artz Sachs1f 100 Ducaten zu leihen – um mir ein Pferd zu kaufen – ich fand auch eins eben um das Geld konnte aber nicht ohne allen Geld bleiben – und bezahlte daher nur 30 — und so sind meine Schulden bis jetzt 100 Ducaten den Doctor Sachs3 – 50 Ducaten5 den Rittmeister Appel3g: und da ich gar kein Geld habe, und mich mein Sejour in Prag doch einiges kosten wird – so will ich von Banquier Balabene1h 1000 Gulden aufnehmen: mit den ich dann schon aus kommen werde6. Meine guten Eltern verzeihen mir – daß ich so frey bin alles dieß zu verlangen. In ein paar Tägen werde ich schon schreiben, wo ich diese 150 Ducaten und 1000 Gulden hin adressiren werde –
Den größten Verlust den7 wir gemacht haben, ist, daß der Armee Moreau3i seine beyden Füße, den 27ten verlohren hat. noch lebt er, und der Arzt der ihm behandelt hofft an seiner Genesung: dan8 ist der General Andrassÿ3j und Marriasÿk todt geschossen worden – Gyulail und Frierenbergm blessirt.
Übrigens ist unser Verlust viel geringer als der der Franzosen.
Liebe gute Eltern vergeben mir, daß ich nichts en detail schreibe ich kann aber nicht mehr – und bitte um den Segen.
Stepherl
1 Széchenyi aláhúzása hullámos vonallal.
2 denn helyett
3 Széchenyi aláhúzása egy egyenes vonallal.
4 Francia: végül.
5 Utólag beszúrva.
6 Törölve egy betű.
7 Törölve két betű.
8 dann helyett
a Széchenyi a Drezda elleni támadás alkalmával meghűlt, lázas lett, — augusztus 29-én már nem volt képes lóra ülni; herceg Schwarzenberg tábornagy parancsára Prágába vitette magát. Itt augusztus 30. óta az úgynevezett Vörös házban volt ápolás alatt. Lásd az itt történtekre nézve a Széchenyiről szóló első rendőri jelentést a Történelmi Szemle 1915. 423-425.
b A drezdai ütközet augusztus 26-án és 27-én folyt le.
c Ez a kérdés nincs teljesen tisztázva. Úgy látszik, hogy Sándor cár rendelt el támadást a francia sereg balszárnya ellen, de ez a pirnai út érdekében történt. Nincs tisztázva az sem, hogy Sándor cár herceg Schwarzenberg tudtával rendelte-e el a támadást. Kétségtelen, hogy a felelősség súlya Sándor cáron van. Barclay azonban a cár rendeletére előterjesztetette észrevételeit, s ez Moreau szerencsétlen esete alkalmával érkezett meg. A zavarban Sándor cár megfeledkezett az intézkedésről, s ügy Barclay nem hajtotta végre. Kétségtelenül igaz azonban az, hogy Barclay a visszavonulás meneteben torlódást, zavart idézett elő. Itt viszont a véletlen segítséget nyújtott, mert a támadó Vandamme seregének ellent tudtak állni.
d A franciák a szövetségesek balszárnyat megkerülve elvágtak. Mesko hadosztálya fogságba esett, ezért el kellett rendelni az általános visszavonulást. Napóleon Vandamme tábornokot bízta meg azzal, hogy a visszavonulás főútvonalát szállja meg és akadályozza meg a megvert sereg visszavonulását.
e Falu Teplitz közelében, Csehországban. 1813. augusztus 29-én és 30-án Eugen württenbergi herceg vezérlete alatt az oroszok, Colloredo altábornagy alatt az osztrákok és Kleist porosz tábornok vezérlete alatt a poroszok itt ejtettek fogságba Vandamme francia marsallt. A főparancsnok Barclay de Tolly orosz gyalogsági tábornok volt.
f Sachs József (1761–1839) törzsorvos, ebben az időben az osztrák hadsereg egészségügyi szolgálatának vezetője.
g Báró Appel Keresztély (1785–1854) ez időben másod kapitány és parancsőrtiszt a táborkarban, a lipcsei csatában soron kívül első kapitány lett. 1822-ben őrnagy, 1826-ban Ferenc császár és király fő hadsegéde. 1834-ben tábornok, s mint lovassági tábornok halt meg.
h Prágai bankár.
i Moreau Jean Victor (1761–1813) előbb francia szolgálatban s itt marsall lett, de Napóleon ellenfelet látva benne, 1804-ben elfogatta, majd száműzte. 1813-ban Sándor cár meghívására a szövetségesek táborában volt s a drezdai csatában a cár mellett egy ágyúgolyó elvitte a két lábat és meghalt.
j Andrássy Dávid tábornok (1762–1813) 1810-ben a Mária Terézia rend vitéze, 1812-ben tábornok, 1813. augusztus 27-én elesett a drezdai csatában.
k Báró Máriássy András (1759–1846) reszt vett a francia háborúban. 1809-ben tábornok, a drezdai csatában súlyosan megsebesült (de nem halt meg), a lipcsei ütközetben a csataterén altábornaggyá neveztek ki. Mint táborszernagy halt meg.
l Lásd az 1809. június 18-i levélnél. Gróf Gyulay Ignác ez időben mint táborszernagy a 3. hadtest parancsnoka a drezdai csatában augusztus 26-án a tartalék sereg parancsnoka s az ütközetben kilőtték lovát alóla s ez alkalommal erősen megsérült.
m Frierenberg Wenzel (1759–1823) 1813-ban tábornok. Schwarzenberg táborkarában tüzérségi parancsnok, a drezdai csatában súlyosan megsebesült.