image-default-image
Címzett Széchényi Pál
Írás Helye Nagycenk
Dátum 1829. október 14.
Nyelv német
Címke levéltár írás
Őrzés Helye MNL OL P 623–A–I.–14.–28.
Közlés Helye -
Minősítés Eredeti
Tartalmi Kivonat

Javasolja, hogy Sopronban csináltassa meg a székeket. Köszöni a híreket Crescence-ról. Üdvözli Biel bárót és sógornőjét, aki hamarosan szülni fog.
Tegnapelőtt tisztújítás volt, erről majd apósa és Ernuszt beszámol neki.
Lajos beszélt a levéltárról, bátyja azt mondta neki, tartja magát a végrendelethez, fizeti, amit kell. Széchenyi szerint legyen bárhogyan is, ha fizet az is jó, ha nem fizet az is jó.
Se fizikailag, se lelkileg nem érzi jól magát.
Ernuszt volt nála, beszéltek a levéltár építéséről.

Széchényi Pál

Zinkendorf 14 Octob. 1829.

Vielen Dank für deinen Brief.[a] Es ist mir am liebsten Du lässt die Hamburger Klappstühle in Oedenburg machen; indessen 8 an der Zahl. Wegen den Teppich, oder Zeug werden wir uns, bei erster Zusammenkunft, besprechen. – Ich danke Dir, daß Du mir von Cr—[b] geschrieben hast, und bitte Dich, mir ferner zu sagen, was Du von ihrem Befinden etwa erfahren dürftest –. Apropos, wie ist es mit Nagy und Ragaly’s Bild? Vergesse diese nicht. Empfehle mich an Biel,[c] – ich lasse ihn für die Nachricht der ‘gewonnene Wette‚ danken. Es ist mir recht angenehm auf diese[1] Art in dem Andenken der Mecklenburger fortzuleben. Empfehle mich an Emily[d] recht herzlich, – und gebe mir eine baldige Nachricht ihrer glücklichen Entbindung.[e] Es würde mich ausnehmend freuen ‘wenn Du den Knaster mir selber brächtest, – Die Cigaren kann ich entbehren, – Louis[f] brachte mir aus München 250. Sind sie aber gekauft, so ist es auch gut. Um was ich Dich aber bitten würde, ist “mir eine gut gerauchte Strapazier Pfeife für die Reise zu kaufen –; hat aber keine Eile, und ist durchaus nicht notwendig – im Fall Dich meine Bitte geniren sollte. – Ich bin Dir recht dankbar, daß Du Náko[g] besuchtest – – Hievon ein Mehreres[2] mündlich.[3]   

Vorgestern war Restauration! Dein Schwiegervatter[h] und Ernust[i] werden Dir das Wesentlichste gesagt und berichtet haben. Mit Ernust konnte ich, wegen Kürze der Zeit wegen nicht viel sprechen, – er wird mich aber, dieser Tagen besuchen. – Mit Louis sprach ich wegen dem Scandal des Archivbaues.[j] Er sagte ‘Er würde sich ganz nach dem Testament halten‘ – Als ich ihn aber zu einer Umständlicheren Erklärung aufforderte, was er damit sagen wollte, – versicherte er mir “Er würde, das was auf ihn kommt, zahlen &. Wie es nur immer sey, so würde ich rathen – um dieser fatalen Geschichte ein Ende zu machen, – gleich auf der Stelle alles zum Bau anzuschicken und ihn das nächste Jahr beginnen, und mit aller Sparsamkeit führen. — Zähle auf mich – hab‘ ich kein baar Geld, so zahle ich indeß Interessen – – es wird sich aber noch irgend Einer vorfinden. Metteus fin ā cette malhureuse altércation, – et ā cette publicité déplorable qui finira par vous éclabousser tous ect. ect. ect. Lassen wir ihn laufen. Zahlt er; gut: zahlt er nicht, auch gut! —

Soyons grande, osons l’étre – si on y pense en pen deplus pus on decoure wut desuite qu’il s’agit, au fond, d’unerrai minere. – Und ich wäre, gar zu glücklich — ‘wurde der Waffenstillstand, wenigstens auf einige Zeit hergestellt, – und das Dach3 das fatale Dach, durch ein reinliches Haus ersetzt werden. –

Heute beginne ich eigentlich erst[4] meine ‘Einsamkeit,[k] – und kann Dir gar nicht sagen, wie froh ich bin, Gegenüber von mir selber zu sagen — . Phisisch gehet es mir miserable, und ich fange an zu merken, daß mein ganzes Übel von einer Hodenquetschung herrührt, an der ich vor 5 Jahren litt und patzelte3 —. Ich träume alle Nacht von einen ‘Messer, – und es durchblitzt mir das Mark und Bein –,. Moralisch habe ich auch nicht so […][5] Ursache, sehr vergnügt zu seyn, – und so bilde ich eigentlich, – ein “düster gestimmtes, langweiliges Ganzes, – das sich indessen, bis vielleicht wieder ein fröhlicherer Morgen graut, Dir empfiehlt –! Glaube indeß nicht, daß ich alle viere von mir hengen lasse,3 –, Ich werde das Messer aushalten, und vielleicht auch jene moralischen Leiden, die mir bevorstehen.

Fürst Est.[l] hat sich wie ein Poltron,[6] – und Nagy[m] wie ein Eimer benommen, der an einen Poltron seine Wuth, gekränkte Eitelkeit, und seine bitter gewordene Gatte ausschüttet, und an ihm zu einen Helden wird —!     

Ich hätte über das Benehmen, dieser beiden Gesellen, eine ½ vor meinem Tode, lachen müssen! — Adieu, Adieu. Schreibe mir Doch –

So eben verläßt mich Ernuszt, der eine Halbe Stunde hier gewesen und nach Schützen[n] geeilt ist. Er überbrachte Knaster und Cigaren. Vielen Dank indessen. – Lasse die Klappstühle durch den neu gefundenen Tischler nur machen. Ich sprach mit Ernust wegen dem Archivbau, und werde Dir, das was wir gesprochen[7] , berichten; er gab mir Hoffnung Dich bei Deiner Durchfahrt allhier zu sehen, auf was ich ganz bestimmt rechne, da es nicht nur ein brüderliches aber sogar ein christliches Werk ist.

Isten veled

Széchenyi


[1] Széchenyi aláhúzása hullámos vonallal.

[2] Törölve egy szó.

[3] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.

[4] Utólag beszúrva.

[5] Olvashatatlan szó.

[6] Francia: gyáva.

[7] Hiányzó szó: haben.


[a] Széchényi Pál Széchenyi Istvánnak, 1829. október SOM K.81.18.1.

[b] Zichy Károlyné, született Maria Crescentia Caroline Maximiliana von Seilern und Aspang osztrák grófnő (1799–1875) első férje halála után 1836-ban Széchenyi felesége lett.

[c] Wilhelm von Biel báró (1789–1876) mecklenburgi nagybirtokos, lótenyésztő. Széchenyi 1829-ben meghívására Doberanba utazott, hogy megtekintse a helyi versenyeket és a ménest.

[d] Zichy–Ferraris Emília grófnő (1803–1866), Pál bátyjának második felesége.

[e] Széchényi Gyula gróf (1829–1921) november 11-én született meg.

[f] Széchényi Lajos gróf

[g] Nem derül ki, melyik Nákó grófra utal.

[h] Zichy–Ferraris Ferenc gróf (1777–1839) altábornagy, császári és királyi kamarás, 1827-től főispán.   

[i] Ernuszt József, Széchényi Pál uradalmának igazgatója.

[j] Széchényi Ferenc gróf 1820. december 11-én kelt végrendeletének 16. és 17. pontja rendelkezik a családi levéltárról. Ennek értelmében az iványi majorátus birtokába jutó fiú (Pál) tartozott az uradalomhoz tartozó soproni házat a levéltár és a levéltáros lakhelye számára megépíttetni. A költségeket a fertőbozi pincékben lévő bor eladásának bevételéből kellett fedezni, ha az összeg nem elegendő, a hiányzó pénzt a három fiú egyenlő arányban tartozott kiegészíteni. További rendelkezése, hogy a levéltár felügyelete a család legidősebb férfi tagját (Lajos) illeti. 1821 és 1829 között a három fivér és jószágigazgatóik (Tibolth Mihály, Ernuszt és Liebenberg) levélváltás útján igyekeztek dűlőre jutni, végül 1829-ben Pál vette kézbe az irányítást. A családi levéltár történetéről bővebben: Künstlerné Virág Éva: A Széchényi család levéltára és levéltárosai a 18–19. században. Soproni Szemle 65. (2011) 2. sz. 153–170.

[k] Ekkor írta Hitel című művét, ezzel valószínűleg a munkával töltött napokra utal, amire utal az is, hogy 1829. október 14. és 24. között nincs naplójában bejegyzés.

[l] Valószínűleg Esterházy Miklós herceg (1765–1833) császári táborszernagy, a magyar testőrség parancsnoka, diplomata, műgyűjtő.

[m] Valószínűleg Felsőbüki Nagy Pál (1777‒1857) politikus, Széchenyi barátja. A Tudós Társaság igazgatótanácsának tagja.

[n] Sérc község német neve, ma Burgenland tartomány területén található.