Czenk Sept. 27ikén 1831[1] Hogy igazi Barátom[a] vagy, azt éppen vett és Sep. 24ikén irt leveledbül látom;[b] mert egyenesen szollsz hozzám. Igen igen köszönöm. Ámbár szomoru Reminiscentiákra[2] adál alkalmat, azért még is jól esett lelkemnek, az igaz szó. A mit Vilagomrul mondasz, teljes igazad van. Ha még egyszer irhatnám máskép irnám; ’s az “unzart” feleletemet[3] […]
Czenk Sept. 27ikén 1831[1]
Hogy igazi Barátom[a] vagy, azt éppen vett és Sep. 24ikén irt leveledbül látom;[b] mert egyenesen szollsz hozzám. Igen igen köszönöm. Ámbár szomoru Reminiscentiákra[2] adál alkalmat, azért még is jól esett lelkemnek, az igaz szó. A mit Vilagomrul mondasz, teljes igazad van. Ha még egyszer irhatnám máskép irnám; ’s az “unzart” feleletemet[3] szebbitni (apolisize) legkisebb mondani valom nincs, mint tán az “hogy könnyebb mondani:3 ha valaki pofon üt nyujtsad más pofádat, de ne üssed vissza – mint azt teljesitni;3 ’s hogy majdnem lehetetlen falsificatioka[4] egyenes hazugságokra, szerényen és minden vissza csapás nélkül felelni.” Egyébiránt ez mind nem ment meg az igazságos itélet alul ’s mea culpa, me maxima[5] ’s ha van tán egy két sor, vagy egy két szó az egész könyvben melly a léleknek leg mélyebb tisztájábul fakad – ’s megint oda hat ~~ az legyen Indulatosságom miatt szotszollom és némileg mentőm! Bár csak irhatnám ujra! Azomban ez mind egy, – ’s inkább arra megyek át amit A. Brul[c] szollván hozassz emlékezetembe, midön ezt mondod: És hogy Bécsi hireded (mert a Pesti már seriossussabb[6] datuma 1824-5 mikor éppen Bécsen concludalodott[7] a hiredet itélő gyűlés) bébizonyitsad &&& A mire csak azt felelhetem ‘Bár élhetnék még egyszer’ vagy ‘bár ne éltem volna soha’
Semmi egyébb mondani valom nincs — ‘s mivel élnem kell csak azon vagyok ~ hogy az életem második része mossa meg az éltem ugy nevezett ”Tavaszát” ámbár soha fehérré azt tenni nem fogja.” “Legyen elég eskünnöm, sok botlásim, sok véres bukásim után, mellyek jeleit bizonyosan más világra viendi lelkem &&& Világ p. 47— Igazad van! S ha egyszer Pesten fajdalmasan vevém, midön tán akkor3 egy kissé vigyáztalanul penditéd meg ezen hurt, melly a lelkem leg mélyebb fájdalmira hat – — most inkább köszönöm, hogy a Multba vissza vivél ~~ ámbár jobbára ott lakom! De akkor még nem valánk anyira összeszoritva a Barátság Sz.[8] Kötelékitül mint most — azota tárva ált emberi gyarloságom elötted, minden gyengeségeimmel lepleztelen! – Elötted minden szégyenimet – ‘s badgyattsagimat vissza tartás nélkűl bevallám && Néked most már minden szabad ~~ ‘s ha Te anyival Ifjabb mint én a legkeserűbb érzeteket fellobbanto tükröt teszel szemeim elő az semmi egyébb, mint felsőbb hatalomi Igazság ~~ és én ha türni még nem tudok, tanulni ime fogok!
Ne hidd azomban soraid elgyengitének; éppen az ellenkezöt. Nem tudom meddig fog éltem még ereimet melegitni — ‘s igy éppen ezen okbul” sietnem kell – hogy el ne érjen a halál mig Semmit nem tettem ugy szollván, hogy a Második rész kijobbítsa az Elsöt.
Minden egyébre most nem felelhetek — hanem ismét egy új kéréssel akarlak terhelni – és – mert felette nevezetes a tárgy – egyenesen kimondanod kérlek “akarod e teljesitni testestül lelkestül kivanatomat vagy sem?
MagyarOr.[9] az elsö példa áll fen hogy az A fizetö elvan tökéletesen3 elvan választva a F. Útul.[10] Ha F. L.[d] kérése a K–[11] ellenem3 itéltetik, felette nagy csorba esik ezen felette szép és jozan példán. Én[12] alig mehetek Bécsbe. Pestre sietek 100 okbul és igy nem informálhatok, – és ime most kérésem “informálj helettem.” Mindent meg küldök. 5 Minuta olvasás után és egy kis mappa megnezésével tökéletesen fel fogandod a dolgot. 1o ha kivánatomat igazságtalannak itéled – hadgyad abba 2o Tegyél amit szükségesnek gondolsz lenni, hogy a dolognak részemre[13] legyen3 sikere.
Váloszodat bévárom ~~ ‘S midön éjjeli csendben egészen magányosan ülök ~~ nem szerencsés kebellel de férfiui elszánással Schillerre[e] emlékeztetlek.
Wohl dem der Frey von Sünde und Fehle[f]
& & &
Te se mentél még mindenen keresztűl ~~ vigyázz Magadra.
Sz.
Válaszodra égetőn várok.
[1] Széchenyi aláhúzása hullámos vonallal.
[2] Latin: megemlékezés.
[3] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[4] Latin: hamisítás.
[5] Mea culpa, mea maxima culpa. Latin: én vétkem, én igen nagy vétkem.
[6] Latin: komoly.
[7] Latin: dönt.
[8] Szent
[9] Magyarországon
[10] Földes Úrtul
[11] Kancellárián
[12] Széchenyi aláhúzása.
[13] Javított szó.
[a] Waldstein-Wartenberg János gróf (1809‒1876) bölcseleti és jogi doktor, műgyűjtő, Széchenyi útitársa az al-dunai hajóúton, a Tudós Társaság igazgatótanácsának tagja.
[b] Waldtsein János Széchenyi Istvánnak, 1831. szeptember 24. MTA KIK Kt K 209/73.
[c] Batthyány Athenais grófnő (1811–?), Batthyány Vince gróf (1772–1827) lánya.
[d] Festetics László gróf (1786‒1846), Széchenyi unokabátyja. Lásd a Lunkányinak 1831. január 28-án, 30-án, június 15-én és július 3-án írt leveleket!
[e] Friedrich Schiller (1759–1805) német költő, drámaíró, filozófus.
[f] „Wohl dem, der frei von Schuld und Fehle / bewahrt die kindlich reine Seele!” („Boldog, kit bűn nem szennyezett be / s gyermeki tiszta még a lelke!” – Rónay György fordítása) Részlet Friedrich Schiller Die Kraniche des Ibykus (1797) című balladájából.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Waldstein Jánosnak, Cenk, 1831. szeptember 27. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit