Posony Novemb. 12ikén 1835[1] Barátom, e levelet Hg.[2] Odescalchi[a] viszi, legyen gondja iránta. Nov. 9iki levelét vettem.[b] Örvendek hogy nézeteink coincidálnak.[3] Igen igen ”Nem kell eröltetni. Örülök Casinonk gyarapodásán. Csak Matkovich[c] ne maradjon ki. Ügyeljen erre. El kel készitni a körülményeket. Richter Szótárát[d] nem azért tudakoltam, mintha félteném a mienket,[e] hanem azon reményben, hogy az […]
Posony Novemb. 12ikén 1835[1]
Barátom, e levelet Hg.[2] Odescalchi[a] viszi, legyen gondja iránta. Nov. 9iki levelét vettem.[b] Örvendek hogy nézeteink coincidálnak.[3] Igen igen ”Nem kell eröltetni. Örülök Casinonk gyarapodásán. Csak Matkovich[c] ne maradjon ki. Ügyeljen erre. El kel készitni a körülményeket. Richter Szótárát[d] nem azért tudakoltam, mintha félteném a mienket,[e] hanem azon reményben, hogy az is jó vagy tán jobb mint a miénk (mi nem volna nehéz, mert későbbi[4]). — Mert nem az Academia sikere fekszik lelkemen, de a Honi elömenet. – A Jelenkor[f] idö elötti4 kikürtölése ellen – – irni fogok. De meg várom a Novemb. 17iki Ülést. – Irjon, errül mindent meg. – Reméllem e pillanatban egy[5] levelem Jelentésemmel Önnek4 már megvan. —
Clark’ot[g] nem volt jó bévezetni. Még nem vagyunk erre érettek – – e szerint minden Engine Worker[6] is közibünk való. – Das war theoretisch. Asztalomhoz soha nem hivnám – – faluhelyen tán igen. –
Ma korona Ör Választás volt. – A Rendek engemet akartak. Bécsbül4 Mixtát[7][8] rendeltek.4 Minek előtte olvastatik a királyi4 leirás —, felszollamlik ’Kövér,[h] és engem nevez. Nagy Zaj és Éljen. Felkelek én. Jól beszéllek. ”Köszönöm — ’s nagyon örülök kivált mert soha hivatal & után, nem csak nem csusztam, másztam – de ez alkalommal is, felhivom az itt, és itt nem levöket, tettem e egy lépést, csak egy szót? Szoljon ki mér?[9] — Hagyjanak fel véle, esedezem. – Mindig védem a hon jussait, a nemzet igazait — de viszont a fejedelmét is, ha kell véremmel. A korona Öri Candidatio[10] a fejdelmé – – azért had[11] olvassa az Itelo mester nyugalomban & & & Vivát! — ’S késöbb kiválasztják Szilassyt.[i] Ha én nem szollok, nagy csata — nagy vita. Ich erscheine im passablen Licht. – A Föherczeg mindjárt elhivat; igen igen köszöni —, nagyon leköteleztem — Cziráky[j] – – ki mint mondják – – mindenütt terjeszté — „was der Republicaner t. i.[12] Én4 um einen Tittel intriguirt &! (Pedig egy szót sem vesztettem — de senkivel sem szolltam) — Utánnam szaladt a Szálában ~ mert érzém hogy vadász — végre meg csipett, — és igen nevetséges contorsiokkal[13] – – könyűkkel & Co[14] – kezemet szorittá — ’s valamit mormolt —; én hideg és ünnepélyes! ~ Igen meg vagyok, mái napommal elégedve. Valóban meglehetösen beszéltem. ’Felséges Haza – – – & Soha Hivatalok, megkülömböztetések, jutalmak után nem csusztam, másztam & habe ich mit Energie gesagt – – – .
Tán most a Hiddal könnyebben mén – – adná Isten. Holnap az elhatarozó Ülése a Kiküldöttségnek. –
God bless You. Senkinek ne árulja el gyengeségemet, hogy magamat olly igen nagyon dicsérém – – – de Isten tudja az ügy van szemem elött
Széchenyi
[1] Széchenyi aláhúzása hullámos vonallal.
[2] Herceg
[3] Latin: egyezik.
[4] Utólag beszúrva.
[5] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[6] Angol: gépész.
[7] Törölve egy szó.
[8] Mixta sessio, latin: elegyes ülés, az országgyűlésen a felső- és alsótábla együttes ülése.
[9] mer helyett
[10] Latin: jelölés.
[11] hadd helyett
[12] tudni illik
[13] Latin: eltorzulás.
[14] et Compagnie
[a] Odescalchi Ágoston herceg (1808‒1848)
[b] Tasner Antal Széchenyi Istvánnak, Pest, 1835. november 9. MNL OL P 626–1.–1835.
[c] Matkovich István (1771–1849) ügyész a királyi jogügyigazgatóságon, a Királyi Tábla ülnöke (1825–1828), személynöki ítélőmester (1828–1835), majd a Hétszemélyes tábla tagja. Nem lett a Nemzeti Casino részese.
[d] Adolf Friedrich Richter: Ungarisch-Deutsches und Deutsch-Ungarisches Handwörterbuch / Magyar-német és német-magyar kézszótár. Kiadta Kilián György.
[e] 1835. áprilisban jelent meg a Magyar Tudós Társaság kiadásában a zsebszótár második kötete, a német-magyar rész, a magyar–német részen ekkor még dolgoztak és csak 1838-ban készült el.
[f] Jelenkor 1832 és 1848 között Pesten megjelenő politikai lap, amelynek szerkesztője Helmeczy Mihály (1788‒1852) volt.
[g] Adam Clark (1811‒1866) skót mérnök, az ő vezetésével folyt a Lánchíd építése, a budai Váralagút tervezője. 1834-ben a Hunter & English gépgyárban gépépítő mérnökként dolgozott, itt ismerkedett meg Széchenyivel. Széchenyi őt bízta meg az al-dunai munkákhoz megrendelt gépek felállításával és irányításával, a Vidra kotrógép üzembehelyezése után visszament Angliába, és csak 1839-ben tért vissza, amikor elkezdődtek a híd munkálatai.
[h] Kövér János (1798–1866) Temes vármegye főszolgabírája 1841-ig, követe az 1832–36. évi országgyűlésen (1834-től). A Nemzeti Casino tagja (1836–1840). Titkár a Magyar Udvari Kancellárián (1843–1848), a temesvári törvényszék elnöke (1853–1854), a Királyi Tábla bírája (1861), alországbíró (1862), 1864-től a Hétszemélyes Tábla tagja.
[i] Szilassy József (1755–1836) ügyvéd a Hétszemélyes Táblán és a Királyi Táblán (1778–1784), Királyi Tábla ülnöke (1795–1798), ítélőmestere (1798–1810), nádori jegyző (1814–1819), 1819-től hétszemélynök. Zemplén vármegye főispáni helytartója (1825–1830), Torna vármegye főispánja (1828–1836).
[j] Cziráky Antal gróf (1772‒1852) császári és királyi kamarás, tárnokmester (1825–1828), majd országbíró (1828–1839), a Magyar Tudós Társaság alapító és igazgató tagja. 1828 és 1835 között a Nemzeti Casino tagja.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Tasner Antalnak, Pozsony, 1835. november 12. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.