image-default-image
Címzett Döbrentei Gábor
Írás Helye Bujukdere
Dátum 1830. augusztus 22.
Nyelv magyar
Címke akadémia tudós társaság írás kaszinó utazás
Őrzés Helye OSZK Kézirattár Fond 113/59.
Közlés Helye Kvacsala 1893. 357–358., Czinege 2024. 153-155.
Minősítés Eredeti
Tartalmi Kivonat

Bujukdere[a] August 22ikén 1830 Constantinápolbul irt levelemet Ön eddig bizonyosan már kezeihez vette,[b] és igy tudja milly nyomorú állapotba érkeztem ide.[c] Az ota nyavalámnak minden jelei javultak, – csak erőt nem tudok fellelni. Gondolhatja Ön, hiv Barátom, milly keserü édes érzéssel vettem Őn Julius 22ikén irt[1] levelét[d] – mellyben a Tudós Társoságrul nyert Resolutiot küldi,[e] […]

Döbrentei Gábor

Bujukdere[a] August 22ikén 1830

Constantinápolbul irt levelemet Ön eddig bizonyosan már kezeihez vette,[b] és igy tudja milly nyomorú állapotba érkeztem ide.[c] Az ota nyavalámnak minden jelei javultak, – csak erőt nem tudok fellelni. Gondolhatja Ön, hiv Barátom, milly keserü édes érzéssel vettem Őn Julius 22ikén irt[1] levelét[d] – mellyben a Tudós Társoságrul nyert Resolutiot küldi,[e] és egyszersmind arra serkent ’Hagynám itt a Sötétség Országát és röpülnék vissza honnunkba &’

Ha látná Sárga képemet, – egy halotthoz hasonló kezeimet, pipaszár lábaimat — tudom nem venné rossz néven ha még egy kis nyugvást engedek, – eb rossz testemnek. Egyébiránt, – nem mehetek, ha akarnék is – mert nehéz utnak loháton indulni, mostani gyengeségem mellett – a koporsohoz vezetne. És igy inkább, amenyire lehet, nyugott lélekkel, bé akarom várni azon idő pontot, mikor veszedelem nélkül, utnak eredhetek – . Ugy is lassu[2] jobbulásomnak egy fö oka, azon forró kivánat, ’haza menni akarni, és nem mehetni.’ Azon nyughatatlanságot pedig, melly az emlitett ok miatt bennem ugy is igen nagy, elnyomni, kötelességem. És igy egészen elvagyok készitve legbelsömben, hogy November eleje előtt alig leszek Pesten.[f]

A Túdós Társoságrul való Resolutiot, meg vallom tökéletessen nem értem, és tán éppen azért meglehetösen meg vagyok elégedve vele. – Az hogy az oklevelek fracte2,[3] félig deákul legyenek irva, az hát kimarad?2 Az pedig, hogy a Társaság a Vármegyéknek a pénz állapotjárul, amint a Plánumban van, ha jó emlékezek — esztendőnként jelentést tegyenek, – az pedig ben marad?[4] ’S hát az ellen nincs kifogás, hogy most eleintén a fundátorok nevezzék ki a Directorokat és az Előülőt ? — & & & ?

Én ezennel Telekinek[g] fogok irni[h] – és arra kérni – amennyire2 lehet,[5] vissza jövetelemet várja be — mert ha látom hogy a Nádor, a Tárgy felállitását azért sürgeti, mert nyavalám itt tart, és hogy Ő Pénzemmel olly moddal bánjon mint az eddiggi fundátiokkal —, minden tréfán kivül Vissza jövetelemkor olly lármát ütök, és olly scandalumot viszek végbe, mellynek példája még nem volt. Azomban,  meg lehet hogy a Nádornak magának irok innend[i] ~– még mindig forog bennem, tegyem e vagy nem.

Az Academia Czimet nem kedvelem, és azért Önt arra kérem, most eleintén mindjárt, minek elötte gyökeret ver, hivjuk az Intézetet Magyar nevinél ”Tudós Társoságnak, –

A Casino Jelentés igaz, becstelen papirosra van nyomtatva. ”Pertinet ad Károlyiana[j] facinora.[6] És pedig illyenekre ugyan kell vigyázni, mert minden a mi retrogradatiora,[7] allyasodasra mutat, halálos seb — Károlyi nem emberem. Pénzszomj látszik minden tetteibűl. Személyesen soha nem lessz dolgom többé vele.

Többek közt; Tessedik[k] át vette, vagy inkább ’magára vette’ Parisbul Didot matrisocat[l] hozatni. Sürgesse, és szivesen köszöntse nevemben. A jövö télen, egyett s mást tán csak megint sajtó alá bocsátunk. Nékem anyi Ó és Uj materialém van,[m] hogy egy könyvtárnak elegendő substratum.[8] Fejem mindig tiszta, és igy, nyavalgo amillyen vagyok, sok idöm van, ’gondolkozni, öszehasonlitni, feljegyezni —

Az idei Lóverseny könyvet igen ajánlom Önnek ’a mennyire lehet[9] tökéletesen lépjen a Világba. Hogy most ’Tudos Társoság születik, sokan azt gondolnák a kisded tárgyaink dugába dülnek. Azt pedig ne engedjük. Plántáinknak egyike se hervadjon – és azért mert már az ifjú Cser is zöldelni[10] kezd, – ne hadjuk hogy a mogyoro a Rosmarin & eltiprassék. – Hogy azomban elöre látásomban, Önnek vállairul lassankint le akartam, és le is vettem illy terheket, mint egy ’Versen futás Jelentése, – azt nem rosszul cselekedtem –  És Ön ezt2 nem jól vette!5 Pedig ha jól átgondolja, azt fogja mondani, igazam volt. Illy terhet3 egyszerre2 magárul le vetni nemesebb2 foglalatosság végett — annyi ’mint: itt nektek a csont, már nekem nem kell, – most a husábul rágok – – .

Többek közt egy nagy kérésem van. Éppen most irtam Kappelnek,[n] ”küldené Pesten lévő Pritshkámat[11] Semlinbe,[o] – ahová most még időben el érhet – ugyhogy nem lennék kéntelen ott 80 # 100 # hiaba egy rossz kotsiért kiadni. Kappel mindenrül fog gondoskodni, – és vagy hajon küldeni, vagy szárazon,2 – Ezen utolsó esetben arra kérném, adna neki Vorspann[12] assignatiot,[13] ha kérne2 És NB[14] magát Önnél jelenteni fogja, ugy hogy leg kisebb izetlenséget vagy fárodságot ne okozzon.

Barátom, meg igen sok leveleim vannak irni valók, – és igy tartsa az Isten

Széchenyi


[1] Utólag beszúrva.

[2] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.

[3] Latin: törve

[4] Széchenyi aláhúzása két vonallal.

[5] Széchenyi aláhúzása hullámos vonallal.

[6] Latin: Károlyi-féle tettekhez tartozik.

[7] Latin: satnyulás, visszafejlődés.

[8] Latin: alapanyag.

[9] Törölve egy betű.

[10] Törölve egy szó.

[11] Kocsi.

[12] Német: segéd húzóállat

[13] Latin: juttatás.

[14] Nota bene, latin: jól jegyezd meg!


[a] Ma Böyükdere, Isztambul része.

[b] Lásd Széchenyi 1830. augusztus 13-i levelét Döbrenteihez!

[c] Augusztus 1-i naplóbejegyzésében említi, hogy ismét nagyon megbetegedett. Betegsége miatt szeptember 1-ig nem is írt naplójába. SZIN 4. 92‒94.

[d] A levél nem ismert.

[e] Az uralkodó 1830. július 7-i határozata, amely a Társaság igazgatótanácsának királyi megerősítését tartalmazza.

[f] Október 18-án érkezett meg Pestre. SZIN 4. 144.

[g] Teleki József (1790‒1855) az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Tudós Társaság első elnöke 1830-tól haláláig, 1842 és 1848 között Erdély kormányzója.

[h] A levél nem ismert.

[i] Széchenyi 1830. augusztus 24-én írt a nádornak, lásd lentebb!

[j] Károlyi István (1794‒1863) ügyvéd, író és nyomdatulajdonos. 1834 és 1841 között a Tudományos gyűjtemény szerkesztője.

[k] Tessedik Ferenc (1800–1844) ügyvéd, földrajzi utazó és író, Apponyi Antal titkára Párizsban. Titkársága idején beutazta Európát, amelyről egy könyvet is publikált.

[l] Francois–Ambroise Didot (1720–1804) és fia, Firmin Didot (1764–1836) francia nyomdászok, akik tökéletesítették a betűk nagyságát szabályozó tipográfiai pontrendszert. A matrica a könyvnyomtatás egyik kelléke, ez hordozza a nyomtatandó betű negatívját.

[m] Ekkor fordíttatta a Lovakrul és Hitel című műveit németre, valamint tervezte utóbbi folytatását Birói Zálog címen, és a következő évben megjelenő Világ című írásához is voltak már jegyzetei. Lásd Széchenyi Döbrenteinek írott leveleit 1830. július 2-án és augusztus 13-án!

[n] Kappel Frigyes pesti nagykereskedő és bankár. A neki írt levél nem ismert.

[o] Zimony német neve, egykor önálló város volt, ma Belgrádhoz tartozó városrész.