Kegyelmes Uram, nékem igen kegyes Jóakaróm![a] Éppen most jövök országos ülésünkbül, hol hat kir.[1] Resolutió[2] és egy Rescriptumnak[3] olvasásán voltam jelen.[b] Ej be jól esett lelkemnek mind ezeknek hallása! Isten tartsa Kegyelmes urat! Ennyit soha soha nem nyert a’ Magyar még, ’s ezen időszak, mellyet Kegyelmes Ur ritka bölcsességgel vezérel, évrajziban mindig a’ leg és […]
Kegyelmes Uram, nékem igen kegyes Jóakaróm![a]
Éppen most jövök országos ülésünkbül, hol hat kir.[1] Resolutió[2] és egy Rescriptumnak[3] olvasásán voltam jelen.[b] Ej be jól esett lelkemnek mind ezeknek hallása! Isten tartsa Kegyelmes urat! Ennyit soha soha nem nyert a’ Magyar még, ’s ezen időszak, mellyet Kegyelmes Ur ritka bölcsességgel vezérel, évrajziban mindig a’ leg és legérdekesb maradand. Örülök, hogy éppen most élek!
De most kérésem van Kegyelmes Uramhoz. Méltóztassék mit mondok, kegyesen fontolóra venni ’s szokott bölcsessége szerint cselekedni.
”A’ buda pesti hid dolga mind a’ két táblán ugy szólván, már keresztül ment ’s tisztában van; ugy hogy most a’ dolognak tökéletes kivihetösége végett semmi egyéb nem kell, mint ’kedvező királyi Válasz.” —
E’ tekintet miatt bátorkodom Kegyelmes urnak e’ néhány sort jó eleve irni, hogy a’ Teendőket már most méltóztatnék az igazi kerékvágásba illeszteni; ’s ugyanis:
A’ buda pesti hidnál a’ Nemesség bizonyos időkre felfüggeszti nemesi kiváltságát ’s fizetni akar. A’ törvényjavalatban ezen elhatározottságát az által teszi ki, hogy ezen eventualiter[4] építendő hidon Mindenki kivétel nélkül fizessen. De ezen kitétel alatt ’Mindenki’ a’ kormány embereit is érti. Világosabban kitenni azt sok okok miatt nem akartuk. Most azonban, ha a’ kir.1 válaszban errül semmi érintés nem tétetnék, félek ’összerogy megint mindaz, mit eddig elég üggyel bajjal nyertünk, mert soha nem állana a’ Nemesség arra, hogy fizessen, ha a’ fizetés alul a’ kormánynak emberei, mint katonák stb. akármi szin alatt ki volnának véve. Tán nem is illett volna az országnak Képviselőitül illyest mondani ’Fizetünk Uram ha Te is fizetsz’ — de inkább annak rende szerint látszik lenni, ha a’ Király szól igy a’ Nemességhez ”Ha Ti fizetni akartok ’uj hasznokért, uj kellemekért’ én sem vonom ki magamat a’ teher alul.” Illy félének kellene tehát lenni a’ Királyi válasznak, ha azt akarjuk, hogy legyen hid, és az uj dicső ut megnyitva, melly szerint a’ Nemesség is járuljon a’ hazának szebb kifejtéséhez.
Kedvessen vette a’ fejedelem, hogy a’ nemességnek nagylelkü elhatározását, mellynél fogva az országnak nagyobb technikai kifejtése végett, egy Buda ’s Pest közé építendő állandó hidon bizonyos időkre fel akarja függesztni nemesi kiváltságát. ’S midön Ő Felsége helybenhagyja az országnak ezen kivánatát, saját részérül is fog járulni a’ dolognak sikeres kifejtéséhez; csak hogy — mivel ez practice lehetetlen — nem fog minden egyes embere, társzekere, álgyuja ’stb. után fizetni, de semel pro semper[5] a’ hidnak mindigi szabad használása végett azon társasággal alkura lépni, melly a’ hidat építendi, — mi ugy is a’ dolog természete szerint, minden privát embernek szabad.
Ez által Kegyelmes Uram, még mind inkább nevekedik a’ kormánynak popularitása; ’s mi legszebb — ’s fő dolog — ez egy garasában sem tellik a’ kormánynak! ’S pedig megmondom miért.
A’ szerencsés véletlen ugy akarja — de ez mennyire lehet, köztünk maradjon — hogy az egyedüli hely, hol Buda ’s Pest közé józanul hidat építni lehet, éppen egy Aerarialis Magazinra[c] vág, melly a’ budai parton van. Ezen Magazin fa- és szénarakhely ’s proviant[6] pékeknek műhelye. Ha ezt átengedi a’ kormány, nemcsak örökké kiválthatja magát a’ fizetés alul, de a’ hidépítő Társaság — mielött az emlitett Magazint átvenné – ’Éppen ollyast, sőt sokkal czélirányosbat, a’ kormánynak inye ’s kénye szerint, kész leend egészen ingyen[7] felépítni szinte a’ Duna partján, nehány száz lépéssel alább vagy fentebb mint e’ mostani áll. E’ szerint a’ kormány mind annak birtokába jő, mivel most bir; mert egy Magazin, mellyben fa, széna, és pékmühely van — csak hogy a’ Duna partján álljon — éppen olly czélirányos, akár egy kissé magasban vagy alantabb álljon is, azzal a’ különbséggel mindazáltal, hogy ha e’ kitett czélra ujra építetik, annak sokkal inkább megfelelend mint a’ mostani, melly vajmi egy otromba ’s alkalmatlan rakvány. El volna igy érve a’ czél ’s minden felek megnyugtatva.[d]
Tudja Kegyelmes Uram, kivánatom nem más, mint szolgálni köz hazánkat, ’s ha ezt Kegyelmes Urnak vezérlése és zászlói alatt tehetem, kétszeresen szerencsésnek érzem magamat; mert tiszteletem, szeretetem Kegyelmes Ur iránt határtalan, ’s igen érzem, milly biztos ’s bölcs Vezér alatt állok, ha Kegyelmes Urnak parancsai alatt szolgálok.
Holnap az Ünnepekre Budára rándulok, megnézni ’Háznépem mint van.’ Husvét kedden ismét itt leszek, óhajtva várva, hogy Kegyelmes Urat közibünk hozza honunk jobb csillaga minél előbb.
Legmélyebb hódolattal Kegyelmes Urnak holtig hive Széchenyi István Pozson Marcz 30án 1836
[1] királyi
[2] Latin: határozat.
[3] Latin: leirat.
[4] Latin: esetleg.
[5] Latin: egyszer s mindenkorra.
[6] Német: útravaló. Proviant pék: katonai élelmezésben alkalmazott pék.
[7] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[a] Reviczky Ádám gróf (1786‒1861) magyar udvari alkancellár (1826‒1828), majd főkancellár (1828‒1836). Királyi főudvarmester (1827–1847), Borsod vármegye főispánja (1828–1848), 1836-tól követ Toscanában, később Modenában, majd Firenzében.
[b] Március 29-én ülésezett a felsőtábla, ahol a híd ügye volt napirenden.
[c] Kincstári tulajdonban lévő katonai raktár.
[d] Az 1839–40. évi országgyűlés után a kincstár átadta a raktárt a hídépítő részvénytársaságnak, amely 220 000 forintot fizetett érte. Kovács–Körmendy–Mázi–Oplatka 242. 5. lábjegyzet
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Reviczky Ádámnak, Pozsony, 1836. március 30. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.