A Helytartótanács 1828. március 11-én kelt 6699. számú [Sopron vármegyének szóló] utasításában a Magyarországi Főhadparancsnokságtól [a Helytartóanácshoz] ugyanazon év február 20-án kelt 1140. számú iratának eleget téve felszólít, miszerint Széchenyi 1813–1814. folyamán utazásaira a kincstári pénztárakból 2068 forint 7 krajcárt vett fel, és azt a Pozsonyi Hadipénztárba be kell fizetnie. A befizetésről szóló elismervényt a Magyarországi Főhadparancsnoksághoz kell eljuttatni, majd továbbítani Sopron vármegyéhez, a vonatkozó iratokkal együtt.
Széchenyi nyilatkozata szerint 1814 folyamán az ellenség minden felszerelését irataival együtt elvette, ezért lehetetlen, hogy az általa felvett összegekről elszámolás készüljön. 1825. április 18-án kérelmezte ezredénél, hogy az elismervények eredetijéről információt kapjon, illetve engedélyt a számadás késedelmes benyújtására. A kérelem eredményeként 1826. január 2-án az ezredtől felszólítást kapott, hogy elszámolását vagy késedelem nélkül nyújtsa be arról, hogyan és mire fordította a kincstári pénztárakból felvett összegeket, vagy pedig, amennyiben ezeket az összegeket a kincstári pénztár részére már visszafizette, az arról szóló elismervényeket nyújtsa be. Széchenyi az elszámolást 1826. májusban benyújtotta, amit 1826. szeptemberben vizsgált felül a Számvevőség, és valósként elismert a megadott kiadásokból 1498 forint 29 krajcárt konvenziós pénzben. Továbbá ajánlkozik Széchenyi, hogy összesen 569 forint 38 krajcárt a Királyi Kincstár részére visszafizet, illetve a Sopronban működő Sóhivatal pénztárába haladéktalanul befizet.
Az Udvari Haditanács 1827. július 12-i leiratában figyelmeztet, hogy mivel a kincstári pénztárakból felvett pénzeket Széchenyi kevésbé tudja elszámolni, mivel egyrészt a kijelölt határidő már lejárt, másrészt pedig nem bizonyítható azoknak az utaknak a valósága és jogszerűsége, amelyre hivatkozva az összegeket felvették. Ezért a kincstári pénztárakból kifizetett teljes összeg beszedését a Haditanács az ezredre bízza. Széchenyi ismét felhívja arra a körülményre a figyelmet, hogy szolgálatteljesítés közben az ellenség minden holmiját elvette, így a pénzügyi elszámolásokhoz szükséges iratokat is. Széchenyi e tekintetben bízik a Haditanács méltányosságában, és a mellékelt (A, B, C, D és E jelű, öt külön csomagban benyújtva) hivatalos iratok másolatai bizonyítják, hogy az utazások ténylegesen megtörténtek. Ezek alapján, összhangban az 1826. január 2-i rendelkezéssel kéri a felülvizsgált elszámolások elismerését, és az 569 forint 38 krajcár konvenciós pénz befizetésének engedélyezését a Soproni Sóhivatal részére.
In obsequium benigno-gratiosi excelsi Consilii Locumtenentialis Hungarici de dato 11ae Martii 1828. sub No 6699.[a] erga Supremae Armorum Praefecturae Hungaricae de dato 20ae Februarii eiusdem anni sub No 1140[b] in eo factam requisitionem ut cohaerenter remonstrationi i.[1] Regiminis Hussarorum Hessen–Homburg Ni[2] 4ti de dato 26ae Ianuarii 1828 Supremae Armorum Praefecturae Hungaricae exhibitae, pecuniae aerariales 2068 fnos[3] 7 xr[4] conventionales efficientes, per infrascriptum annis 1813 et 1814 e diversis aerarialibus cassis pro tegendis itinerum per infrascriptum velut illius temporis equitum magistrum e mandato superioritatis suae perficiendorum, expensis erga reddendas rationes anticipato levatae ab infrascripto incassentur, Cassaeque Militari Posoniensi inferantur, ac super effectiva summae praeexpositae depositione extradandae quietantiae Supremae Armorum Praefecturae Hungaricae transmittantur ad i.[5] comitatum Soproniensem cum eo dimissi, et cum infrascripto e particulari nunc fati comitatus congregatione die 12a Aprilis 1828ti anni servata communicati intimati, ut summa superius exposita incassetur, aut de subversantibus circumstantiis relatio praestetur, infrascriptus demisse declarat
quod posteaquam anno 1814. declaranti per hostem omnis ipsius sarcina, consequenter acta quoque, et documenta adempta fuissent, horumque in defectu super praeattactis aerrarialibus per se levatis summis, rationes conficere citra inspectionem originalium, respectivis cassis aerrarialibus per ipsum extradatarum quietantiarum impossibile fuisset, erga provocationem i.1 regiminis de dato 26ae Martii 1825 sub No 180 dimissam, 18a Aprilis eiusdem anni i.1 regimini supplex exstitit,[c] ut nunc attactarum quietantiarum secum in origine fiendam communicationem, prout et id sua via exoperari dignaretur, ut non obstante eo, quod tempus praescriptum pro dandis rationibus iam praeterlapsum sit, ex incidenti tamen graves illius circumstantiae, quod omnes illius res per hostem occupatae fuerint, indultus pro praesentandis rationibus eidem concedatur; huiusce recursus sui in sequelam de dato 2ae Ianuarii 1826 sub No 9 penes submissionem in 9 frustis originalium desideratarum quietantiarum illam i.1 regiminis obtinuit invitationem, ut aut indilate rationes suas super qualiter, et quo conversis levatis aerrarialibus pecuniis submittat, aut super earundem cassae aerrariali interventa renumeratione quietantias transponat, coherenter his ordinibus anno eodem 1826 mense Maio rationes suas i.[6] regimini submisit,[d] quibus per Caesareo Regium Aulae Bellicum Exactoratus Officium 26a Septembris anno 1826 sub No 8083 revisis, et erogationibus declarantis in 1498 fis[7] 29 xr[8] conv.[9] monetae pro realibus adinventis, cassae aerrariali rebonificandi expositi sunt, 438 flni[10] 38 xr.[11] c. m.[12] item per cassam regiminis pro uniformi, et quibusdam aliis expensis 131 fni10, in summa 569 fni10 38 xr11 conventionales, quos etiam Aerario Regio repersolvere et Cassae Salis Officii in l. et r.[13] civitate Soproniensi existentis indilate inferre velle semet humillime offert. – Equidem
Excelsum Consilium Aulae Bellicum medio rescripti sui de dato 12ae Iulii 1827 sub No 3541 editi intimat: per declarantem quorsum, et qualiter factarum conversionem levatarum e cassis aerrarialibus pecuniarum liquidari amplius eo minus posse, siquidem praeterquam quod tempus dandarum super similibus rationum de systemate praefixum iam pridem praeterlapsum sit, neque ordines patentes realitatem et legalitatem praetensive per declarantem factorum itinerum evincere debentes produci valeant, ideoque totius e cassis aerrarialibus levatae summae incassatio i.6 regimini sub onere responsionis iniungitur. Interim momentosa illa declaranti alio etiam ex incidenti nimium damnosa, nunquam in dubium sumpta, neque difficultari valente circumstantia, quod cum manifesto propriae etiam personae periculo inter medium hostium altissimum exequens regium servitium, omnis sibi per hostem adempta sit sarcina, excelsum Consilium Aulae Bellicum eo determinari sperat declarans, ut in extraordinario hoc casu a stricto observamine systematis praestituti praescindendo positarum, et per Exactoratum Caesareo Regium Aulae Bellicum iam etiam lustratarum rationum suarum acceptationem eo minus difficultare dignabitur, cum ab eo tempore reinventis patentibus ordinibus eosdem in fidedignis vidimatis copiis hic sub A. B. C. D. et E. in 5. frustis demisse advolvere quoque valeat; quibus evicta itinerum per se factorum realitate rationes, coherenter ordinibus ab i.6 regimine de dato 2ae Ianuarii 1826 sub No 9 acceptis positas et per Exactoratum Consilii Aulae Bellici lustratas ratihaberi, supernatantiumve 569 frum[14] 38[15] c.9 monetae Salis Officio Soproniensi fiendam illationem benigne admitti supplicat. Sopronii 16 Maii 1829.
[1] inclyti
[2] Numeri
[3] florenos
[4] crucerios
[5] inclytum
[6] inclyto
[7] florenis
[8] cruceriis
[9] conventionalis
[10] floreni
[11] crucerii
[12] conventionalis monetae
[13] libera et regia
[14] florenorum
[15] cruceriorum
[a] A Helytartótanács Sopron vármegyének, Buda, 1828. március 11. Közli: Viszota 1943. 206–207.
[b] A budai főhadparancsnokság a Helytartótanácsnak, Buda, 1828. február 20. Közli: Viszota 1943. 205–206.
[c] Széchenyi István a Hessen-Homburg huszárezred parancsnokságának, Bécs, 1825. április 18. A levelet lásd fentebb!
[d] 1826. májusból erre vonatkozó levél nem ismert, csak júniusból: Széchenyi István a Hessen-Homburg huszárezred parancsnokságának, Pozsony, 1826. június 22. A levelet lásd fentebb!
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Sopron vármegyének, Sopron, 1829. május 16. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.