Fő Méltóságú Elnök Úr![a] Noha nemcsak kötelességemnek tartom Kegyelmes Úr parancsainak engedelmeskedni, de ebben gyönyörűségemet is lelem, még sem vagyok képes f. e.[1] Julius’ 8dikán hozzám intézett becses soraira legjobb akarattal is kielégítő választ adni.[b] Ugyan is csak Julius’ 26dikán vettem nagy Úri levelét, ’s miután nem több mint két hét engedtetik mindazon kérdések’ megfejtésére, […]
Fő Méltóságú Elnök Úr![a]
Noha nemcsak kötelességemnek tartom Kegyelmes Úr parancsainak engedelmeskedni, de ebben gyönyörűségemet is lelem, még sem vagyok képes f. e.[1] Julius’ 8dikán hozzám intézett becses soraira legjobb akarattal is kielégítő választ adni.[b] Ugyan is csak Julius’ 26dikán vettem nagy Úri levelét, ’s miután nem több mint két hét engedtetik mindazon kérdések’ megfejtésére, mellyek Kegyelmes Úr’ becses iratában foglalvák,[c] itt falu helyen pedig azon adatokban jobbadán szűkölködöm, mellyek emlékezet-tehetségem’ gyengeségét némileg pótolhatnák, e’ következőkben vagyok kénytelen központosítni alázatos válaszomat, ’s pedig:
Születésem’ napja Sept. 21dike 1791. Születésem’ helye bécsi Augarten,[d] hol anyám betegeskedő állapotja miatt sokáig tartózkodott. — Nevelésem a’ háznál ment végbe (!)[2] — Az 1809-diki Insurrectioban azonban, valamint a’ győri ütközet’ babérjaiban már részt vettem. — Katonáskodásom 17 évig tartott, Lipcsénél második kapitánybúl elsővé lettem, melly fokozaton több háborúban ’s csatában volt részem, ‒ több lovagi keresztet nyertem, de magasbra kapitányságnál nem emeltetém,[e] — még végkép 1825ben, mert az akkori országgyűlésben úgy szóltam mint érzettem, ’s hallgatni nem akartam, olly kemény — ’s mondhatom olly méltatlan bánásmóddal éréntetém némi elöjáróimtúl, mikép egyéberánt sokat nyelni tanult gyomromnak dacára sem valék képes az eféle erkölcsi dorongolásokat eltűrni, ’s abban hagyám azon rendet, mellyben vénülni ’s halni csak abbúl az okbúl is szándékozék, mivel megkezdtem, ’s mindig természetem’ ellenére volt: valamit abbahagyni. — Több utat tettem, kivált Britanniában.[f] – Mi pedig életem’ külsőségeit, ’s főbb munkálatit illeti, nehéz, sőt lehetlen azok körűl magamnak tenni jelentést, minthogy részint gyónnom ’s pirulnom kellene, részint azon gyanúba esném, mintha magamat dicsérni kivánnám.
Irói pályámat illetőleg végre csak azt mondhatom: 1825-ben midön már 35 évű voltam, még nem is álmodtam hogy valaha mint író a’ közönség előtt felléphessek,[g] ’s arra egyedűl azon belsö meggyőződés bírt, hogy bizonyos dolgokat végkép meg kell pendítni, ’s azt, ha mások bizonyosan ügyesebben is mint én, tán még sem cselekedheti senki is olly könnyen, mint független állomásomnál fogva — én. — Az alá, mit nyomtatásban közlék mennyire emlékezetem hív soha sem mulasztám el nevemet tenni. — Irataim’ része nyomtatva van, része azonban még kézirat. Az elsők iránt sem vagyok képes részletes jelentést tenni, minthogy nincsenek kezemnél. — ’A’ Társalkodóban iktatott némi cikkelyeknek pedig még mását sem birom.[h] ’A’ kéziratok, mellyekkel birok, kevés kivétellel szinte mind elveszték érdeküket, mert idejük hála az Égnek lepergett, minthogy nemzetünk sebesebben haladott, mintsem előre lehetett volna látni; — azon kevés pedig, melly a’ mai napokhoz még tán illő volna, — fog-e, ’s mikor napvilágot látni, az sem kevesbé függ szövevényesbé lett körülményeimbűl, mint a’ Censurátúl.
Ezek Kegyelmes Úr miket szükséges adatok nélkűl, rövid idő alatt, felette sok munkám közt, gyengélkedő szemeimmel becses soraira válaszolni képes vagyok.
Ki midőn megbecsűlhetlen kegyeibe magamat ajánlanám, maradtam
Fő Méltóságodnak
Legkisebb szolgája
Széchenyi István[3]
Cenken, August 11kén 1840[i]
[1] folyó év
[2] Széchenyi jelölése.
[3] Csak az aláírás két sora saját kezű.
[a] Teleki József gróf (1790‒1855) az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Tudós Társaság első elnöke 1830-tól haláláig, 1842 és 1848 között Erdély kormányzója.
[b] Teleki József Széchenyi Istvánnak, Kolozsvár, 1840. július 8. MTA KIK Kt K 166/173. Közli: Czinege 2024b 122–123.
[c] A Tudós Társaság fennállásának és működésének 10. évfordulójára terveztek egy kiadványt, amelyben be kívánták mutatni a Társaság addigi tevékenységét, továbbá a tagok részletes életrajzát és tudományos tevékenységét. Körlevél a Magyar Tudós Társaság tagjaihoz. Buda, 1840. július 8. MTA KIK Kt RAL 200/1840.
[d] E miatt az önéletrajzi adat miatt vitatott lehet Széchenyi születési helye, a szakirodalmi álláspont szerint a Herrengasse 5. szám alatt álló palotában született. Lásd erre: Szentkirályi 1987, 88–93. és Kovács–Körmendy–Mázi–Oplatka 2014, 301. 2. lj.
[e] A napóleoni háborúk idején csatlakozott a hadsereghez és 1826. februárig szolgált. Többször folyamodott előléptetésért, sikertelenül.
[f] 1815-ben járt először Angliában, majd 1818 nyarán indult el Olaszországból keletre (Korfu, Konstantinápoly, Szmirna, Brusszia, Scio, Athén, Patrasz), majd Máltáról vissza Szicíliába, Észak-Olaszországba, 1819. május végén ért vissza Ausztriába. 1822-ben Franciaországban és Angliában volt, 1825-ben ismét Párizsban járt, részt vett X. Károly koronázásán. 1829-ben Észak-Németországban, Hollandiában és Bajorországban járt, 1832 nyarán ismét Angliában. 1834 elején újra Angliában volt az Al-Duna szabályozás és a hídépítés kapcsán.
[g] 1840-ig már megjelent Lovakrul (1828), Hitel (1830), Világ (1831) és Stadium (1832) című műve.
[h] A Társalkodóban jelent meg a Duna szabályozását és a gőzhajózást taglaló cikksorozata Néhány szó a’ Duna-hajózás körül címmel.
[i] A levél egykorú másolata: MTA KIK Kt K 210/3.6.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Teleki Józsefnek, Cenk, 1840. augusztus 10. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.