image-default-image
Címzett Felsőbüki Nagy Benedek
Írás helye Pest
Dátum 1830. március 31.
Nyelv magyar
Címke pénz
Őrzés helye MTA KIK Kt K 210/1.40.
Közlés helye Majláth 1. 156–159.
Minősítés Másolat
Tartalmi kivonat

Nagyra tisztelt Földim![a] Kérésem van, ’s nem annyira magam mint hazánk dolgában. Legyen szabad előre bocsátni némellyeket. — Számos esztendők előtt két nemes nemzetségű de szegény Irlandi Fejedelmeink alatt szolgálni, hadainkba lépett. Neve D’Alton[b] ’s Qnaghten.[c] Mind a’ kettő bizonyos magosságra emelkedett szolgálatunkban, ’s jó ideje meg is halt. Az elsőtül maradott egy, a’ másik […]

Felsőbüki Nagy Benedek

Nagyra tisztelt Földim![a]

Kérésem van, ’s nem annyira magam mint hazánk dolgában. Legyen szabad előre bocsátni némellyeket. —

Számos esztendők előtt két nemes nemzetségű de szegény Irlandi Fejedelmeink alatt szolgálni, hadainkba lépett. Neve D’Alton[b] ’s Qnaghten.[c] Mind a’ kettő bizonyos magosságra emelkedett szolgálatunkban, ’s jó ideje meg is halt. Az elsőtül maradott egy, a’ másik után három férfiui magzat. Azon első ismét Britanniaban szolgált, és sorsa Fő Strázsa-mesterig vitte; a’ három Onaghten pedig itt telepedett, mert Anyjok Splényi leány[d] volt. Ezeknek legöregebbike valami 10 esztendő előtt Hessen Homburg Herczeggel, midőn ez Angoly Királyi Herczeg leányt kére ’s feleségűl is nyere, Angliába küldetett. Ott létében felkeresi őt D’Alton, ’s apjaik valahai hív barátságát, eggyütt kivivott sorsaikat, emlékezeteket tisztelvén, szolgálatit az ott ismeretlennek ajánlja. — Vége ezen új megismerkedésnek az, hogy Onaghten D’Alton nyugoti Indiában nehezen szerzett 1000 font sterlingjét, a’ mi ennek fizetésén kivűl mindene, kölcsön veszi.[e]

Eddig rendben a’ dolog. De Onaghten, ki most 10 hónaptul fogva már, maleversatiók[1] miatt börtönben ül, ’s mint mondják, ’s bizonyosan meg is érdemlené, infamiter[2] cassaltatni[3] fog. — D’Altonnak nem csak tőkéjét, ’s kamatját nem fizeti, de néki számos leveleire nem is felel. Ezen utolsó 3szor jő Pestre, mindent elkövet, hogy azt a’ mi övé, vissza nyerje. — De becsületes Pártfogást nem lel. Sőt sok, mint egy igen ügyesen ’s genialiter[4] megfosztatott Angol bolondot katzagja, ’s Onaghten világra való eszét, mint követésre méltót csudálja. Én ezt mind hallomásbul, de positive, ’s datumokkal erősítve tudom, — de magam belé avatni, kivált Katona létemben nem volt elegendő ok — ’s csak vérző szívvel érzettem honunk szégyenét! Azonban Onaghten Hadi Törvényszék eleibe jutott, de az által nepotismus[5] segitségével feloldatott, — és Splényi General[f] ’s Nagy Benedek Buda város Tanácsosa valamelly szerződést eszközöltek a’ 3 Onaghten ’s D’Alton közt, melly mai, és minden eddigi munkálódásim alapja, tiszta lelküleg kevés vagy tán senki nem akart szolgálni D’Altonnak, ’s mindegyik tehetsége szerint Onaghten részre hajlott. Nehéz is volt a’ Tárgy Onaghtennek minden birtoka virtualitas lévén.

Mi módon keveredtem én ezen tárgyban több esztendejénél annak elbeszéllése igen is hosszú lenne most, ’s azért inkább majd a’ jövő hónapban szóval adom elő Néked Kedves Barátom. Annyi igaz, hogy benne vagyok, és pedig hazánk becsülete végett — ez, melly összeköttetésben van a’ tárgyal, azt is mondani fogom — már sokat elkövettem, ’s mindent fogok cselekedni, hogy a’ haza lássa ’az ártatlanul elnyomatottat pártolni minő kötelesség; a’ Külföld pedig tapasztalja, hogy a’ Magyar bajnoki érzéssel, nem csak maga, hanem más ’s kivált gyámoltalan jussát is védni mindég kész.

Közbenvetőleg. Levelemben most veszem észre ’tegezlek. Nem tudom, kértelek e’ engedelmért, ’s Tőled azt viszont esedeztem é? Nem emlékezem róla. Hogy rég kivántam ’s érzettem, ha még ki nem mondtam is, azt bátran állithatom. Fogadd el azért kérésem’ most, ’s kössünk, ha eddig nem történt is külső képpen lelkeink régi rokon érzése jeléűl ezennel barátsági frigyet. De engedd a’ tárgyhoz visza térnem.

A’ fent emlitett szerződés szerint, mellyet e’ napokban kezeidhez szolgáltatni fogok, lekötelezi magát az Onaghten rész – mert mind a’ három Testvér alá van írva, ’s a’ kötelezés jó rendben, ’s jó formában is van – hogy Le Noble Grófné Nénjek meghalálozása után D’Altonnak 1000 font Sterling tőke, ’s ennek Kamatja erejéig, a’ mi összesen 1700 ft. St. közel 17000 pengő forint — Nisa[g] és Pócspetri jószágaikba egy Szolga Biró által teendő bévezettetését nem fogják hátráltatni.

Le Noble Asszonyság mult őszkor meghalálozott, és én legifjabb Báró Onaghten által kisértetvén, ki Nisában való részöket, melly legfelebb 10,000 pengő forintot ér, átengedni legnagyobb készséget mutata gondolom Januar 2ikán jó nagy hidegben, Andrássy Györgyel ki ezen dologban hasonlókép részt vesz, Nisára Nógrád vármegyében kirándultam. Ott volt a’ sz. Biró. két Ifjabb Báró Onaghten ügyészekkel Kendelényi nevezetű alacsony rabulistával[6] együtt, ’s minden rendben volt az átadásra – midőn más nap Kendelényitűl felbuzdittatván azon kifogással élt Báró Onaghten Vilmos — ki Fő Hadnagy volt, lopás végett infamiter2 cassáltatott,3 később köz-ember lévén 75 bot után egy gyalog ezeredtül elhajtatott & — hogy ő az átadást ugyan maga is leg józanabbnak itélte, meg is igérte, de most még is ellent áll, ’s csak az Al-Ispánynak,[h] ha az által rendesen fog ideztetni, szándékozik „a Nésai portiót”[7] átengedni. ’S igy távozni kellett, minekutánna Onaghten maga csalt ki, az amica átadás végett. De én egyenesen Gyurcsányi Al–Ispányhoz mentem, ki 5 quindena[8] után Mart 29re tette a’ Terminust.

Tegnap éjjel érkeztem — Nisárul vissza. B. O. V.c nem jelent meg, de Plenipotentiariussa[9] által opponált, D’Alton ügyvédje Lissovénvi Brachiumot[10] kért, ’s a’ vice Ispán April 21kén a’ Nógrádi Gyülésben Brachiumot fog kérni, ’s engemet D’Alton nevében a’ Nisai portióba erővel béhelyeztetni szándékozik.

Rövid az idő, ’s már hosszú a’ Levél. April 26án s’ tán előbb magam leszek Bécsben, ’s mindent jobban fogok felvilágositni, – de addig is kérlek, vegyed ezen valóban nemzeti dolgot szivedre. Én már beszéltem Reviczkyvel,[i] de csak távulrul, ’s most kettőtül félek:

1o Hogy a’ Cancellaria a’ dolog formájában tán szokás ellenit fog látni, t. i. hogy D’Alton béhelyeztetése quasi repositionem sapit,[11] holott még birtokban sem volt.

2o Hogy Onaghtenek recurralni[12] fognak a’ Cancelláriához, ut res integre servetur[13] &

Kérésem tehát oda czéloz, hogy Te Reviczkyvel, ’s avval ki ezen tárgyat referálni fogja, mennél előbb beszélj, ’s öncsed beléjek a’ dolog philosophiáját, kűlönös a’ forma nem tagadom, de Onaghtenek magok kötelezték le arra magokat, ’s egyébiránt az eset is ugyan csak Extra serialis.

Azon sententiát, mellyet a’ Vice–Ispánv hozott tegnap előtt ezen tárgyban, nehány napok alatt átküldöm néked – ’s addig is tedd a’ teendőket. —

Lássa az Angol ’él köztünk a’ becsület, ’s az elnyomatott ártatlanság pártfogókra talál!

Egyébiránt ha bona fide[14] vinnék Onaghtenek a dolgot, kik mindegyre esztelenül ’s korhelykedve költenek — ezen körülmények közt átadnák Nisát; mert meg lehetne, hogy én valakit találnék, ki ex pretio affectionis[15] megfizetné az ő részeken lévő Kastélyt, melly most inkább teher, Egy Arendátor[16] fizet 800 fl.[17] v.[18] czédulát, ez minden jövedelem —, ’s igy tán az egész 17,000 kikerülhetne Nisábul, ’s Pocspetri, megmaradna — De Onaghtenek az Emberiség salakja — a’ mint jól megérdemlett sorsok is mutatja, ’s nem hogy fizetni akarnának, hanem húzni vonni a’ dolgot, ’s csalni —

Isten veled, Kedves Földim; egy pár sorodat várom,[j] addig is légy megelégedt, ’s támogasd szokott energiáddal nemes ügyünket – hiv Barátod ’s igaz szolgád. Pest, Mart. 31. 1830.

P. S.[19] Az említett szerződés elkészülvén, ide mellékelve átküldeni bátorkodom.


[1] Latin: visszaélés.

[2] Latin: csúfosan.

[3] Latin: elbocsájt.

[4] Latin: ragyogóan.

[5] Német: rokonuralom.

[6] Latin: nyakatekerten érvelő

[7] Utólag beszúrva.

[8] Latin: két  hét.

[9] Latin: teljhatalmú képviselő.

[10] Latin: karhatalom

[11] Latin: visszahelyezés végett.

[12] Latin: fellebbez.

[13] Latin: hogy a dolgok épségben maradjanak.

[14] Latin: jóhiszeműen

[15] Latin: a szeretet árából.

[16] latin: bérlő.

[17] florins

[18] váltó

[19] Post Scriptum, latin: utóirat.


[a] Felsőbüki Nagy Benedek (1789–1835) ekkor Buda város tanácsosa, később a Magyar Udvari Kancellária titkára, Széchenyi barátja.

[b] Albert D’Alton ír származású osztrák katonatiszt, Richard D’Alton gróf (1732‒1790) táborszernagy fia, Széchenyi pártfogoltja.

[c] William O’Naghten báró (1797–1849) ír származású osztrák katonatiszt.

[d] Splényi Katalin bárónő

[e] Kapcsolódó levelek: Széchenyi Albert D’Alton-nak 1829. január 27., 31., március 5. és 1830. március 19. és ONaghten-nek 1829. május 2.

[f] Splényi Ignác báró (1772‒1840) altábornagy, pesti hadosztályparancsnok, O’Naghten báró nagybátyja.

[g] Nézsa, Nógrád vármegyei község.

[h] Gyurcsányi Gábor (1790–1855) Nógrád vármegye második (1818–1828), majd első alispánja (1828–1832), királyi tanácsos. Később a Királyi tábla (1832–1840), majd a Hétszemélyes tábla ülnöke.

[i] Reviczky Ádám gróf (1786‒1861) magyar udvari alkancellár (1826‒1828), majd főkancellár (1828‒1836)

[j] Felsőbüki Nagy Benedek Széchenyi Istvánnak, 1830. április 10. MTA KIK Kt K 207/53.

Ajánlott hivatkozás:

Széchenyi István Felsőbüki Nagy Benedeknek, Pest, 1830. március 31. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit

PDF Generálása