Tekéntetes Karok és Rendek! A Tekéntetes Karoknak és Rendeknek folyó esztendei Böjt elö Hava’ 20ról hozzám küldött levelét kezemhez vévén, nem akarom elmulatni mind azon dicséretes kifejezésekért, melyekkel а Теk:1 Karok és Rendek engemet érdekelni méltoztattak, alázatos köszönetemet meg tenni: – adja Isten, hogy eröm és tehetségem annyi mindég légyen, hogy a Tekéntetes Karok és […]
Tekéntetes Karok és Rendek!
A Tekéntetes Karoknak és Rendeknek folyó esztendei Böjt elö Hava’ 20ról hozzám küldött levelét kezemhez vévén, nem akarom elmulatni mind azon dicséretes kifejezésekért, melyekkel а Теk:1 Karok és Rendek engemet érdekelni méltoztattak, alázatos köszönetemet meg tenni: – adja Isten, hogy eröm és tehetségem annyi mindég légyen, hogy a Tekéntetes Karok és Rendek abbéli bennem helyheztetett bizodalmának, hogy Hazám javáért mindég lángal égni fogok, elégségesen meg felelhessek.
Én is azt tartom, hogy a Nemzetiségnek feljebb emelésére semmi hathatósabban nem szólgálhat, mint a Nemzeti nyelv ki pallérozása; semmi sem fejti ki pedig a nemzeti nyelvnek lelkét ugy annyira, mint a’ közönséges helyeken elö forduló szinjátékok.
’S ámbár nagyon szomoru az, hogy olly nagy Hazánkban csak Miskolczon áll olly Intézet,a a’ mely e’ nagy Czélnak meg felellen, azért belsö képen még is örül a’ szivem, hogy valahol már a’ kezdet meg vagyon; – tudom én azt, hogy a’ Теk:1 Karok és Rendek velem abban egyet értenek, hogy „a becsületes ember, és a becsületes Hazafi elfelejtkezvén magáról, és azon időről, a’ melyben ő él, csak a’ jövendőre veti magvait, ’s ülteti plántáit.”
’S azért, akár mitsoda Kiss lábon fog is állani Miskólczon a’ Magyar Szinjáték, ’s akármely Kicsinek lesznek is annak resultatumai2 eleintén, még is lesz talán annak valaha nagyobb haszna, mint azt most hinni lehetne, ’s meg marad a’ Теk.1 Karoknak és Rendeknek azon nagy érdemek, hogy illy jóltévö Intézetnek kezdetét meg állapitották.
De ha a’ Músákra nézve is ezen Intézetnek most ’s idővel semmi haszna sem lenne is, – jóltévö ereje más tárgyakra nézve még is megmaradna, — Mert azon áldozatok, melyek a’ Hazáért, ’s a’ Nemzetért tevődnek, akármely csekélyek, és titokban áldoztattak legyenek is, azért még is soha elnem veszhetnek: — Ugy mint az a vér, mely a’ Szabadságért folyt, soha el nem vész, hanem az egész emberiség hasznára valaha legédessebb gyümölcsöket hoz.
Katonai életemet elhagyván,b nem kételkedem, hogy rövid idő alatt, a’ mennyire foglalatosságaim azt meg engedni fogják, szerencsém lész a’ Теk.1 Karokot, és Rendeket személyesen meg látogatni,c és mind azon szives hajlandóságokot, melyeket bizonyoson senki olly becsben tartani nem tud, mint én, meg köszönni, tisztelettel maradván
A Tekéntetes Karoknak és Rendeknek
Posonban Majus 1ső napján 1827.
alázatos szolgája
1 Tekéntetes
2 Latin: eredmény
3 Gróf
4 Csak az aláírás saját kezű.
a Miskolcon az 1810-es években döntöttek arról, hogy kőszínházat építenek, az ünnepélyes alapkőletételre 1819-ben került sor, majd 1823. augusztus 24-én nyitották meg a színházat. Széchenyi fenti levelében üdvözölte a színház felépítését, és 300 forinttal támogatta a színházat. SzIN 3. 456. A miskolci színház történetéről bővebben: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. Miskolc, 2006. 51‒59.
b 1826. februárban lépett ki a katonai szolgálatból.
c Naplójából, és következő leveleinek keltezési adataiból nem derül ki, hogy tett-e látogatást Miskolcon.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Borsod vármegyének, Pozsony, 1827. május 1. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit