Méltóságos Püspök és Cs. Kir.[1] Udvari Tanátsos Nékem kegyes és különössen tisztelt Uram[a] Istenben boldogult Édes Atyámnak szándéka vala Bakkon[b] ahol már régenten Plébánia volt, ujjra Lelki Pásztort fundálni,[2] de a szomoru halál Eötet ezen akarattyának végre hajtása elött tölünk el ragadta. – Minthogy pedig Kegyes Anyám a majorátusokat a Fiai között fel osztotta nékem […]
Méltóságos Püspök és Cs. Kir.[1] Udvari Tanátsos
Nékem kegyes és különössen tisztelt Uram[a]
Istenben boldogult Édes Atyámnak szándéka vala Bakkon[b] ahol már régenten Plébánia volt, ujjra Lelki Pásztort fundálni,[2] de a szomoru halál Eötet ezen akarattyának végre hajtása elött tölünk el ragadta. – Minthogy pedig Kegyes Anyám a majorátusokat a Fiai között fel osztotta nékem a sors Pölöskei majoratust, melyhez Bakk is tartozandó, a kezemre juttatta. — Igy tehát Elfelejthetetlen Édes Atyám kivánságát én is szentül akarom teljesiteni, de mivel ugyan Annak végsö akaratya vala, hogy az oda helyheztetendö Plébánosnak lelki vigasztalásából ne tsak egyedül a Baki, hanem a Tüttösi Jobbágyi is, kik az emlétett Majoratusnak is szinte egy részét teszik, részesülhessenek: kivánnám tehát, hogy ezen dolog oly módon intéztetne el hogy ezen utolsó Helység az elsöhöz mint Filiális kaptsoltatna Bakki keresztényi hivek valami 550 a Tüttösiek 250 Lélekböl állanak, igy öszvössen derék egy Plébániát fognak tenni. Ezen oda kaptsolás által a fundálandó Plébánia nyerni fog, mert két helység tsak ugyan több Munkákat és adózásokat tehet, mintsem egy, de a mostani Plébániaknak vesztesége sem lesz éreszhetö, mert a Csatári még akkor is négy helységböl és valami 1700 Lélekböl állana. Tárnoki pedig 1200 Lakosokat nyoltz helységgel tartana meg, azonban leg többet nyernének a kérdésben lévö két helységek hivei, mert most mintegyik az Anyatol 1 ½ órányi meszszeségre vagyon akkor pedig Tüttösiek már fél órányira Lelki vigasztalást nyerhetnének. — A Csatári Plébános a mint hallatik, Sárhidát is mely Bakkal együtt a Valitzka vizén tul esik szivessen az ujj Plébániához engedné, de mivel azon helység nem az én birtokomhoz való azon dologban nem ereszkedem.
Hanem úgy látszatik még is, hogy Bakk és Tüttösnek egyesülése[3] miatt valamellyes ámbátor nem nagy akadály fogja magát elöl adni, t. i.[4] hogy az elsö helység a Veszprémi a második pedig a Szombathelyi megyéhez tartozik: azonban tellyes reménységem vagyon az eránt, hogy ezen dolgot Méltóságod nagy böltsessége szerint Somogyi Eö Excellentiajával,[c] minden részeknek tellyes bé elégedésével fogja végezni, és ugyan azon okbul Ehhez tellyessen hasonló egy Irást botsáttottam mái nap Szombathelyre is.[d] — Mennél elöbb pedig Méltóságtok ezen kérdést el végeznék annál jobban szeretném, mert boldog emlékezetü Kegyes Atyámnak utólsó ki nyilatkoztatott akarattyát annál elöbb tellyesithetném.
Ezzel betses és kegyes válaszát[e] Nagy Méltóságodnak alázatossan ki kérvén (melly Martius végéig az én nevem alatt Bétsbe utasitandó volna kesöbb pedig, mivel az én hol letem, mint Katonáé nem mindenkor lehet Méltóságod elött esméretes, leg bátorságosabb lészen a Leveleket két boriték alatt Liebenberg János Directoromhoz utasitani, ki mind a hollétemet mindeg tudni fogja, mind pedig azon esetre, hogy ha a Sors engemet Kedves Hazámból kivinne annál a szükséges intézeteket meg hagyom, hogy azon esetre is ezen dolog halladék nélkül folytathasson) boldogult Édes Atyámat pedig Méltóságodnak ájtatos emlékezetebe,3 magamat pedig Kegyes Jóvoltába ajánlván allandó nagy tisztelettel maradok Nagy Méltóságodnak alázatos Szolgája Gróf Széchényi István m. p.[5]
Bétsben 22dik Febr 1821. Gf. Széchényi István m. p.5
[1] Császári Királyi
[2] Latin: alapítani.
[3] Javított szó.
[4] tudni illik
[5] manu propria, latin: saját kezűleg.
[a] Kurbélyi György (1755–1821) veszprémi megyéspüspök (1809–1821).
[b] Széchényi Ferenc gróf gondosan ügyelt arra, hogy az uradalomra a baki templom miatt hallgatagon patronatusi kötelezettség ne háramoljék. A midőn 1820 tavaszán Pirity György csatári plébános tűzifát és rétet kért az uradalomtól, a gróf 50 forint segélyt adott a plébánosnak. Arra, hogy Bakon templomot építsenek és plébániát létesítsenek Komáromy József plébános 1818. november 15-i levelével tette meg az első lépést. Széchényi vallásos lelke ez ügyet kedvezően fogadta. Az új templom alapkövét 1822. május 6-án tették le és 1824. március 2-ra készült el, 14258 forintba került. Fenntartásáról az özvegy grófné 1824. január 13-án 5600 forint alapítványt tett le, illetőleg ezen összeg 5 %-ának a mondott célra való fordítására kötelezte a pölöskei uradalom mindenkori tulajdonosát, Széchényi István gróf az alapítólevélre a következőket írta: Tisztelt jó anyámnak fenn kitétetett rendelését elfogadom köszönettel, és azt mindenképpen tökéletesen teljesíteni fogon, mellyre magamat, vagy utánam következő pölöskei uradalomnak birtokosait kötelezem. Bécsben, január 13-dik napján 1824.
[c] Somogyi Lipót (1748–1822) szombathelyi püspök, egyházi író, valóságos belső titkos tanácsos.
[d] Lásd a Somogyi Lipótnak írt levelet!
[e] Kurbélyi püspök 1821. április 28-án írt válaszát közli: Cselenkó 2010. 17–18.