Pest Marz 3ikán 1837 Barátom Az idén csak 3000 fr.[1] pengöt kaptam házi tartásomra, t. i. Januari holnapra. Februara még nem. Mi ennek oka? Illyesekben ez elött igen pontosak valánk. Ha kifogyott a pénz, akkor kell szerezni. Küldjön ezért 3000 – minél elöbb – és a Martiusra szolgálló 3000et leg késöbb Aprilnek elsö napjaiban. Tán […]
Pest
Marz 3ikán 1837
Barátom
Az idén csak 3000 fr.[1] pengöt kaptam házi tartásomra, t. i. Januari holnapra. Februara még nem. Mi ennek oka? Illyesekben ez elött igen pontosak valánk. Ha kifogyott a pénz, akkor kell szerezni. Küldjön ezért 3000 – minél elöbb – és a Martiusra szolgálló 3000et leg késöbb Aprilnek elsö napjaiban. Tán csak nem vitte el Shubri?[a]
Marz 7ikén
Nitzky Sándor[b] – ki perei miatt itt van – tegnap illyest mondott “Meg vagyunk rontva a selyem dolgában is a kormány által. Lunkányi desperatus!”[c] – Én ‘Ugyan mi történt?’ Nitzky “Monopoliumot tesz ebben is a kormány, bizonyos áron oda kell adni a Coconokat[d] &
Már mi van ebben? Tudtomra, Licitálja a kormány selyem filanda épitményeit, erömüveit – nehány eperfáit & ‘s egy Minimumot határoz, mellyért az Arendás[e] tartozik a Contribuensnek[f] megvásárlani Gálitájit.[g] Ha azonban valaki más többet ád a gáletákért – szabadon annak adhatja. Taval Hoffmann[h] birta mind ezeket, ‘s a minimum ha jól emlékezem 24 xr.[2] pengő volt. – Fehér Templomban banáti határ örizetben azonban több lelkes kereskedő 50 usque 60 xr.2 pengöt adott egy egy font galétájáért; ‘s következése az lön, hogy Hoffmann kimaradt. – Ha az uj rendeletek csak ezek – akkor nem látok benne semmi rosszat. – Tegye magát mind ezeknek tudomásába. A Selyem tenyészités egyébiránt divatta kezd jöni. Bizonyos vagyok sok fát fogunk eladatni. E körül hát “Gondolkozzék” egy kissé.
Reichenbach[i] vett e fát? Ha nem, nem igen kellene sürgetni, – ‘s kivált “fél[3] árú fákkal nem. Illy kedvezéssel inkább, hazai telepvény iránt viseltessünk.
Gyapjunkat ha eladhatja, tegye de nem Ratificatiom nélkül3 mert tán én eladom addig is – ‘s igy colisioba jönnénk.
Széchenyi
[1] forint
[2] krajcár
[3] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[a] Sobri Jóska (sz. Pap József, 1809–1837) dunántúli betyár. 1835-ben Vas, Győr, Zala és Veszprém vármegyékben működött. Gazdag számadó juhászokat, kereskedőket fosztogatott. A katonaság elől Somogy vármegyébe menekült, ahol elfogatása előtt megölte magát.
[b] Niczky Sándor (1806 k. –1862) Sopron vármegye jegyzője, később alispánja.
[c] Latin: reményveszett.
[d] Francia: selyemgubó.
[e] Latin: bérlő.
[f] Latin: adófizető.
[g] Galéta, elavult magyar szó a selyemgubóra.
[h] Hoffmann és fiai bécsi kereskedőház.
[i] Karl Ludwig von Reichenbach báró (1788–1869) német vegyész, földbirtokos és nagyiparos, több kohó és iparvállalat tulajdonosa, vegyipari üzeme a csehországi Blanskoban működött, 1839-től a Bécs melletti Reisenbergben (Cobenzl) élt, ahol selyemtenyésztéssel és a természettudományokkal foglalkozott.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Lunkányi Jánosnak, Pest, 1837. március 3. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.