Julius 27 1842 Czenk Barátom, ma akartam indulni Pestnek, de éppen nem megyek, a menyekzö elött,[a] mert Feleségem nehány nap óta rosszabbul van.[b] ‒ Kérem tehát, mondja annak[1] ki tán rám vár, hogy August 10ike elött semmi esetre nem fogok Pestre érkezni. ‒ Teleki Jósef[c] irt,[d] “tartanám meg az Akademia Nagy1 ülését most, vagy hagynám, […]
Julius 27 1842 Czenk
Barátom, ma akartam indulni Pestnek, de éppen nem megyek, a menyekzö elött,[a] mert Feleségem nehány nap óta rosszabbul van.[b] ‒ Kérem tehát, mondja annak[1] ki tán rám vár, hogy August 10ike elött semmi esetre nem fogok Pestre érkezni. ‒
Teleki Jósef[c] irt,[d] “tartanám meg az Akademia Nagy1 ülését most, vagy hagynám, Novemberre.[e] Én minden esetre most leg alább[2] nem tartom. Közölje ezt az illetökkel; Telekinek irni fogok.[f]
Tressinsky Ferencz[g] ismét lámentál, hogy nem fizet az Akademia, jóllehet 8000 fr.[3] pengövel tartozik.[h] Kérem – szolljon Bertha,[i] Helmeczy[j] és Schedellel[k] …[4] man muß Rath schaffen. —
Szeder Egyleti[l] nagy gyülésünk tegnap elött volt. Jó ment végbe.[m] ‒ Én kellemetlenül vagyok, félig betegfelvigyázó, félig Vendégfogadós.
Alig dolgozhatok a Garaton.[n]
Irjon. Mikép van a Város, a hid, meg a Gözmalom.‒
28ikán
Feleségem veszélyben nincsen, de …4 még is félek — sokat és sokáig fog nyavalgani. …4 mi: kis ráadás, ugy is eléggé complicált, létemre bizony néha erös probára teszi vállaim erejét. ‒
Isten áldja
Széchényi Ist.[5]
Köszöntse nevemben …4 Heinrich Bácsit,[o] – – A. Clarkot[p] & &
Schreiben Sie mir per Apices[q] ..4 einige Haupt Begebenheiten.
Valhallával[r] mikép vagyunk? August 20ikan le teszik e a hid kövét & & ? —[s]
[1] Utólag beszúrva.
[2] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[3] forint
[4] Széchenyi pontozása.
[5] István
[a] Széchenyi nevelt lánya, Zichy Karolina grófnő (1820–1906) 1842. augusztus 8-án ment feleségül Festetics Dénes grófhoz (1813–1891).
[b] Széchenyi feleségének ezekben a napokban szívproblémái voltak. SzIN 5. 615.
[c] Teleki József gróf (1790‒1855) az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Tudós Társaság első elnöke 1830-tól haláláig, 1842 és 1848 között Erdély kormányzója.
[d] Teleki József Széchenyi Istvánnak, Buda, 1842. július 18. DM Lsz. 28-17.593.1. Közli: Czinege 2024b 127.
[e] A Társaság nagygyűlését 1842. november 21. és 28. között tartották, az utolsó nap kivételével végig Széchenyi elnökölt. MTA KIK Kt K 1357. Az igazgatótanács ülését november 24-én és december 12-én tartották, ahol szintén Széchenyi elnökölt. MTA KIK Kt K 1305–1306.
[f] Széchenyi 1842. július 26-i levelét lásd fentebb.
[g] Tressinszky (Tröscher) Ferenc (1794/1795‒1882). 1822 és 1831 között fogalmazó, 1831-től 1838-ig titkár a helytartótanácsnál. (Ember 1940, 207, 211.) 1831-től 1869-ig az egyetemi nyomda igazgatója.
[h] Tressinszky Ferenc több levélben igyekezett elérni, hogy a Társaság a felhalmozott tartozását igyekezzen legalább részletekben mielőbb rendezni. Erről bővebben: Gere 2019. 19–20.
[i] Bertha Sándor (1796‒1877) ügyvéd, több vármegyék táblabírája. Az 1825–27. évi és 1830. évi országgyűlésről kéziratos tudósításokat készített, az 1832–36. évi országgyűlésen a kerületi naplót szerkesztette egy ideig. Széchenyi közeli munkatársa, 1831-től hat évig Cenken élt a gróf házában. Részt vett Fáy Andrással a takarékpénztár-mozgalomban, az Első Hazai Takarékpénztár választmányi tagja, a Magyar Gazdasági Egyesület jegyzője, a Pesti Lovaregylet első titkára, 1845-től a Királyi Kúrián a szegények és adózók ügyvédje. 1839-től a Tudós Társaság levelező tagja, 1853-ig a testület ügyvédje, majd pénztári ellenőre (1853–1869).
[j] Helmeczy Mihály (szül. Bierbrauer, 1788‒1852) író, haláláig a Tudós Társaság pénztárnoka, a Kisfaludy Társaság tagja, a Jelenkor című politikai lap kiadója.
[k] Toldy (Schedel) Ferenc (1805‒1875) irodalomtörténész, 1831–1835 a Magyar Tudós Társaság segédjegyzője és levéltárnoka, 1835 és 1861 között a Magyar Tudós Társaság, majd Akadémia titoknoka. A Kisfaludy Társaság igazgatója és másodelnöke (1841–1861). Vezetéknevét 1847-ben változtatta meg hivatalosan.
[l] A Sopron-Vasi Szeder Egyletet 1841 júniusában alapították Sopron és Vas vármegyei birtokosok, elnöke Széchenyi István lett. Bővebben: Takáts 2011.
[m] Vagyis 1842. július 25-én, naplójában hasonlóképpen számol be. SzIN 5. 615.
[n] Széchenyi műve, amely 1842-ben jelent meg.
[o] Heinrich Nepomuk János nyugalmazott császári-királyi huszárkapitány, 1825-ben egyike volt az első lovagló intézet alapítóinak, Széchenyi budai ingatlanainak gondnoka.
[p] Adam Clark (1811‒1866) skót mérnök, az ő vezetésével folyt a Lánchíd építése, a budai Váralagút tervezője. 1834-ben a Hunter & English gépgyárban gépépítő mérnökként dolgozott, itt ismerkedett meg Széchenyivel. Széchenyi őt bízta meg az al-dunai munkákhoz megrendelt gépek felállításával és irányításával, a Vidra kotrógép üzembehelyezése után visszament Angliába, és csak 1839-ben tért vissza, amikor elkezdődtek a híd munkálatai.
[q] Latin: nagyjából.
[r] Széchenyi a haza kiválóságainak díszes temetőt tervezett létesíteni, amelyet Valhallának nevezett, és ennek apropóján kezdte el írni Üdvlelde című művét. A temető létesítése végett többször tárgyalt Öffner Ferenc budai polgármesterrel. SZIN 5. 601–613.
[s] A Lánchíd alapkőletételére 1842. augusztus 20-án került sor.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Tasner Antalnak, Cenk, 1842. július 27. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.