Tasner Antal

Novemb. 17 1857[1]

Barátom, Kiss[a] jegyzékébül látom, hogy példáúl a Budapesti Hirlap^[b] 20 forintért adatik ki 1858^ra is. – De mint én gondolom “in loco!”[c] Nem de? Ha mindennap jár (mit szinte nem tudok) akkor 6 fl.[2] 15 x.[3] kell a 20 forinthoz csatolni?? Let mi[4] know, if I am right?

Az irók közt^[d] nem találom képét e következőknek: Dessewffy, Joseph[e] és Emil,[f] Beszédes,[g] Helmeczy,[h] – Theisz,[i] Kulcsár,[j] Kulcsár,^[5] Besze![k] – Dobrentei,[l] Horvath Endre,[m] Verseghy[n] Paris Papai[o]

Mind arra is kell prenumerálni,[p] mi Erdélyben sajtoltatik^[6] magyarul! —

18^ikan

Hát mit vagy inkább mily mélyet^[7] mond O! polzer[q] discant[r] szavával?

19^ikén

Mikor Ön Valami bizonyost⁶ tud “Sina”[s] legközelebbi Ubicatioirul,[t] közölje ezt Velem. –

Bélának Baró Eötvös J.[u] ezt mondá: “hallom az Atyád némi kéziratit Török J^nak[v] adta át …^[8]” süsse főzze és tálalja ki kénye-kedve szerint & & – És ebben E.^u nagy veszélyt lát. És némi tekintetben tán igaza lehet – – – Én Török lelkületében tökéletesen bizok, de mind a mellett ~ leg jobb szándékkal ollyanokat kenhetne rám – – mik engem nagyon szúrhatnának &

Én azomban Törököt nem akarom csorbitni, ha a “Mosléknak”[w] valami hasznát vehetné …^e sőt tőbbet akarok tenni: t. i.[9] – Igen izletes falatokat fogok a Moslékhoz csatolni – – – mert csak most[10] látom tisztán, mit kellett volna 10, 20, 30 év előtt irnom – és ezt most tehetem, tán igen nagy haszonnal, és minden esetre, igen igen nagy érdeket gerjesztve⁶ – mert senki nem tudhatja bizonyosan felfogni – – az anachronismust — — Ennek magátul értetődik titokban kell maradni – –

Hogy volna – ha T.[11] jó csomót elkészitett kőzlésre, felkűldené az egészet, …⁸ vagy jönne maga fel nehány napra, — az Egészet jövöre kifecsegendő, – mert igen érzem, hogy az én’ irói & forrásom éppen nem apad – – Még egész könyvtárt tudnék kiállitni, – – és nem volna Moslék. —

Pensez-y un peu![x]

Nem tudom T.¹¹ közel áll e, hátra maradt iratim közléséig?⁶ Azt sem tudom, milly formában fogja közölni! —

Ezt tudnom kellene! Ha T.¹¹ fel akar jönni – adjon neki 50 fl.² – itt¹⁰ majd én csatlok nehány forintot hozzá kára nem lesz.^[12] – Ha “nincs, vegyen számára (aber nur zu leihen das “Schenken” kann ich[13] dann en cas que[y] bewerkstelligen. Ha azomban van,[14] mivel kirekesztheti a hideget, hiaba¹⁴ ne költsön egy garast is! —) Bundát fő,^[15] láb és kéz¹² meleg tartót &. E sorokat szakitsa el. —

A Religio^[z] nevemet így irja (a boritékon) Szécsenyi.⁶ A magyar Sajto^[aa] pedig Széchény! – De hagyján. —

very faithfully

Széchenyi Ist[16]

---

[1] Széchenyi aláhúzása hullámos vonallal.

[2] florins

[3] krajcár

[4] me helyett

[5] Széchenyi szóismétlése.

[6] Javított szó.

[7] Utólag betoldva.

[8] Széchenyi pontozása.

[9] tudni illik

[10] Széchenyi aláhúzása két vonallal.

[11] Török

[12] Utólag beszúrva.

[13] Törölve két betű.

[14] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.

[15] Törölve egy szó.

[16] István

---

[a] Kiss Márton (†1860) 1842-től Széchenyi írnoka.

[b] A Budapesti Hirlap 1853-tól jelent meg a magyar kormány hivatalos közlönyeként Szilágyi Ferenc szerkesztésében.

[c] Latin: helyben.

[d] A Magyar irók képcsarnoka című tablóra utal, amelyen a magyar irodalmi élet jeles alakjainak portréja látható.

[e] Dessewffy József gróf (1771‒1843) író, a Tudós Társaság igazgatótanácsának tagja, és tiszteleti tagja.

[f] Dessewffy Emil gróf (1814‒1866) konzervatív politikus és publicista, a Tudós Társaság tiszteleti tagja, 1855-től haláláig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

[g] Beszédes József (1787‒1852) mérnök, műszaki író, Széchenyi kísérője első al-dunai hajóútján.

[h] Helmeczy Mihály (szül. Bierbrauer, 1788‒1852) író, haláláig a Tudós Társaság pénztárnoka, a Kisfaludy Társaság tagja, a Jelenkor című politikai lap kiadója.

[i] Thaisz András (Endre) (1789–1840) költő, műfordító, a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője (1811–1827), a Sas című irodalmi, tudományos és kritikai folyóirat alapító szerkesztője. 1831-től a Magyar Tudós Társaság levelező tagja.

[j] Kultsár István (1760–1828) író, szerkesztő, színigazgató. A Festetics és Viczay családoknál volt nevelő. 1806-ban Pestre költözött, ahol elindította a Hazai Tudósítások (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások) című lapot, amelyet haláláig szerkesztett.

[k] Besze János (1811–1892) ügyvéd, író, liberális politikus, a Törvényhatósági Tudósítások, 1841-től a Pesti Hirlap esztergomi levelezője. Közéleti pályája Esztergom vármegyéhez kötődött. Az első népképviseleti országgyűlésen Esztergom képviselője. 1848–49-ben nemzetőr őrnagy, 1849 júliusában Fejér vármegyébe nevezték ki kormánybiztosnak. 1850-ben 10 évi várfogságra ítélték, 1857-ben szabadult. A kiegyezés után a Pénzügyi Törvényszék elnöke.

[l] Döbrentei Gábor (1785‒1851) költő, a Tudós Társaság titoknoka (1831‒1835), színházigazgató (1833‒1835), tartományi albiztos, majd 1841-től főbiztos.

[m] Pázmándi Horváth Endre (1778–1839) római katolikus plébános, költő, 1830-tól a Magyar Tudós Társaság rendes tagja. Végrendeletében 677 kötetből álló könyvtárát a Társaságra hagyta.

[n] Verseghy Ferenc (1757–1822) író, esztéta, műfordító, a jakobinus mozgalom résztvevője.

[o] Pápai Páriz Ferenc (1649–1716) író, orvos, tanár a nagyenyedi kollégiumban.

[p] Latin: előfizetni.

[q] Johann von Oppolzer (1808–1871) bécsi orvos és egyetemi tanár.

[r] Latin: magashangú.

[s] Sina György báró (1783‒1856) bankár, diplomata. Széchenyi vállalkozásainak egyik anyagi támogatója.

[t] Latin: fellelhetőségeiről.

[u] Eötvös József báró (1813‒1871) centralista politikus, író, vallás- és közoktatásügyi miniszter a Batthyány- és Andrássy-kormány idején, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1866‒1871).

[v] Török János (1807–1874) publicista, 1830-tól az Esterházy család kismartoni birtokának gazdasági tisztviselője. 1843-től a Magyar Gazdasági Egyesület titkára. A Magyar Gazda (1841–1848), a Pest Napló (1853–1855), Magyar Hirnök (1855–1856), Pesti Hirnök (1860–1866) szerkesztője. Széchenyi több művének kiadója.

[w] Széchenyi „mosléknak” nevezte különböző iratainak rendezetlen összességét, amelyek pesti lakásában maradtak, és Tasner Antalt kérte, hogy küldje őket Döblingbe.   

[x] Francia: Gondoljon bele egy kicsit!

[y] Francia: arra az esetre ha.

[z] A Religio 1841-től megjelenő egyházi hetilap Danielik János, majd Zalka János szerkesztésében.

[aa] A Magyar Sajtó 1855-től jelent meg Török János szerkesztésében. (Török eredetileg a Kelet Népe címet akarta adni az induló lapnak.)

Ajánlott hivatkozás:

Széchenyi István Tasner Antalnak, Döbling, 1857. november 17. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.