Köszöni októberi levelét és sajnálja, hogy személyes találkozóra nem kerülhetett sor. Panaszkodik, hogy a kormányzat nem támogatja különböző erőfeszítéseit. Kéri, hogy küldje el neki is Metternichnek szánt jelentését konstantinápolyi utazásáról, hiszen őt a Bécs és Konstantinápoly közötti dunai kapcsolat kérdése mindennél jobban foglalkoztatja. Már maga is több jelentést és memorandumot küldött e témában, ám az udvarban ezeket nem olvassák el, köszönhetően annak, hogy reformer hírében áll, s hogy nem hajlandó elvtelenül és szolgai módon rábólintani mindenre. Nem akarja politikai vitákba belerángatni a Lordot, ám úgy véli, hogy ha magyar lenne, ő is radikális reformokat követelne. Az Anglia és Ausztria között fennálló kapcsolatokat a Duna teljesen hajózhatóvá tétele szolgálná a legjobban, s különböző Bécsbe küldött memorandumaival ezen fáradozik ő maga is, ám nem hallgatják meg, annak ellenére sem, hogy őt nem a személyes érvényesülés vágya hajtja, továbbá nem irreális dolgokat javasol, hanem alapos helyismerettel rendelkezik a vonatkozó területeken. A kormányzatnak a pesti híd kérdésében is majdnem sikerült meggátolnia a legfontosabb vívmányok megvalósítását. Reméli, legközelebb személyes találkozásukra is sor kerül.
Pesth
le 20 Octob. 1840
Londonderry[a]
My Lord
La lettre que Vous avez eu[1] l’amabilité de m’écrire en date N — Octob.[b] me fait un trēs grand plaisir, – et me console tant soit peu[2] de ce que je n’ai plus eu le plaisir de Vous voir ā Pest[3] comme je me le suis proposé.[c] Prenez[4] en mes plus sincères remerciements.[5] Vous êtes bien indulgent, de ne[6] voir que le beau côté de tout ce que nous avons mise en train en Hongrie — ; Il est vrai que nous avons eu beaucoup de1 difficultés à1 Vaincre, — et que nous n’avons pas été[7] – dans une quantité de nos entreprises[8] trop encouragés1 par4 notre7 Gouvernement. – Vous me promettez de me faire savoir le resultat de tout4 7 Votre voyage jusqu’ā Constantinople, et de m’envoyer une copie du rapport que Vous vous proposez de faire au Prince Metternich.[d] Il n’y a certainement rien qui8 m’intéresserait7 plus, et je Vous en remercie6 d’avance;4 –6 car je veux faire tout ce qui est en mon pouvoir, de rendre la communication entre Vienne et Constantinople de plus en plus facile et agréable. J’ai fait plusieurs rapports et j’ai7 écrit1 6 un long mémoire pour mettre sous les6 yeux du Gouvernement, tout ce qu’il1 faudrait faire,6 afin de7 rendre le Danube la voie favorite6 pour l’orient. On ne[9] m’a1 6 pas7 écouté, – et on n’a pas lu mes rapports.[e] Et savez Vous pourquoi? Parce que ā commencer du Prince Metternich on est prévenu1 contre moi et on se méfie1 de mes vues?[f] Et en savez vous les raisons? Je vous6 les dirai!1 Parce que “Je suis pour la reforme totale9 des abus invêtérés de la Hongrie, – et parce que je ne dis1 pas surtout ce qu’on devise a Vienne, un6 servile7 “Oui” mais j’ose — quoique toujours9 avec la plus grande modestie — de faire de tems á autres une remontrance!1 Je ne veux pas m’embarquer My Lord, dans des Discussions politiques1 chacun ā ses vues, je veux les respecter7 — mais cependant j’ose[10] affirmer9 que c’est presque impossible d’avoir le sens commun ou d’etre un honête1 homme “Si on n’est pas un reformer de coeur et et d’ame9 en Hongrie !” Et si Vous6 connaissiez7 toutes les injustices invétérées1 de6 la7 Constitution feudale de la Hongrie, je6 suis7 sûr1 que Vous seriez aussi7 pour les reformes radicales en Hongrie si Vous étiez Hongrois,1 comme c’est fort probable que je serais1 de Votre partie, si le Grand Dieu dans sa misericorde avait voulu, que je6 10 fusse9 anglais —10 ce qui ne9 m’aurait pas6 impatienté7 du tout9 je Vous en donne ma parole d’honneur! — Il me semble que6 pas seulement l’interet, mais aussi le goût unissant l’Autriche1 à l’Angleterre;1 2 tâchons1 donc7 que ces deux pays, — quoique assez éloignés l’un de l’autre, viennent de jour au jour plus en contact.1 — Pour obtenir ce but il faut avant tout améliorer la navigation du Danube par tous les moyens. — Je sais ce qu’il faut faire mieux que personne, – car j’ai voué la plus belle partie de má vie6 à1 cette besogne, et je n’ai pas seulement êtê, mais j’ai vécu sur les lieux en question. — Mais on ne m’écoute seulement pas — et je ne veux pas récourir à la presse, car j’ai peur[11] d’une trop grande7 publicité dans une affaire de cette nature, – et je sais d’apres un proverbe hongrois5 que l’on n’attrape guère quelques chose, si l’on chasse avec un tambour. — Vous êtes bien avec notre Gouvernement – – on a de la confiance en Vous, — ne me compromettez pas, mais si Vous pouvez faire, que l’on m’écoute, que l’on m’écoute avec patience (et je serais même tenté1 de suivre l’exemple de Thémistocle,1[g] et d’accorder que l’on me batte1 pourvu que l’on m’écoute) — je Vous donne ma parole, — et vous connaissez beaucoup de mes défauts1 mais pas celui que je6 sois9 fanfaron —, “dans peu de tems tout1 les cours du Danube présentera1 une differente physionomie,1 — car il9 est impossible que l’on reste sourd1 à1 tous les avantages que je suis sûr1 de pouvoir mettre sous les yeux de notre gouvernement. Je suis un homme très […],[12] et dans un age ou on ne peut guère commencer une nouvelle carriére.8 Ce n’est7 donc ni le désir1 du gain, ni l’ambition10 des places9 qui me travaille, aussi ne8 suis-je9 pas à ranger, dans la classe de faiseurs1 de projets, — car je n’en ai9 jamais fait beaucoup, et tout ce1 que1 j’ai entrepris, sans vouloir me vanter5 —6 a réussi ou est en developpement. — Croiriez vous que le pont de Pest, par lequel6 j’ai établi7 le principe d’un péage1 générale1[13] a été presque enrayé,1 et á plusieurs reprises — par le gouvernement — car encore on n’a pas voulu m’écouter. — C’est par un miracle que la6 chose a été sauvée. — — Ne me compromettez pas je vous prie, — et agréez les sentiments de ma haute considêration.1 J’aurais tout aimé de parler avec Vous7 long et largementsur notre position – – mais enfin c’ela n’a pas été possible; Cela sera donc j’espere9 pour une prochaine fois; et1 en attendant je vous prie10 de recevoir ce petit9 fragment avec bien veillance,9 et de me mettre aux pieds de Mylady, que je salue1 avec6 [14] le plus humble respect. –[15] Ma femme est encore à Vienne et sera très sensible á votre souvenir
Votre très humble serviteur
Le Comte Etienne Széchenyi
Pest, 24 Oct 1840
[1] Ceruzával javított szó.
[2] Törölve egy betű.
[3] Törölve hat szó.
[4] Javított szó.
[5] Utólag betoldva.
[6] Törölve egy szó.
[7] Utólag beszúrva.
[8] Törölve két szó.
[9] Utólag beszúrva ceruzával.
[10] Törölve egy szó ceruzával.
[11] Törölve három szó.
[12] Két nehezen olvasható szó.
[13] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[14] Törölve két szó ceruzával.
[15] Innen ceruzával jegyezve.
[a] Charles William Stewart (1778–1854) Londonderry 3. márkija, Anglia bécsi követe 1814‒1823 között. Széchenyi vele társulva rendezte az 1816. április 17-i első simmeringi lóversenyt.
[b] A levél nem ismert. Széchenyi naplójában is említi, hogy egy nagyon barátságos levelet kapott a márkitól többek között a dunai hajózásról. SzIN 5. 411.
[c] Ezt megelőzően szeptember 30-án Bécsben, október 3-án és 5-én Cenken találkoztak. SzIN 5. 407–408.
[d] Clemens Metternich (1773–1859) osztrák államférfi, 1809 óta Ausztria külügyminisztere és az osztrák politika irányítója. Napóleon legyőzése után herceg lett. 1821 óta Ausztria államkancellárja volt 1848-ig.
[e] Lásd fentebb Al-Duna témakörben József nádorhoz és Metternich kancellárhoz intézett leveleit, beadványait.
[f] Például Metternich 1837-ben memorandumot intézett az Államkonferenciához azzal, hogy a dunai hajózási vállalkozások nem a birodalom érdekeit szolgálják, pusztán nemzeti célból létesültek. Akárcsak Széchenyi más alapítási, a liberalizmust terjesztő intézetek. Oplatka 2005. 268.
[g] Themisztoklész (i. e. 514 k. – i. e. 449) az athéni demokrácia egyik vezető politikusa a görög–perzsa háborúk idején. Themisztoklész egy alkalommal szóváltásba keveredett a spártai hajóhad főparancsnokával, Eurübiadésszel, aki a vita hevében botját emelte rá, válaszként Themisztoklész csak annyit mondott: „Üss csak meg, de hallgass rám.” Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. 1. Budapest, 2001. 232.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Charles William Stewartnak, Pest, 1840. október 24. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.