Igen tisztelt Kedves jó Barátom! Ámbátor annyi foglalatossagim vannak, hogy alig ’s csak bajjal végezhetem mind azt, amit önkényt vevék vállaimra, még sem akarom a’ nap nyugtát is bévárni, minekelötte Januar 19iki becses Soraidra,[a] mellyeket éppen most hoza a lassu posta, nem váloszoltam volna. A Conscriptionalis kiküldöttség[b] még nincs meg hiva, ’s nem is tudatik […]
Igen tisztelt Kedves jó Barátom!
Ámbátor annyi foglalatossagim vannak, hogy alig ’s csak bajjal végezhetem mind azt, amit önkényt vevék vállaimra, még sem akarom a’ nap nyugtát is bévárni, minekelötte Januar 19iki becses Soraidra,[a] mellyeket éppen most hoza a lassu posta, nem váloszoltam volna.
A Conscriptionalis kiküldöttség[b] még nincs meg hiva, ’s nem is tudatik – leg alább én nem tudom – mikor fog a Nádor által össze seregeltetni. Dolgozik azonban ezen tárgyban egy subdeputatio,[1] mellynek tagjai ezek, Almásy Joseph,[c] Marich David,[d] Földváry Ferentz,[e] Bene Joseph,[f] Posawetz,[g] Kukulyevich,[h] Majthényi,[i] Miskoltzy,[j] Hegedüs,[k] Kubinyi,[l] & &
Hogy szinte elvagy a sok havak által temetve, igen elhiszem, mert még itt is, honunk fö városában, ahol annyi a nép, ’s kivált a nagy épület, mellyek a hó fuvatoknak valamennyire ellentállnak — alig juthatunk egy helyrül másikra. Ugy látszik, ”meg bomlik a világ, ’s kár hogy hideg ’s nem inkább meleg által! De a világ állapotja, ’s ha ugy szabad mondanom ”nyavalája: nem ifjúság ’s fórró vér, hanem vénülés ’s marasmus[2] Symptomáit mutatja. Azonban nem tagadhatom, hogy szinte örülnék, ha több hónapokig nem tudnál mozdulni lakhelyedbül, ’s mindég csak feleséged — ámbár ez nem szerentsétlenség – ’s könyveid társaságában töltenéd idödet, és se levél se újság házadhoz nem juthatna; mert igy reméllhetnénk, hogy Te is mint mi többen, jövendöben Pesten telelnél, ’s hazafiui törekedésinket ittléted, tanácsod ’s példád által elösegitenéd.
Hogy számos érdemeidet, ugy mint igazság volna, el nem ismérik sokan, azt nem tagadom; de bámulhatni e ezen? Ki fényével a buta sokaságot sötétbe teszi, ’s századát megelőzi — hogy reméllheti a Köz tapsot?[m] Ő annyiakat sért elsöségei által, hogy végre csak azon kevesek maradnak szivrokonai, kik hasonló lelki felemelkedésre képesek, ’s szivesen itt hadják a por ’s agyag örömeit. ’S mit egyebet mutat az Évrajzok veleje, mint az Elökelöknek ’s igazán Érdemeseknek üldözesit, kiket csak elmultok után tudott becsülni a bárdolatlan sokaság!
’S igy, ha Nádorunk ’s Udvarunk nem kedvel, mert kéméllés nélkül mindég az igazság mellett szóltál, ’s ha országunk sok nagyjai, vagy hogy jobban mondjam ”penészesei nem szeretnek, mert fulánkaiddal öket sokszor a kétségbe eséshez közel vitted — lehet e ennél természetesb? De azon kevesek, ’s érdemesb lelki függetlenek — kik közé magamat is – büszke önérzéssel számlálom – tisztelete ’s szeretete ’s jövendő nemzetségek háladása nem pótolja e ki bőven, amit magasb, – de csak földi magasb – helyrül vesztél? És nem örvendezel e, ’s nem irigylésre méltónak véled e magadat, ha átgondolod ”mennyi jót tettél már hazánknak!
Egyébiránt én igenis nagyra becsüllek, hogy itt valamelly igazság előadása által Téged meg bántani félhetnék. Leveledben azt irod ”Tudod, hogy az Academia felállitása is csak az én Elöladásombul és a Te reá következett nagy hazafiui ajánlásodbul eredett”[3] – és többször szóval is hallottam Töled, hogy Te azon hiedelemben vagy, hogy a Te előadásod birt engem a tett csekély áldozatra. Most se hoznám elő ennek másban létét, mert tudja a Mindenható ”nem hiuság bálványom, ’s tiszta lelkembül azt kivánom csak, hogy hazánk haladjon – ki által, az mindegy —; de soknak ismeretes, ’s egyébaránt napi könyveimbűl is meg bizonyithatnám, hogy már számos esztendök előtt, még mikor se Ország gyűlésrűl, se Circulusrul szó sem volt, mindég érzettem magamban azon vágyot: hazám elösegitése végett, mellyet csak Concentratio által hiszek eszközölhetőnek – tetemes áldozatokat tenni. Több 15 esztendejénél — ha nem csalatkozom — hogy itt Pesten egy álló hidra ’Esztendei jövedelmemet ajánlottam, de akkor szavam éppen nem hallatott. Ország gyülés előtt, jó idővel[4] számosb barátimmal azon tanácskoztunk ’min[5] kellene kezdeni? Pálya futás, Róka vadászat s. a. t. mind ez, Egyesités[6] végett történt – de végre abban egyeztünk meg, hogy semmi által nem emelkedhetik honunk nagyobb méltoságra, mint a Nemzetiség5 nemesb ’s hathatósb kifejlése, – ’s igy az anyai nyelv csinositása által. Eltökéllett szándékom volt tehát, még minek előtte az Ország gyülésre menék — ’Egy magyar tudos társoságot projectumba hozni, ’s ahoz tetemesen áldozni. — ’S azt, Kedves Barátom, akár az Ország gyülésén lettél volna, akár nem, hidd el, minden esetre mozgásba inditottam volna. Meglehet, hogy nem a Circulusban történt volna ajánlásom, ’s tán nem is olly korán; de a Te ’s több mások hathatós és valójában szivreható lelkes elöadási engem ugy anyira elragadta – hogy azon helyet leg jobb ’s leg czélirányosbnak tartottam olly kinyilatkoztatás tételére. Ha azt gondolod felőlem Barátom, hogy én 33 esztendös koromban — mert annyi idös voltam akkor — olly számos hábóruim, utazásim ’s annyi tapasztalásim után, egy ékes beszéd által ugy ragadtathattam volna4 el, hogy 60/E. pengő fort, melly szinte három esztendei tiszta6 jövedelmem, minden meg gondolás nélkül, oda vessek – valóban gyermeki agyvelöt supponált[7] bennem.
Azonban csak sülljen el egyszer ezen Intézet, reméllem hogy erkölcsi Sulyunk – melly valójában honunkban nem felette nagy — jobb ’s nagyobb kifejlödése által, hazánkra nagy Áldást fogunk végre hozni. –
Minden egyébb kis intézeteink, mint Casino, Versenyfutás s. a. t. mind mennek elő — de lassan, ’s ha sebessebben nem forognak, nem az én hibám; mert ami tőlem csak ki tellik, elkövetem, ’s hazánknak valojában hiv szolgája vagyok.
A nagy Deputatio dolgozik szünet nélkül, ’s már bizonyos, hogy jővő őszkor Ország gyűlés lessz, – sokan azt mondják – Pesten.
Ha egéssegem jó volna, bizonyosan elmennék febr. 8iki Sopronyi gyülésre; de ezen hidegben ’s rossz utakban nem fogok mozdulni mig az út ’s idő nem változik. – Pest s Buda, magyar honunk szive, — én ugy hiszem, hogy azt ápolgatnom fő kötelességem! Nem vagyok barátja az excentrica[8] munkálodásoknak; ’s ha hazánk annyiban hátra van, én annak tulajdonitom föképen ”hogy minden vármegye csak magáért ’s magában dolgozik — ’s így a Magyarföld 52 részre eldarabolva egészen elgyengül!
Pesten egyébiránt jol mulatjuk magunkat, ’s mindenben látszik, hogy egy egy lépésnyivel elöre haladunk.
Többek közt egy kis munkát irtam a ’Hitelrül – (Credit) éppen most hagyta el a Sajtót.[n] Leg első alkalommal küldök egy példányt ’s kérlek fogadd nyájas kegyességgel. Sok keserű van benne, – tudom barátim számát nem fogja nagyóbbitni — azonban eltüröm. –
Bánom hogy levelemet továbbra nem terjeszthetem; de az idöbül egészen ki fogytam. Védjen az Isten, ’s könyörgök légy ezután is jó akarom. Sorsod irigylésre méltó, mert
„A Derék nem fél az idök mohától” s. a. t.[o]
Hányszor olvastam ezen Odát mély lelkesedéssel!
Wesselényi gondold beteg, ’s Sibon, Erdélyben van. Esterházy Mihályt[p] ’s Károlyt,[q] Széchenyi Jánost[r] ma várom. Sándor,[s] Zichy Ödön,[t] Andrasy,[u] Somsits Josef,[v] ect. ect. ’s számos mások itt telelnek. Casinoban minden Szombaton van ebéd, ’s mindég 30nál többen vagyunk. Károlyi György ’s István,[w] Batthiányi Gustav[x] Martiusban jönek vissza Parisbul. Most Hidrul ’s Magyar Theatrumrul van szó; — én ugy hiszem: idövel fel állitjuk! –
Zu allem dem braucht man aber Selbstverläugnung!
Feleségedet leg mélyebb tisztelettel köszöntöm, ’s maradok
Igen tisztelt Barátom
hiv szolgád ’s igazi barátod
Széchenyi István
Pest Januar 30ikán 1830
[1] Latin: albizottság.
[2] Latin: sorvadás
[3] Széchenyi aláhúzása szaggatott vonallal.
[4] Utólag beszúrva.
[5] Széchenyi aláhúzása egyenes vonallal.
[6] Széchenyi aláhúzása kettőzött vonallal.
[7] Latin: feltételez
[8] Latin, itt: központ nélküli
[a] Felsőbüki Nagy Pál Széchenyi Istvánnak, 1830. január 19. MTA KIK Kt K 204/85. Közli: Czinege 2024. 312–313.
[b] Összeíró bizottság, az 1827. évi 7. törvénycikk szerint az országos összeírásra és a porták kiigazítására választott kiküldöttség, amelynek tagja volt Széchenyi is. Első ülését 1828. január 21-én tartotta a Károlyi–palotában.
[c] Almásy József (1774–1858) Gömör–Kishont vármegye főispánja (1825–1840)
[d] Marich István Dávid (1779–1866) Fejér vármegye másod- (1806–1813), majd első alispánja (1813–1832). Később Torna (1837–1841), Győr (1841–1845), Veszprém vármegyék (1845–1848) főispánja volt.
[e] Földváry Ferenc (1790–1842) Heves és Külső Szolnok vármegye másod- (1824–1828), majd első alispánja. Később a Királyi Tábla ülnöke (1832–1842).
[f] Bene József (1791–1869) Csongrád vármegye főjegyzője (1825–1836), országgyűlési követe, később főispáni helytartója.
[g] Poszavecz Zsigmond (1795–1868) Szerém vármegye főjegyzője (1825–1835), országgyűlési követe, majd első alispánja.
[h] Kukulyevich Antal (1776–1851) Varasd vármegye másod- (1813–1818), majd első alispánja (1818–1831), 1831-től a Báni Tábla ülnöke.
[i] Majthényi Antal báró (1780–1856) Hont vármegye tábla bírája, első alispánja (1830–1835) és országgyűlési követe, majd Liptó vármegye főispáni helytartója (1839–1848).
[j] Miskoltzy István (1782–1838) királyi kamarás, Bihar vármegye tábla bírája és országgyűlési követe.
[k] Hegedűs Pál (1791–?) Verőce vármegye főjegyzője és országgyűlési követe.
[l] Kubinyi Gáspár (1773–1838) Csanád, majd Liptó vármegye országgyűlési követek, 1830-tól Liptó vármegye első alispánja.
[m] Az 1825-27. évi országgyűlést követően Felsőbüki Nagy Pál kortárs megítélése ellentmondásos volt, egyrészt a jobbágytelkek megadóztatására vonatkozó javaslata miatt, másrészt pedig azért mert két alkalommal próbált hivatalt szerezni.
[n] 1830. január 27-én. SzIN 4. 14.
[o] Részlet Berzsenyi Dániel: Felsőbüki Nagy Pálhoz című költeményéből (1807).
[p] Esterházy Mihály gróf (1794‒1866) Széchenyi volt katonatársa, barátja és „erényszövetségese”.
[q] Esterházy Károly gróf (1799‒1856) Tolna vármegye (1837‒1845), majd Győr vármegye főispánja (1845‒1848).
[r] Széchényi János gróf (1802‒1874) Széchényi Lajos legidősebb fia.
[s] Sándor Móric gróf (1805‒1878) császári királyi kamarás, híres lovas („ördöglovas”), 1835-ben Metternich kancellár lányát vette feleségül.
[t] Zichy Ödön gróf (1811‒1894) műgyűjtő, császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos
[u] Andrássy György
[v] Somssich József (1786 k. ‒1860) huszár főhadnagy, császári és királyi kamarás
[w] Károlyi István (1794‒1863) ügyvéd, író és nyomdatulajdonos.
[x] Batthyány-Strattmann Gusztáv herceg (1803‒1883) Vas vármegye örökös főispánja, Batthyány Kázmér (1807‒1854) bátyja, 1838-ban Angliába költözött, birtokait öccsére bízta.