Junius 10ikén írt becses soraid,[a] mellyek igen igen nagy megnyugtatásomra szolgáltak, nem tudom mikép és hogyan, de csak nehány nappal ezelőtt jöttek kezeimhez.[b] Man hat sie wahrscheinlich angeschnufelt und kam mit dem Zusammrichten nicht geschwind zu recht. Isten neki! Most már történhetik velem akár mi, – és ez keblemnek felette édes – ’s vígan vagy […]
Junius 10ikén írt becses soraid,[a] mellyek igen igen nagy megnyugtatásomra szolgáltak, nem tudom mikép és hogyan, de csak nehány nappal ezelőtt jöttek kezeimhez.[b] Man hat sie wahrscheinlich angeschnufelt und kam mit dem Zusammrichten nicht geschwind zu recht. Isten neki! Most már történhetik velem akár mi, – és ez keblemnek felette édes – ’s vígan vagy legalább „resignátióval” lépek sorsom elibe! Feleségemet, családomat – ha többé nem volnék – olly férfiutul tudom paizsolva, kiben többet birok,[1] mint saját magamban; és ekkép, mintegy: akár milly szinü jövendő fordul is rám!
Vedd őszinte hálámat! S ha gondolod, hogy még az élők közt helyem, légy bizonyos, azon lelki béke, mellyet szívességednek köszönök … sokat fog nyavalám helyre állítására, vagy is inkább „meggyőzésére” használni – és így még éltemnek pályáját is meghosszabbítani!
Egészségem csak nem akar vissza térni! Gyenge, elhitványult vagyok tulságig! és noha néha néha jő ismét egy kis kedvem a munkához, – – bizony csak egy hiábavaló „Herének” játszhatom, bár akarom,[2] bár nem, gyülöletes szerepét! Bár volnék [iga]zi beteg, de ezen mostani létem ‘az akarnék [és] nem birom’ közt – – rám nézve a leg sullyosb!
Reményimet és bátorságomat azonban tökéletesen nem vesztém el még; ‘s miután az orvosok igen biztatnak; ‒ mint látszik ‒ valami Organicus hibám sints, a természetnek hatalma pedig nagy, meg tán helyre állok leg alább annyira, hogy ‘honi erömüvünkben egy nem egészen hasztalan karikaként[3] én is foroghassak.[c] Minden esetre ‒ ha csak rosszabbul nem lennék ismét ‒ August elején le szándékozok Pestre menni,[d] a Hid küldöttségben részt veendö
A Tudos Társaság Gyülése is tán akkor leend.[e] [mirül] ha jó eleve tudositni sziveskednél igen nagy köszönettel volnék irántad.
És most, tisztelt Férfiú, vedd köszönetemet, köszönetünket még egyszer! Köszöntsed nevünkben mélyen tisztelt anyádat és emlékezz meg néha
Hü Barátodrul
Széchenyi István
Czenk Julius 2ikán 1838.
[1] Bizok (bízok) helyett. Nem állapítható meg, hogy így szerepelt-e a kéziraton, vagy félreolvasás történt.
[2] A levél töredékben áll a kutatás rendelkezésére, innen olvasható az eredeti kézirat alapján. Szögletes zárójelben, álló betűkkel szedve szerepelnek a sérülés miatt nem olvasható szövegrészek Iványi közlése alapján kiegészítve.
[3] Javított szó.
[a] Teleki József gróf (1790‒1855) az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Tudós Társaság első elnöke 1830-tól haláláig, 1842 és 1848 között Erdély kormányzója.
[b] A levél nem ismert.
[c] Széchenyi 1838. február közepétől augusztus közepéig panaszkodott máj-, epe- és vesebántalmak miatt, több orvos is kezelte egyidejűleg, akik szigorú diétára és életvitelre fogták. SzIN 5. VI–VII., 157–197.
[d] Augusztus 12-én érkezett Pestre. SzIN 5. 196.
[e] A nagygyűlést augusztus 30. és szeptember 9. között tartották, az igazgatótanács szeptember 5-én és 8-án ülésezett. Utóbbi: MTA KIK Kt K 1303.
Ajánlott hivatkozás:
Széchenyi István Teleki Józsefnek, Cenk, 1838. július 2. S. a. r. és jegyz.: Czinege Szilvia. Közli: Széchenyi István levelezése. Digitális kiadás. Szerk. Czinege Szilvia–Fónagy Zoltán. https://szechenyilevelezes.abtk.hu/ További hivatkozásnál rövidítve: SzIL–Digit.