Angliai tapasztalatai nyomán kezdeményezte Széchenyi István gróf Pesten részvénytársaság alapítását, gőzgéppel működtetett hengermalom építésére. A részvényesek birtokos nemesek és városi polgárok voltak. A magyar gabonaexport nehézségei (magas szállítási költségek, vámrendszer, növekvő konkurencia) ösztönözték arra a birtokosokat, hogy terményüket liszt formájában értékesítsék. A József nádorról elnevezett hengermalom 1839-41 között épült fel a mai Margit híd pesti hídfőjétől délre. A molnárcéh hiába mozgatott meg minden követ a modern konkurens munkájának megakadályozására: a malom 1841-től két hengeren, száraz lisztőrlési módszerrel napi 17 tonna lisztet állított elő – annyit, mint Pest-Buda hagyományos malmai együttesen. 30 lóerős gőzgépe felállításakor a legnagyobb volt az országban. A malom gépműhelye a magyar gépgyártás egyik bölcsője lett.
