Széchenyivel angliai tapasztalatai ismertették fel, hogy Magyarország lóállománya mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben sok kívánnivalót hagy maga után. Az elmaradottság fő okát abban látta, hogy hazájában a lótenyésztés csak az arisztokrácia presztízstevékenysége, míg Angliában nyereséges üzlet. Kulcskérdésnek tekintette a hagyományos nemesi mentalitás megváltoztatását: a lóversenyzéssel a kapitalizmus haszonelvűségét akarta meghonosítani a társadalmi elit körében, ahol még inkább a rendies presztízsszempontok domináltak.
Széchenyi nem a lovas nemzet mítoszára alapozva akart segíteni a lótenyésztés minőségi problémáin. A lóversenyzés meghonosításával a gazdaság élénkítését, a társasélet modernizálását és Pest-Buda fővárosi szerepének elmélyítését is szolgálni akarta. Jó lovas és ügyes fogathajtó volt: sportemberként az 1830-as évek elején még versenyeken is nyeregbe ült.
Széchenyi a lótenyésztés megújítását jó tenyészállomány beszerzésével kezdte: több tucat telivért hozott Magyarországra, méneséhez pedig angol szakembereket szerződtetett. Példáját más arisztokraták is követték.
A nyereségelvet Széchenyi a lóversenyzésen keresztül akarta elfogadtatni a nemesi elittel. Ő alapította az első lóversenyeket szervező egyletet, s szerkesztette meg a versenyszabályokat. Az első pesti lóverseny futamait 1827. június 6-án indították el. A főurak angol telivérei és professzionális zsokéi mellett parasztlovak is versenyeztek A Széchenyi által 1828-ban szervezett Lótenyésztő Egyesületből nőtt ki a Magyar Gazdasági Egyesület, a mezőgazdaság legfontosabb érdekvédelmi szervezete. Az 1842-ben alakult Pesti Lovaregylet, amelynek első elnöke Széchenyi lett, jó száz évig szervezte a lóversenyzést és irányította az angol telivértenyésztést. A Széchenyi korában létrehozott alapokon a 19-20. században a magyar lósport számos nemzetközi sikert ért el.
