A tudomány és irodalom magyar nyelvű művelőit összefogó, a nyelv modernizálását irányító szervezet létrehozására a 18. század végétől születtek tervek A multietnikus Habsburg-birodalomban azonban a nemzeti jellegű intézmény nem számíthatott állami támogatásra. A kezdeményezés érdeme Széchenyi Istváné: a nagybirtokos arisztokrata 1825. november 3-án a pozsonyi rendi országgyűlésen egy évi jövedelmét ajánlotta fel egy, a magyar nyelv művelését koordináló tudós társaság alapítására. Példáját a társadalmi-politikai elit több tagja követte.
Széchenyi István a Nemzeti Múzeumot megalapító apja példáját követve, kötelességtudattól és hivatásérzettől indíttatva cselekedett alapítványát létrehozásával. A közéletben addig teljesen ismeretlen huszártiszt nagyvonalú tettével egy csapásra országos elismertséget szerzett.
A Tudós Társaság egyesületként jött létre, de az országgyűlés hamarosan törvénybe iktatta nemzeti intézmény jellegét. Tényleges működését 1830-ban kezdte meg. Széchenyit mint közírót választották alelnökké. 1845-től hivatalos neve Magyar Tudományos Akadémia. Emblémáját – amelyet az osztrák Johann Ender festett – az alapító tervezte meg. Az Akadémia figyelmének középpontjában eleinte a nyelvművelés állt, ám hamarosan a magyar tudományos és irodalmi élet fő szervezőjévé vált.
